Mennyivel egészíti ki a fizetést a cafetériakeret? Mennyit fizetnek a bőkezű ágazatok és mennyit a szűkmarkúak? Most elmondjuk mi a helyzet.
Arról már előző posztjainkban „megemlékeztünk”, hogy a béren kívüli juttatások a munkáltatók számára azért előnyösek, mert meghatározott keretig kedvezményes adózással biztosíthatóak a munkavállalók számára. Ez pontosan azt jelenti, hogy kedvezményes adózással évente 200 ezer forintos cafetériakeretet lehet adni. (Abban az esetben a keret további 250 ezer forinttal bővíthető, ha a 250 ezer forintos többlet kizárólag a dolgozó SZÉP-kártyájára megy.) Tehát a két határ 200 ezer, és 450 ezer forint. Ezek alatt 35 százalékos a juttatás terhe, ezek felett pedig több mint 51 százalékos.
6 százalék
A saját cafetériakeretének nagyságával nyilván mindenki tisztában van, hiszen hónapról hónapra megkapja. De az, hogy országos átlagban mégis mennyiről van szó, ritkán kerül szóba. Nos, lássuk a számokat.
Magyarországon átlagosan – a KSH 2013-as adatai szerint - a jövedelmek több mint 6 százalékát teszik ki a béren kívüli juttatások. Ez azt jelenti, hogy egy 250 ezer forint körüli havi fizetésnél durván 15 ezer forint a cafetéria.
Komoly különbségek
Bár a magán- és a költségvetési szférában nincs nagy eltérés, az ágazatok között azonban óriásiak a különbségek. Az egészségügyben és a szociális területen dolgozók átlagosan 5500 forintot kaptak, ezzel szemben a csúcs, a villamosenergia-ipar és a gyógyszeripar, amely 7-13-szorosát fizeti ennek az összegnek béren kívüli juttatásként. A gyógyszeriparban a kiemelkedő érték azzal magyarázható, hogy a szektorban dolgozók jelentős részvényjuttatásban is részesülhetnek.
Komoly lehetőség a bővülésre
Az országos kép tehát így fest, de további komoly igény lenne a bővülésre a cafetériapiacon. A Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített felmérés szerint ugyanis a munkavállalók 42 százaléka jelenleg nem kap semmilyen béren kívüli juttatást. Ez pedig a foglalkoztatottak több mint 4 milliós számát nézve több mint másfél millió munkavállalót jelent.
A felmérésből kiderül az is, hogy a pénztári megoldásokat igen hasznosnak tartják a munkavállalók: a válaszadók háromnegyede a leghasznosabb elemek közé sorolta az egészségpénztári juttatást, míg a megkérdezettek fele ugyanezt mondta a nyugdíjcélú megtakarításokról.
A pénztári megoldások mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára kedvezőek. A béren kívüli juttatások között nyújtott pénztári konstrukciókkal növelhető a munkatársak elkötelezettsége, lojalitása. Ráadásul így a munkaadó hozzájárulhat a munkavállalók egészségének megőrzéséhez, és segíthet nekik a biztonságos jövő megteremtésében.
A Cafetéria blog korábbi posztjai:
Egymillió magyar egybillió forintot spórolt
Béren kívül: melyik a legnépszerűbb?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.