A legnépszerűbb cafetériaeleme, a cafetériakülönbségek után a Cafetériablog azt vizsgálta, milyen különbségek vannak a nők és a férfiak cafetériahelyzete között. Nemek szerint vizsgálva szembetűnő a különböző cafetériaelemek elérhetőségének különbsége.
A Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére készült kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett munkavállalók 42 százaléka nem kap cafetériát. Ezen belül azonban jelentős a különbség: míg a férfiaknak csak a harmada nem részesül béren kívüli juttatásban, addig minden második nőnél ez a helyzet. (A kutatás részletes eredményeiről szóló grafikonokat, kommentárokat itt érheti el.)
Rosszabbul járhatnak a nők
A nők helyzete valamivel kedvezőtlenebb azoknál a cégeknél, amelyeknél választani lehet a juttatási elemek közül. Ötből három férfi számára adott a választás lehetősége, míg a nőknél csak ötből kettő válogathat, és a nők valamennyi juttatási formánál alulmaradnak, amint az az alábbi ábrán látható.
Az elérhető cafetériaelemek
Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség, KutatóCentrum
Pedig a nők és a férfiak körében is egyértelmű az igény a béren kívüli juttatásokra, ezen belül is az öngondoskodást célzó pénztári megoldásokra. Ezt a legjobban az mutatja, hogy a kutatás szerint a munkavállalók háromnegyede az egészségmegőrzésre fordítható munkáltatói hozzájárulást a leghasznosabb cafetériaelemek közé sorolta, az önkéntes nyugdíjpénztári támogatást pedig a megkérdezettek fele tartotta annak. Az egészség a nők szemében kiemelt fontosságú: négyből három nő sorolta a leghasznosabb elemek közé az egészség megóvását célzó keretet, míg a férfiaknál háromból kettő mondta ugyanezt.
Fizetésfüggő
Az öngondoskodásra, ezen belül is a pénztári megoldásokra fordítandó összeget leginkább a fizetés mértéke befolyásolja. A kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada havonta 160 ezer forintnál alacsonyabb nettó fizetést kap. Itt is jelentős különbséget mutat a nemek szerinti bontás: minden második férfi, illetve ötből négy nő keres havonta kevesebbet 160 ezer forintnál.
A nők körében nagyon ritka, hogy havi 20 000 forintnál többet tennének félre nyugdíjcélú megtakarításként, ez csak minden huszadik nőre volt igaz, míg a férfiaknál tízből egy tud ennyit spórolni a nyugdíjas éveire.
Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség
A kutatás szerint azonban jelentős azoknak a tábora, akik azért nem tudnak félretenni öngondoskodásra - ezen belül nyugdíjcélra vagy egészségügyi kiadásaikra - mert egyszerűen nincs meg rá a fedezetük. A nyugdíjcélú megtakarítás esetében a nőknél és a férfiaknál egyaránt kétharmados volt az arányuk, az egészségmegőrzésre fordítandó kiadásoknál pedig a férfiaknak szintén a kétharmada, a nőknek pedig a háromnegyede képtelen erre a célra spórolni.
A cafetérián keresztül biztosított pénztári megoldások többek között nekik nyújtanak lehetőséget arra, hogy az öngondoskodás útjára lépjenek. Mint láttuk, ehhez szükség van arra is, hogy a munkáltatók a mostaninál nagyobb arányban tegyék elérhetővé a munkavállalók számára a cafetériaelemeket.
A Cafetéria blog ezekről írt korábban:
Egymillió magyar egybilliót spórolt
Béren kívül: melyik a legnépszerűbb?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.