Mi a helyzet a béren kívül?

A pénztári befiztés az egyik legjobb

2017. május 29. - Cafeteriaguru

Egymillióan az egészségért

„Beléptem, mert fontos számomra a családom egészsége és így 20% kedvezményt is kapok, miközben erről gondoskodom” – magyarázta kérdésünkre egy átlagos pénztártag, hogy miért választotta az egészségpénztári tagságot.

Egészségre ugyanis tényleg mindenkinek szüksége van. Nem csak azért, mert a betegségek kezelése pénzbe kerül, hanem mert mindennapi életünket érinti a kérdés. Ha beüt a baj, az bizony nem csak lelkileg visel meg mindenkit, de rengeteg kiadással is járhat. Elég csak a gyógyszerekre gondolni, már komoly pénzekről van szó, és akkor a kúrák, kezelések, esetleges magánorvos még szóba se jött.

Éppen ezért érdemes már akkor tenni az egészségünk megőrzésért, amikor még nem szenvedünk semmilyen kórtól. Az ÖPOSZ szakértői szerint az sem meglepő, hogy az  egészségpénztárakon keresztül takarékoskodó emberek – különösen év végén - egyre többet igyekeznek befizetni egyéni számláikra. Összesen egymillió fő, a családtagjai egészségét is őrzik ezzel. Mivel a pénztártagok befizetéseiket akár egész családjuk innen fizethető kiadásaira költhetik, akár hárommillióan is lehetnek, akik a gyógyulásra, egészségmegőrzésre a kasszákból költenek.

Ők egészségszámlájukról, a befizetéseik utáni 20% adókedvezménnyel támogatott befizetéseikből veszik a szemüveget, védőoltást, gyógyszereket. Ebből a megtakarításból fedezik akár idős hozzátartozóik gyógyszereit, gondozását is. Sőt, nem hiába hívjuk öngondoskodásnak: az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatásokkal a tagok besegíthetnek maguknak a gyerekvállalás, iskoláztatás, vagy akár a lakáshitel törlesztés költségeinek kifizetésébe is.

Leegyszerűsítve tehát egy-egy ember számára az egészségpénztári megtakarítás hozzájárul az egészségének megőrzéséhez, illetve az egészségügyi kiadások mérsékléséhez. Ezáltal tehát – évente akár 150 ezres állami segítség mellett – ahogy Péter is mondta nekünk, gondoskodunk.

Az év végi adókedvezmény maximalizálásához szükséges befizetéseinkkel pedig tulajdonképpen ilyenkor egészséggel ajándékozzuk magunkat és családunkat is. Nem csak az ünnepekre.  

Jó befektetés, adókedvezménnyel? Mi tudunk egyet! Siessen, hogy elérje!

Az önkéntes nyugdíjkasszák jelentősen gyarapítják a takarékoskodó tagok vagyonát.

Egyre népszerűbb megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár. A tagok együtt egészen hihetetlen összeget halmoztak itt fel. Pénztártagonként már több, mint egymillió forint az átlagos számlaegyenleg. Egymilliós tagságról van szó, tehát ezer milliárd forintot meghaladó vagyonról.

Ez a nyugdíjpénz pedig fokozatosan gyarapodik, részben a tagok vagyonát “őrző” és kezelő profi befektetői stábnak köszönhetően. Egy friss felmérés szerint ez a befektetői professzionalizmus a tagok szemében is komoly előny. Több, mint 3400 pénztártag véleménye alapján a nyugdíjra gyűjtő lakosságnak komoly biztonságot ad, hogy a megtakarításaikat profik kezelik, így nekik nem kell befektetési szakértőnek lenniük.

A pénztártagok számára a profi vagyonkezelő megléte nagy segítség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azzal, hogy a pénztárak sokszor választható portfoliókat kínálnak, a tagoknak egyszerű, érthető módon nyílik lehetőségük az élethelyzetükhöz és egyéni elvárásaikhoz illeszkedő lehető legjobb kockázatkezelésre.

A nyugdíjra takarékoskodók számára a hozam is kulcskérdés. A többség 4-7 százalék hozamot vár el. Az önkéntes nyugdíjpénztári számok őket is igazolják: az MNB által publikált pénztári hozameredményekből világos, pénztárakkal és a mögöttük álló profik munkájának köszönhetően akár laikusként is szép eredményt könyvelhettek el évről-évre.

A pénztárakba vetett bizalom az eredmények alapján tehát meghálálta magát: a kasszák költséghatékony és olcsó nyugdíjcélú megtakarítási alternatívát jelentenek, működésük egyszerű és átlátható.  

Nem meglepő tehát, hogy év végén, aki csak teheti, „önti” a pénzt megtakarításába. A befizetések után jóváírt évente akár 150 ezer forintos adó-visszatérítés és az egyéni számla hozama a kamatos-kamat hatásaival is számolva ugyanis hosszútávon jelentősen gyarapítja nyugdíjcélú megtakarítást.

Szép hozamok - elégedett pénztártagok

Az önkéntes nyugdíjpénztárak rendre beszámolnak az adott időszakra vonatkozó vagyongyarapodásukról. Az idei harmadik negyedévben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjkasszák 7,5 százalékos növekedést értek el, ami a mostani kamatkörnyezetben kiemelkedő teljesítmény. Kérdés persze, hogy ehhez mit szólnak maguk a tagok, akik a kasszákban látják a nyugdíjba vonulás utáni extra pénz biztosítékát. Az eredmények önmagukért beszélnek.

A tagok több mint háromnegyede tisztában van az önkéntes kasszák évek óta stabilan kiemelkedő eredményeivel.  Háromból két megkérdezett pénztártag elégedett az elért hozamokkal, míg majdnem minden tízedik pénztártag egyenesen maximálisan elégedettnek érzi magát. Tehát nyugdíjra takarékoskodó pénztártagok háromnegyedének “tetszenek” a hozamok.

Az sem elhanyagolható vélemény, hogy a pénztártagok fele szerint köztudott, a kasszák biztonságosak, a pénzt profik kezelik. Így a tagok mindenféle szaktudás nélkül érhetnek el kiemelkedő hozamokat.

A felmérés a Cafeteria blog szerint azért is hiánypótló, mert bár a pénzügyi, pénztári szektor és a megtakarítási piac szereplői régóta tisztában voltak az önkéntes nyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeivel, most végre az is kiderült, hogy tagok túlnyomó része is “képben” van és elégedett. Erre utaltak egyébként azok a számok is, amelyek azt mutatták, hogy a tagok egyéni befizetései évről-évre nőnek.

Fontos tudni azonban, hogy sokak azért nem vágnak bele a pénztártagságba, mert nem akarnak, hanem, mert már napi 2-300 forint sem feltétlenül fér bele a havi büdzséjükbe. Éppen ezért fontos, hogy az állam a már most meglévő adókedvezmény mellett újabb ösztönzést adjon és a pénztártagok mellett a munkaadókat is bevonva a pénztári megtakarításba további kedvezményekkel ösztönözze a nyugdíjra való felkészülést.

A fent ismertetett felmérés eredményei alapján így megtöbbszörözhető lenne az elégedettek tábora az országban.

Még több adókedvezményt? Egészségére!

Az ajtó nyitva áll. Az egészségpénztár a kulcsa a dolognak.

Évi akár 150 ezer forintos adóvisszatérítés. Egészségpénztárral elérhető. A tagok befizetései után igényelhető 20% kedvezmény önmagában is remek lehetőség. De ez nem minden. Az egészségpénztárak tagjai ugyanis további adókedvezményt vehetnek igénybe. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy az pénztári megtakarításukat 2 évre lekötik - ebben az esetben erre az összegre évente 5, azaz két év alatt már 10 százalék plusz adóvisszatérítés jár. 

Az egészségpénztári megtakarításból többek között egészségügyi szolgáltatások, például vizsgálatok, szűrések mellett a gyógyszereket, szemüveget is kifizethetik a pénztártagok, sőt úgynevezett önsegélyezés keretében – rövid várakozás után –a terhességtől, gyerekápolástól az iskoláztatáson keresztül az idősgondozásig nyújtanak megoldást a kasszák. Ráadásul az egész család élhet ezekkel a lehetőségekkel.

Egyre többet fizetnek be számláikra a pénztártagok

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő egészségpénztáraknak 851 ezer tagja van. Ők pedig bíznak a kasszákban, ezt az bizonyítja, hogy a tagoktól által pénztárba utalt összeg folyamatosan nő.

Sokan már a 20% jóváírásra is úgy gondolnak, hogy ezzel a kedvezménnyel jutnak a pénztáron keresztül kifizetett termékekhez, szolgáltatásokhoz, de amennyiben belefér a családi büdzsébe, akkor egy 2 évre szóló lekötés további extra pénzt jelent a tagok számára.

A Pénztárszövetség rekordbefizetésre számít az év végén, hiszen az ünnepek közeledtével minden évben egyre nagyobb az érdeklődés. December végéig a pénztárakba beérkező összegekre ugyanis már a jövő évi bevallásban igényelhető a 20 százalékos visszatérítés.*

És egészségre igazán érdemes költeni. A saját és szeretteink egészsége, ahogy mondani szokás, a legnagyobb ajándék.

 

* Az adóvisszatérítés kihasználásának részleteiért érdeklődjön pénztáránál

Milliók üthetik a markod nyugdíjasként

A matek egyszerű

Arról már többször írtunk itt a Cafeteria blogon, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás az öngondoskodási piac egyik legjobb alternatívája. Rugalmas és egyszerű, az egyik legalacsonyabb költség mellett fenntartható, 20 százalékos, akár 150 ezer forintnyi adókedvezményt jár hozzá, a pénztárak pedig rendre jelentős vagyongyarapodást mutatnak fel. Most azt is megmutatjuk, hogy lehet a pénztárakkal kevesebb, mint napi 200 forintból akár millióid.

Tegyük fel, hogy 1990-ben születtél, jövőre leszel 27. Talán még a szüleiddel élsz, talán már saját otthonodban és szerintünk dolgozol. Tegyük fel, hogy minden nap bedobsz plusz egy kávét/sütit/szendvicset amit akár ki is hagyhatnál, de ez fel sem merül, hiszen csak 200 forintba kerül és nagyon finom. Igazán nem tétel, igaz?

 És mi történne, ha ennél is kevesebbet minden hónapban félretennél?

 Mit ér napi 167, havi 5 ezer forint 2055-re, amikor a jelenlegi szabályok szerint várhatóan nyugdíjba mész? Úgy 17 milliót. 

3 százalékos reálkamattal, azaz az inflációval csökkentett kamattal számoltunk, így ebből a napi párszáz forintból közel 17 millió forint gyűlik össze az adókedvezmény és a kamatos kamat határára.  Egészen pontosan 16 618 890 forintot kaphatsz.

Ha tíz évvel később kapcsolsz, vagy mondjuk 1980-as születéseddel már a harmincas éveidet taposod ebből az összegből nyugdíjba vonulásig 7,8 millió forint jöhet össze.

 Napi 300 forint felett kezdődik a csoda

 Ha huszonévesként esetleg belefér a kiadásaidba, és napi 300 forint fölé menj, azaz legalább 10 ezer forintot tudsz havonta félretenni pénztártagként, ez már 33,5 millió forintot ér nyugdíjba vonulás idejére, míg egy tíz évvel idősebb megtakarító nyugdíjig számítva ebből 15,8 millió forintot hozhat össze.

Hogy miért érdemes és miért éri meg minél előbb megkezdeni akár havi 5 ezer forinttal a takarékoskodást az szerintünk ebből is elég jól látható. Tény, hogy minél előbb elindul a takarékoskodás, annál több pénz jut majd a nyugdíjas évekre.

Nem kell jósnak lennünk, hogy azt mondjuk, ma még te sem állsz készen a nyugdíjra. A legtöbben nem állunk. Pedig nem kellene sok hozzá. Napi 200, 300 forint.

A hamarabb megkezdett takarékoskodás jóval többet, milliókat hozhat pluszban a későbbiek során.

 Különösen most, év végén érdemes belevágni a megtakarításba, vagy magasabb fokozatba kapcsolni - és ha még nem tettük belépni egy önkéntes nyugdíjpénztárba - hogy kihasználva az idei egyéni befizetések után járó 20%, akár 150 ezer forintos adóvisszatérítést, könnyedén spóroljunk. Napi párszáz forinttal – időben ébredve - akár milliókat is.

 

 

 

 

Kiállították a nyugdíjbizonyítványt

Rendhagyó és látványos adatok az önkéntes pénztárak bizonyítványából.

Százból nyolcvanketten, azaz 100-ból 82-en az önkéntes nyugdíjpénztárakat vágták rá arra a kérdésre, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarítási formákat ismernek. Jóval le van maradva a pénztáraktól a nyugdíjbiztosítás, amit a megkérdezettek alig több mint fele ismer. A nyugdíj-előtakarékossági számla pedig a bronzérmes helyen áll.

Az ábrából az derül ki, hogy az emberek negyedének van nyugdíjpénztári megtakarítása. Másik oldalról nézve: az emberek fele takarékoskodik bármilyen módon a nyugdíjára. Újabb pont az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett.

Akkor lássuk, mi kellene ahhoz, hogy a munkavállalók bele is vágjanak egy önkéntes nyugdíjpénztáras takarékoskodásba.

Az emberek fele már akkor meglépné, ha a munkáltatója adna ehhez támogatást.

  • Százból negyvenhárman pedig akkor, ha fizetésemelést kapna.
  • Az emberek harmada vágna bele, ha extra pénz állna a házhoz, például a várhatóan jövőre életbe lépő készpénzes cafeteria.

Mindezekből az adatokból egyrészt látszik az, hogy sokan vannak, akik eddig nem léptek be önkéntes nyugdíjpénztárba, annak ellenére, hogy a legismertebbek ezen a porondon. Másfelől pedig az, hogy, ha valamilyen forrásból érkezik pénz, akkor az érintettek nekilátnának a pénztártagsággal járó takarékoskodásba.

Röviden, tömören, érthetően

Eddigi posztjainkban külön-külön említettük a pénztárak előnyeit, de most pontokba szedtük a legfontosabbakat.

A pénztárak a hivatalos jegybanki adatok szerint az egyik legalacsonyabb költség fenntartható megtakarítási formát jelentik, immár két évtizede

  • Ezzel összefüggésben: az önkéntes pénztárak működése egyszerű, érthető, emellett rugalmas és olcsó
  • A pénztárakba évente több mint 150 milliárd forint érkezik, és 2 millió tagjuk van
  • A pénztári rendszeren belül az önkéntes nyugdíjpénztárakban több, mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van
  • A pénztárak rendre remekül teljesítenek, magas hozamokat biztosítanak
  • A egészségpénztárak közel hárommillió embert egészségügyi kiadásait fedezik, a tagok mellett ugyanis a családtagok kiadásaira is felhasználható a megtakarítás

 

Megjegyzés: Az idézett kutatást az NRC készítette az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Lepődjön meg: kaphat gyógyszert adókedvezménnyel!

Közvetve, de lehetséges. Bemutatjuk mennyit költünk gyógyszerekre, és az egészségünkre. Persze egy remek forgatókönyvvel is szolgálunk.

Az egészsége mindenkinek fontos, de érdemes ezt számszerűsíteni. Nem, nem százmilliárdokról lesz szó, hanem a saját zsebünkre menő összegekről

Tavaly fejenként havonta közel 3500 forintot költöttünk egészségügyre. Az összes - fogyasztási - kiadásunk huszadát. Ezen belül a gyógyszerekre adjuk ki a legtöbbet, átlagosan havi 2666 forintot.

Az, hogy ez sok vagy kevés, nehéz eldönteni, de tény, hogy az egészségre fordítandó kiadásokat lehet mérsékelni - közvetve adókedvezmény segítségével. A titok nyitja az egészségpénztári megtakarítás, az egyéni befizetésekre ugyanis 20 százalék, legfeljebb 150 ezer forintnyi adókedvezmény jár. Így alacsonyabbá tehető a havi gyógyszerszámla, arról nem beszélve, hogy egészség-megőrző szolgáltatások széles tárházát is megnyitja előttünk az egészségpénztári tagság.

Egészségpénztári számlánkról többek között:

  • vásárolhatunk gyógyszert, gyógyászati segédeszközöket, optikai termékeket;
  • fizethetünk a magánorvosi ellátásért, fizikoterápiáért;
  • szülés után jövedelem kiegészítést kérhetünk;
  • elszámolhatunk számos babaápolási termékeket.
  • Kifizethetjük a gyerekek tankönyveit, taneszközeit;
  • az egyetemi vagy főiskolai tandíjat, kollégiumot;
  • a lakáshitel törlesztést vagy éppen;
  • az idősgondozás költségeit.

 

Az 1 millió egészségpénztári tag mellett a tagok családtagjai is igénybe vehetik a kasszák által finanszírozott szolgáltatásokat - így mindjárt 3 millió embernél tartunk.

Hiába azonban a rendkívül széleskörű és az egész család számára hasznos felhasználási lehetőségek, sok családnak ma még a munkáltatói támogatással feltöltött egészségszámla az egyetlen fedezete az egészségügyi kiadásokra.

A Pénztárszövetség épp ezért azt szeretné elérni, hogy a munkáltatók minél több munkavállalójuknak biztosítsanak támogatást az egészségpénztári tagsághoz. A munkavállalóknak pedig lehetőségük lesz arra, hogy akár a jövőre megjelenő készpénzes cafeteria egy részét egészségükre fordítsák és pénztári egyéni befizetéseikkel használják ki az igénybe vehető akár 150 ezer forintos adóvisszatérítési lehetőséget.

Egy biztos, az egészségpénztárakkal érdemes számolni.

 

A posztban szereplő kép forrása: Pixabay.com.

 

Mennyi marad a nyugdíjunkra?

Ennyit rakunk félre. Már aki tud.

Korábban elárultuk, mire spórolunk leginkább, majd pénzt tettünk félre az egészségünkre, aminek megőrzéséről is gondoskodtunk. 

Mennyit tudunk és mennyit vagyunk hajlandóak félretenni arra, hogy a nyugdíjba vonulás után legyen egy kis többletünk? A végeredmény felemás.

  • havonta több mint 10 ezer forintot majdnem minden ötödik ember (akinek van munkája) tud erre a célra félretenni.
  • havi 10 ezer forint alatti összeggel az érintettek harmada készül a nyugdíjas évekre
  • az emberek több mint fele semmit nem tesz félre, míg másik fele próbál tartalékolni időskorára
  • háromból egy ember viszont úgy látja, hiába takarékoskodik, nem tesz félre annyit, amennyit a nyugdíjba vonulás után szeretne viszontlátni.

Az adatok alapján a nyugdíjcélra spórolás egyre fontosabb lesz az életkor előrehaladtával, de szakértők ara is felhívják a figyelmet, hogy bár fiatalon még távolinak tűnik a nyugdíj, az idejekorán elkezdett takarékoskodással megkönnyíthetjük a vágyott összeg félretételét. Minél előbb kezdjük a spórolást, annál kisebb havi befizetéssel érhetjük el ugyanazt a célt. Ha a megtakarítás szokássá válik, azzal csak nyerni lehet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak alacsony költségek mellett kitűnő megtakarítási formát jelentenek, különösen a jelenlegi kamatkörnyezetben. Az egyénileg félretett forintok utáni 20% adó-visszatérítés és hozam az évek alatti kamatos kamattal a megtakarításba fiatalon belevágó pénztártagoknál ráadásul jelentős pluszt jelenthet.   Aki tehát belép egy pénztárba egészen biztosan jó döntés hoz, és fontos lépést tesz jövője biztosítása érdekében.

Az ÖPOSZ szakértői szerint, bár az egyéni takarékoskodás nélkülözhetetlen, de nem csak magunkra számíthatunk. A munkaadóknak is oszthatunk lapot, ők ugyanis támogathatják a pénztári megtakarításainkat. Érdemes kérni tehát az öngondoskodás támogatását, már csak azért is, mert egy felmérés szerint a munkáltatók több mint kétharmada jövőre is megtartja vagy emeli az öngondoskodást segítő béren kívüli juttatásokat.

Az ÖPOSZ azon dolgozik, hogy az öngondoskodás alappilléreit jelentő önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások munkáltatói kiegészítése is további kedvezményeket kapjon, és így biztos jövője lehessen mindazoknak, akik a dolgos évek után pihenni szeretnének.

Megjegyzés: Az idézett kutatást az NRC készítette az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdézésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

A posztban szereplő grafikon az “Ön szerint melyek a legfontosabb megtakarítási célok az alábbiak közül?” kérdésre adott válaszokat összegzi.