Mi a helyzet a béren kívül?

Egyre többen tesznek nyugodt jövőjükért

2017. október 11. - Cafeteriaguru

Sokan szeretnének gondoskodni arról, hogy anyagilag biztonságos nyugdíjaskort élvezhessenek, és egyre többen tesznek is ezért. Ugyanakkor a többség kevésnek tartja azt, ami meg tud spórolni, és még mindig sokan vannak azok is, akik nem tudnak félretenni, mert nem elég rá a havi bevételük. Bár sokan várnak segítséget, a többség tisztában van azzal, hogy rajta is sok múlik.  

A pénztári tagokat magas hozamokkal megörvendeztető pénztárakról már írtunk. Azzal is foglalkoztunk, hogy egyre többen takarékoskodnak valamilyen módon nyugdíjra, bár az erre szánt összeget keveslik. Akik rendszeresen tudnak félretenni, azok többsége nem tartja elegendőnek a megspórolt összeget.

oposz_blog.jpg

 

Éppen ezért a dolgozó emberek örülnének, ha kapnának segítséget a takarékoskodáshoz, ami azonban figyelemre méltó, hogy tisztában vannak a saját felelősségükkel is. 

Az ÖPOSZ megrendelésére készült kutatás szerint válaszadók magas arányban szeretnék a közvetlen állami támogatást vagy a munkáltatók ösztönzését. A támogatásért cserébe viszont ők maguk is szívesen vállalnának megtakarítást. 

A munkavállalók egyetértően fogadták azt az elképzelést, hogy ha munkáltatójuk pénztári hozzájárulása mellett maguk is rendszeresen takarékoskodnának az adott pénztárban, akkor a munkáltatói hozzájárulás utáni újfajta adókedvezménnyel gyarapodhasson megtakarításuk. Ez a vállalás mutatja, hogy a dolgozók tisztában vannak azzal, rajtuk is sok múlik. 

A munkavállalók nagy része tehát úgy látja, az állam és a munkáltatók szerepe is kulcsfontosságú a takarékoskodásban, ezen keresztül a dolgozók biztos alapokon nyugvó jövőjében. 

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Mentés

Figyelem: magas hozamok!

Az alacsony hozamkörnyezetben is jól teljesítenek a pénztárak

Ha ma valaki két számjegyű hozamot vagy vagyongyarapodást ígér, akkor sokaknak felcsillan a szeme. Márpedig van ilyen: az ÖPOSZ-szal önkéntes nyugdíjpénztárak idei féléves bizonyítványában ez áll. Bemutatjuk a takarékoskodási vagy öngondoskodási piac nagymenőit.

Sokat hallani mostanában alacsony hozamkörnyezetről. Ma ugyanis a lekötött betétek átlagos kamata éves 0,36 százalék. A 12 hónapos állampapír-piaci hozamok pedig 1,5-3,8 százalék között mozognak futamidőtől függően. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak ugyanakkor évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket értek el. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai az alacsony kamatkörnyezet ellenére magasnak mondhatók - az elmúlt tíz évben a szektor átlagosan évi 2,66 százalék reálhozamot, azaz infláció feletti hozamot tudott elérni.  

“Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is értékálló, sőt az infláció mértékét érdemben meghaladó befektetési eredményeket tudnak felmutatni a magyarországi nyugdíjpénztárak.” – fogalmazott a jelenség kapcsán a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban publikált közleménye. 

Emellett a jegybank adatsoraiból az is kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak a záró vagyonnal súlyozottan átlagosan 6,59 százalék éves nettó hozamrátát értek el. A befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása után számított éves nettó hozamráták tehát a portfóliók többségénél az infláció felett voltak. 

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak évek óta töretlenül nő a vagyonuk is, amiben a hozamoknak és a befizetéseknek is szerepük van, és ami jól mutatja a pénztárak teljesítményét. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő nyugdíjpénztárak összvagyona az idei első félév végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékos növekedést jelent. Az egy főre jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintra rúgott, ami szintén 11 százalékos emelkedést jelent.

Az elmúlt években ráadásul a díjterhelési mutató felére csökkent, amiben benne van a vagyon növekedése mellett a hatékonyság emelkedés hatása is. Talán nem meglepő, hogy az ÖPOSZ legutóbbi kutatása alapján a megkérdezettek 46 százaléka a legköltséghatékonyabb megtakarítási formaként gondol ezekre a kasszákra.

Nem véletlen ezek alapján, hogy az önkéntes pénztárak nagy ismertségnek is örvendenek. A megkérdezettek 84 százaléka ismeri az önkéntes nyugdíjpénztárakat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egyre többen takarítanak meg nyugdíjcélra (már minden második ember így tesz, igaz ma még csak felük gyűjt kifejezetten nyugdíjtermékben), akkor kimondhatjuk, ha fokozódik a nyugdíjtudatosság, az önkéntes pénztárak és tagjaik előtt egyaránt szép jövő állhat.

Arról, hogy kis összegekkel is bele lehet-e vágni a megtakarításba (igen), és hogy milyen segítséget, ösztönzést szeretne a többség a megtakarítás fokozásához, arról egy későbbi posztban részletesen szó lesz.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Egyre többen ébrednek rá a megoldásra

Az előző posztunkban tett ígéretünknek megfelelően jöjjön egy érdekes adat arról, hogy miként készülünk az idős korunkra.

Az mindenképpen jó hír, hogy egyre többen tartják fontosnak azt, hogy takarékoskodjanak a nyugdíjukra. Igaz, megtakarítási célként a nyugdíj továbbra is háttérbe kerül több másik - kétségtelenül fontos - versenyzővel szemben, például az váratlan helyzetekre készüléssel, vagy az egészségmegőrzéssel.

Az is látszik, hogy az érintettek többsége kevesebb, mint 10 ezer forintot tud eltenni havonta céljaira.

Emiatt persze nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy minél fiatalabban kezdjük a spórolást, annál többre jutunk vele. Nem csak azért, mert sok kicsi sokra megy, de a 20 százalékos, akár 150 ezer forint önkéntes pénztári adókedvezmény, hozam, valamint kamatos kamat potenciálisan jelentős vagyonnövelő hatása miatt is.

A korábbi években jellemzően nem a pályakezdők léptek be az önkéntes nyugdíjpénztárba, pedig ahogy az MNB egy szeptemberi rendezvényen rámutatott, a korán ébredők sokszoros megtakarítást halmozhatnak fel ugyanannyi erőfeszítéssel, mint aki csak negyvenes éveiben, vagy még később kezd nyugdíjra spórolni. Igaz, hogy soha nem késő belevágni az előtakarékosságba, de a saját életünket könnyítjük meg, ha ezt minél fiatalabban tesszük.

Döbbenetes, de a témáról megkérdezettek 71 százaléka kevésnek tartja azt az összeget, amit félre tud tenni és csak 2 százalékos azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy már most is az ideálisnál többet tudnak spórolni a nyugdíjukra.  Ki tudja, ha valamennyien pályakezdőként félretettek volna napi párszáz forintot  erre, vajon ugyanígy látnák-e a helyzetüket?

A következő posztunkban bemutatjuk a nyugdíjcélú megtakarítások egyik sztárját, a sorozat további részeiben pedig megoldást is felvázolunk.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

 

 

 

 

 

 

Érdekli a nyugdíja?

Akkor tartson velünk! Ismét jelentkezünk egy sorozattal, amelyből kiderül, hogyan takarékoskodhatunk az nyugdíjunkra, illetve az egészségünk megőrzése érdekében. Lássuk!

Jelenleg Magyarországon több mint 4 millióan dolgoznak, és közülük egyre többen, már minden második ember félretesz valamennyit nyugdíjas éveire. A munkavállalók által legismertebb és legjobb ár-érték arányúnak tartott megoldás az önkéntes nyugdíjpénztár is ebben segít.

És bár a nyugdíj ma az ötödik a megtakarítási célok sorában, az első négy legfontosabb cél, amire spórolunk mind lefedhető pénztárakkal. Az egészség-és önsegélyező pénztári megtakarítás révén könnyedén lehet a toplistát vezető biztonsági tartalékképzésre, egészségügyi kiadások, lakáscélra, vagy a gyerekek taníttatására spórolni. 

A pénztárak, legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségpénztárról, ugyanis továbbra is látványos, évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket érnek el.

A pénztári megoldások tehát rengeteg ember számára jelentenek potenciális megoldást az egészségmegőrzésre és a nyugdíjcélú megtakarításra. A jelenlegi tagok bizalma töretlen. Elégedettek és bíznak a pénztárakban, ez mutatja, hogy az egyéni befizetéseik jelentősen növekedést mutatnak. Akik így takarítanak meg, a befizetéseik utáni 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezményt is kihasználhatják.

Sajnos a munkáltatók viszont idén kevésbé járultak hozzá a tagok megtakarításaihoz a cafeteriarendszer átalakítása miatt.

Pedig a támogatásra nagy az igény. A többség külső támogatást vár megtakarításai növelésére. A pénztárak érdekképviselete épp emiatt szeretné elérni, hogy a munkáltatói befizetések további, vagy újfajta kedvezményben részesüljenek. Ez több millió munkavállaló számára nyitná meg az utat a pénztári megoldások felé. Olyanok számára is, akik szerényebb anyagi lehetőségeik miatt jelenleg még nem takarékoskodnak.

A jó hír az, hogy a kormány a hírek szerint rövidesen tárgyalni fog a pénzügyi tudatosságot erősítő stratégia lépéseiről, és ha minden jól megy, ezzel az öngondoskodás piaca, ezen belül a pénztári megoldások is lökést kaphatnak.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szakértőinek segítségével készült sorozat következő részeiből kiderül majd, hogy a magyar munkavállalók tisztában vannak-e azzal, mi vár rájuk a nyugdíj után. Szó lesz az egészségünkről és a várható nyugdíjunkról is.  

 

Egymillióan az egészségért

„Beléptem, mert fontos számomra a családom egészsége és így 20% kedvezményt is kapok, miközben erről gondoskodom” – magyarázta kérdésünkre egy átlagos pénztártag, hogy miért választotta az egészségpénztári tagságot.

Egészségre ugyanis tényleg mindenkinek szüksége van. Nem csak azért, mert a betegségek kezelése pénzbe kerül, hanem mert mindennapi életünket érinti a kérdés. Ha beüt a baj, az bizony nem csak lelkileg visel meg mindenkit, de rengeteg kiadással is járhat. Elég csak a gyógyszerekre gondolni, már komoly pénzekről van szó, és akkor a kúrák, kezelések, esetleges magánorvos még szóba se jött.

Éppen ezért érdemes már akkor tenni az egészségünk megőrzésért, amikor még nem szenvedünk semmilyen kórtól. Az ÖPOSZ szakértői szerint az sem meglepő, hogy az  egészségpénztárakon keresztül takarékoskodó emberek – különösen év végén - egyre többet igyekeznek befizetni egyéni számláikra. Összesen egymillió fő, a családtagjai egészségét is őrzik ezzel. Mivel a pénztártagok befizetéseiket akár egész családjuk innen fizethető kiadásaira költhetik, akár hárommillióan is lehetnek, akik a gyógyulásra, egészségmegőrzésre a kasszákból költenek.

Ők egészségszámlájukról, a befizetéseik utáni 20% adókedvezménnyel támogatott befizetéseikből veszik a szemüveget, védőoltást, gyógyszereket. Ebből a megtakarításból fedezik akár idős hozzátartozóik gyógyszereit, gondozását is. Sőt, nem hiába hívjuk öngondoskodásnak: az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatásokkal a tagok besegíthetnek maguknak a gyerekvállalás, iskoláztatás, vagy akár a lakáshitel törlesztés költségeinek kifizetésébe is.

Leegyszerűsítve tehát egy-egy ember számára az egészségpénztári megtakarítás hozzájárul az egészségének megőrzéséhez, illetve az egészségügyi kiadások mérsékléséhez. Ezáltal tehát – évente akár 150 ezres állami segítség mellett – ahogy Péter is mondta nekünk, gondoskodunk.

Az év végi adókedvezmény maximalizálásához szükséges befizetéseinkkel pedig tulajdonképpen ilyenkor egészséggel ajándékozzuk magunkat és családunkat is. Nem csak az ünnepekre.  

Jó befektetés, adókedvezménnyel? Mi tudunk egyet! Siessen, hogy elérje!

Az önkéntes nyugdíjkasszák jelentősen gyarapítják a takarékoskodó tagok vagyonát.

Egyre népszerűbb megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár. A tagok együtt egészen hihetetlen összeget halmoztak itt fel. Pénztártagonként már több, mint egymillió forint az átlagos számlaegyenleg. Egymilliós tagságról van szó, tehát ezer milliárd forintot meghaladó vagyonról.

Ez a nyugdíjpénz pedig fokozatosan gyarapodik, részben a tagok vagyonát “őrző” és kezelő profi befektetői stábnak köszönhetően. Egy friss felmérés szerint ez a befektetői professzionalizmus a tagok szemében is komoly előny. Több, mint 3400 pénztártag véleménye alapján a nyugdíjra gyűjtő lakosságnak komoly biztonságot ad, hogy a megtakarításaikat profik kezelik, így nekik nem kell befektetési szakértőnek lenniük.

A pénztártagok számára a profi vagyonkezelő megléte nagy segítség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azzal, hogy a pénztárak sokszor választható portfoliókat kínálnak, a tagoknak egyszerű, érthető módon nyílik lehetőségük az élethelyzetükhöz és egyéni elvárásaikhoz illeszkedő lehető legjobb kockázatkezelésre.

A nyugdíjra takarékoskodók számára a hozam is kulcskérdés. A többség 4-7 százalék hozamot vár el. Az önkéntes nyugdíjpénztári számok őket is igazolják: az MNB által publikált pénztári hozameredményekből világos, pénztárakkal és a mögöttük álló profik munkájának köszönhetően akár laikusként is szép eredményt könyvelhettek el évről-évre.

A pénztárakba vetett bizalom az eredmények alapján tehát meghálálta magát: a kasszák költséghatékony és olcsó nyugdíjcélú megtakarítási alternatívát jelentenek, működésük egyszerű és átlátható.  

Nem meglepő tehát, hogy év végén, aki csak teheti, „önti” a pénzt megtakarításába. A befizetések után jóváírt évente akár 150 ezer forintos adó-visszatérítés és az egyéni számla hozama a kamatos-kamat hatásaival is számolva ugyanis hosszútávon jelentősen gyarapítja nyugdíjcélú megtakarítást.

Szép hozamok - elégedett pénztártagok

Az önkéntes nyugdíjpénztárak rendre beszámolnak az adott időszakra vonatkozó vagyongyarapodásukról. Az idei harmadik negyedévben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjkasszák 7,5 százalékos növekedést értek el, ami a mostani kamatkörnyezetben kiemelkedő teljesítmény. Kérdés persze, hogy ehhez mit szólnak maguk a tagok, akik a kasszákban látják a nyugdíjba vonulás utáni extra pénz biztosítékát. Az eredmények önmagukért beszélnek.

A tagok több mint háromnegyede tisztában van az önkéntes kasszák évek óta stabilan kiemelkedő eredményeivel.  Háromból két megkérdezett pénztártag elégedett az elért hozamokkal, míg majdnem minden tízedik pénztártag egyenesen maximálisan elégedettnek érzi magát. Tehát nyugdíjra takarékoskodó pénztártagok háromnegyedének “tetszenek” a hozamok.

Az sem elhanyagolható vélemény, hogy a pénztártagok fele szerint köztudott, a kasszák biztonságosak, a pénzt profik kezelik. Így a tagok mindenféle szaktudás nélkül érhetnek el kiemelkedő hozamokat.

A felmérés a Cafeteria blog szerint azért is hiánypótló, mert bár a pénzügyi, pénztári szektor és a megtakarítási piac szereplői régóta tisztában voltak az önkéntes nyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeivel, most végre az is kiderült, hogy tagok túlnyomó része is “képben” van és elégedett. Erre utaltak egyébként azok a számok is, amelyek azt mutatták, hogy a tagok egyéni befizetései évről-évre nőnek.

Fontos tudni azonban, hogy sokak azért nem vágnak bele a pénztártagságba, mert nem akarnak, hanem, mert már napi 2-300 forint sem feltétlenül fér bele a havi büdzséjükbe. Éppen ezért fontos, hogy az állam a már most meglévő adókedvezmény mellett újabb ösztönzést adjon és a pénztártagok mellett a munkaadókat is bevonva a pénztári megtakarításba további kedvezményekkel ösztönözze a nyugdíjra való felkészülést.

A fent ismertetett felmérés eredményei alapján így megtöbbszörözhető lenne az elégedettek tábora az országban.

Még több adókedvezményt? Egészségére!

Az ajtó nyitva áll. Az egészségpénztár a kulcsa a dolognak.

Évi akár 150 ezer forintos adóvisszatérítés. Egészségpénztárral elérhető. A tagok befizetései után igényelhető 20% kedvezmény önmagában is remek lehetőség. De ez nem minden. Az egészségpénztárak tagjai ugyanis további adókedvezményt vehetnek igénybe. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy az pénztári megtakarításukat 2 évre lekötik - ebben az esetben erre az összegre évente 5, azaz két év alatt már 10 százalék plusz adóvisszatérítés jár. 

Az egészségpénztári megtakarításból többek között egészségügyi szolgáltatások, például vizsgálatok, szűrések mellett a gyógyszereket, szemüveget is kifizethetik a pénztártagok, sőt úgynevezett önsegélyezés keretében – rövid várakozás után –a terhességtől, gyerekápolástól az iskoláztatáson keresztül az idősgondozásig nyújtanak megoldást a kasszák. Ráadásul az egész család élhet ezekkel a lehetőségekkel.

Egyre többet fizetnek be számláikra a pénztártagok

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő egészségpénztáraknak 851 ezer tagja van. Ők pedig bíznak a kasszákban, ezt az bizonyítja, hogy a tagoktól által pénztárba utalt összeg folyamatosan nő.

Sokan már a 20% jóváírásra is úgy gondolnak, hogy ezzel a kedvezménnyel jutnak a pénztáron keresztül kifizetett termékekhez, szolgáltatásokhoz, de amennyiben belefér a családi büdzsébe, akkor egy 2 évre szóló lekötés további extra pénzt jelent a tagok számára.

A Pénztárszövetség rekordbefizetésre számít az év végén, hiszen az ünnepek közeledtével minden évben egyre nagyobb az érdeklődés. December végéig a pénztárakba beérkező összegekre ugyanis már a jövő évi bevallásban igényelhető a 20 százalékos visszatérítés.*

És egészségre igazán érdemes költeni. A saját és szeretteink egészsége, ahogy mondani szokás, a legnagyobb ajándék.

 

* Az adóvisszatérítés kihasználásának részleteiért érdeklődjön pénztáránál

Milliók üthetik a markod nyugdíjasként

A matek egyszerű

Arról már többször írtunk itt a Cafeteria blogon, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás az öngondoskodási piac egyik legjobb alternatívája. Rugalmas és egyszerű, az egyik legalacsonyabb költség mellett fenntartható, 20 százalékos, akár 150 ezer forintnyi adókedvezményt jár hozzá, a pénztárak pedig rendre jelentős vagyongyarapodást mutatnak fel. Most azt is megmutatjuk, hogy lehet a pénztárakkal kevesebb, mint napi 200 forintból akár millióid.

Tegyük fel, hogy 1990-ben születtél, jövőre leszel 27. Talán még a szüleiddel élsz, talán már saját otthonodban és szerintünk dolgozol. Tegyük fel, hogy minden nap bedobsz plusz egy kávét/sütit/szendvicset amit akár ki is hagyhatnál, de ez fel sem merül, hiszen csak 200 forintba kerül és nagyon finom. Igazán nem tétel, igaz?

 És mi történne, ha ennél is kevesebbet minden hónapban félretennél?

 Mit ér napi 167, havi 5 ezer forint 2055-re, amikor a jelenlegi szabályok szerint várhatóan nyugdíjba mész? Úgy 17 milliót. 

3 százalékos reálkamattal, azaz az inflációval csökkentett kamattal számoltunk, így ebből a napi párszáz forintból közel 17 millió forint gyűlik össze az adókedvezmény és a kamatos kamat határára.  Egészen pontosan 16 618 890 forintot kaphatsz.

Ha tíz évvel később kapcsolsz, vagy mondjuk 1980-as születéseddel már a harmincas éveidet taposod ebből az összegből nyugdíjba vonulásig 7,8 millió forint jöhet össze.

 Napi 300 forint felett kezdődik a csoda

 Ha huszonévesként esetleg belefér a kiadásaidba, és napi 300 forint fölé menj, azaz legalább 10 ezer forintot tudsz havonta félretenni pénztártagként, ez már 33,5 millió forintot ér nyugdíjba vonulás idejére, míg egy tíz évvel idősebb megtakarító nyugdíjig számítva ebből 15,8 millió forintot hozhat össze.

Hogy miért érdemes és miért éri meg minél előbb megkezdeni akár havi 5 ezer forinttal a takarékoskodást az szerintünk ebből is elég jól látható. Tény, hogy minél előbb elindul a takarékoskodás, annál több pénz jut majd a nyugdíjas évekre.

Nem kell jósnak lennünk, hogy azt mondjuk, ma még te sem állsz készen a nyugdíjra. A legtöbben nem állunk. Pedig nem kellene sok hozzá. Napi 200, 300 forint.

A hamarabb megkezdett takarékoskodás jóval többet, milliókat hozhat pluszban a későbbiek során.

 Különösen most, év végén érdemes belevágni a megtakarításba, vagy magasabb fokozatba kapcsolni - és ha még nem tettük belépni egy önkéntes nyugdíjpénztárba - hogy kihasználva az idei egyéni befizetések után járó 20%, akár 150 ezer forintos adóvisszatérítést, könnyedén spóroljunk. Napi párszáz forinttal – időben ébredve - akár milliókat is.