Mi a helyzet a béren kívül?

Megdöbbentő különbségek a cafetériában

2015. február 24. - Cafeteriaguru

Mennyivel egészíti ki a fizetést a cafetériakeret? Mennyit fizetnek a bőkezű ágazatok és mennyit a szűkmarkúak? Most elmondjuk mi a helyzet.

Arról már előző posztjainkbanmegemlékeztünk”, hogy a béren kívüli juttatások a munkáltatók számára azért előnyösek, mert meghatározott keretig kedvezményes adózással biztosíthatóak a munkavállalók számára. Ez pontosan azt jelenti, hogy kedvezményes adózással évente 200 ezer forintos cafetériakeretet lehet adni. (Abban az esetben a keret további 250 ezer forinttal bővíthető, ha a 250 ezer forintos többlet kizárólag a dolgozó SZÉP-kártyájára megy.) Tehát a két határ 200 ezer, és 450 ezer forint. Ezek alatt 35 százalékos a juttatás terhe, ezek felett pedig több mint 51 százalékos.

6 százalék

A saját cafetériakeretének nagyságával nyilván mindenki tisztában van, hiszen hónapról hónapra megkapja. De az, hogy országos átlagban mégis mennyiről van szó, ritkán kerül szóba. Nos, lássuk a számokat.

blog4_2-1.jpg

Magyarországon átlagosan – a KSH 2013-as adatai szerint - a jövedelmek több mint 6 százalékát teszik ki a béren kívüli juttatások. Ez azt jelenti, hogy egy 250 ezer forint körüli havi fizetésnél durván 15 ezer forint a cafetéria.

Komoly különbségek

Bár a magán- és a költségvetési szférában nincs nagy eltérés, az ágazatok között azonban óriásiak a különbségek. Az egészségügyben és a szociális területen dolgozók átlagosan 5500 forintot kaptak, ezzel szemben a csúcs, a villamosenergia-ipar és a gyógyszeripar, amely 7-13-szorosát fizeti ennek az összegnek béren kívüli juttatásként. A gyógyszeriparban a kiemelkedő érték azzal magyarázható, hogy a szektorban dolgozók jelentős részvényjuttatásban is részesülhetnek.

Komoly lehetőség a bővülésre

Az országos kép tehát így fest, de további komoly igény lenne a bővülésre a cafetériapiacon. A Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített felmérés szerint ugyanis a munkavállalók 42 százaléka jelenleg nem kap semmilyen béren kívüli juttatást. Ez pedig a foglalkoztatottak több mint 4 milliós számát nézve több mint másfél millió munkavállalót jelent.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pénztári megoldásokat igen hasznosnak tartják a munkavállalók: a válaszadók háromnegyede a leghasznosabb elemek közé sorolta az egészségpénztári juttatást, míg a megkérdezettek fele ugyanezt mondta a nyugdíjcélú megtakarításokról.

A pénztári megoldások mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára kedvezőek. A béren kívüli juttatások között nyújtott pénztári konstrukciókkal növelhető a munkatársak elkötelezettsége, lojalitása. Ráadásul így a munkaadó hozzájárulhat a munkavállalók egészségének megőrzéséhez, és segíthet nekik a biztonságos jövő megteremtésében.

A Cafetéria blog korábbi posztjai:

Ha korán kezdjük, elég lesz

Egymillió magyar egybillió forintot spórolt

 Béren kívül: melyik a legnépszerűbb?

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cafeteria.blog.hu/api/trackback/id/tr247210749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.