Mi a helyzet a béren kívül?

Három hét maradt, hogy 20 százalékkal többet kaphasson

2018. december 10. - Cafeteriaguru

Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz járó - 20 százalékos, évente akár 150 ezer forintos - adókedvezményt most kell kihasználni, mert az év végéig történő befizetésekkel maximalizálható az adókedvezmény, ami nem csak a mostani pénztártagoknak jár, hanem azoknak is, akik az év végéig belépnek. A kasszák nem véletlenül számítanak befizetési rekordra. Érvek és érdekes ábrák.

A megtakarításoknál, különösen, amikor a jövőnkre teszünk félre, minden többlet sokat számít. Pláne 20% pluszpénz! Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításhoz járó 20 százalékot (akár 150 ezer forintot) pedig úgy lehet besöpörni vagy elvinni a plafonig, ha valaki december végéig belép egy önkéntes pénztárba és takarékoskodni kezd, ha pedig tag, akkor a következő hetekben befizeti az erre szánt összeget. Nagyon leegyszerűsítve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki már pénztártag és idén minden hónap elején egyénileg befizetett mondjuk 5 ezer forintot. Akkor ezért 12 ezer forint adóvisszatérítést kaphat. Extra befizetéssel viszont az év végéig növelheti a befizetéseit és az adókedvezményt is. Például további 60 ezer vagy 120 ezer forint befizetéssel újabb 12 ezer, illetve 24 ezer forint kedvezményhez jut. Ez pedig garantált, az egyéni befizetésekre mindenképpen jár az adott évben megfizetett összevont adóalapjának személyi jövedelemadója erejéig és az átutalt adó-visszatérítés összege – költséglevonás nélkül – növeli a pénztári megtakarítást.

Rekord jöhet - heti 2,2 milliárddal

A Pénztárszövetség (Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége) az elmúlt évek gyakorlata alapján egyenesen rohamra számít az adókedvezmény kihasználását, maximalizálását tervező emberektől az év végéig. Ugyanis ezekben a hetekben érkezett a korábbi években is a legnagyobb összeg.  A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál utolsó negyedévben akár 30 milliárd forintra rúghat az befizetések összege. Ha ez teljesül, akkor 2018-ban akár 114 milliárd forinttal gyarapíthatják az érintettek a megtakarításaikat. Ez egy hétre lebontva is szép summa: átlagosan 2,2 milliárd forintos összeget jelentene. Az adókedvezmény maximalizálása mellett persze a befizetésekkel az érintettek gondoskodnak magukról és családjukról.

Ha nem fér bele, akkor is lehet megoldás – fókuszban a munkaadók!

A Pénztárszövetség természetesen tudja, hogy vannak olyan dolgozók, akik bár nagyon szeretnének az időskorukra és az egészségmegőrzésükre félretenni a pénztárakon keresztül, de munkaadójuk támogatása nélkül nem könnyen vágnak ebbe bele.

Itt lépnek a képbe a munkáltatók, akik segíthetik az alkalmazottak takarékoskodását. Jövőre pedig egy új szabály erre nagyon jó lehetőséget ad. Arról van szó, hogy jövőre nem csak az egyéni befizetésekre jár a fentebb említett 20 százalékos adókedvezmény, hanem arra az összegre is, amit a munkáltatók fizetnek meg hozzájárulásként a dolgozók pénztári számlájára. Az alkalmazottak szempontjából ez hibátlan lehetőség, így közel 10 százalékkal jobban járnak, mintha a munkáltatójuk ugyanezt a pénzt fizetésként adná oda. Éppen ezért a dolgozók iránt felelős munkáltatóknak érdemes ennek fényében összerakni a 2019-es juttatási csomagokat.

Összességében tehát a legfontosabbak: az év végéig érdemes a tagoknak növelniük a megtakarításaikat az adókedvezmény kihasználása, maximalizálása érdekében. A munkáltatók pedig jövőre még nagyobb szerepet kapnak az öngondoskodásra, ezen belül a pénztári takarékoskodásra nyitott dolgozók szempontjából.

Az egészségpénztári megtakarítással ugyanis az emberek megteremthetik a későbbi esetleges egészségügyi kiadásaik fedezetét, legyen szó gyógyszervásárlásról vagy valamilyen ellátásról. Az önkéntes nyugdíjpénztárival pedig az időskort teszik anyagilag könnyebbé.

Tíz százalék plusz

A pénztári az egyik legjobb munkáltatói juttatás

Az adóváltozások ellenére jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás: a dolgozók számára akár 10 százalékos pluszt jelenthet ahhoz képest, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg.

A juttatási csomagok kialakításánál ezt érdemes észben tartania minden munkáltatónak, úgy is tekinthetjük, hogy tovább fokozódik felelősségük a dolgozók takarékoskodásának segítésében. A munkavállalók döntő része, 65-71 százaléka ugyanis fontosnak tartja, hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásukhoz.

A legjobb juttatások közé tartozik jövőre is a pénztártagoknak adott hozzájárulás

Számszerűsítve az alkalmazottak szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagsághoz nyújtott munkáltatói hozzájárulás akár 10 százalékkal kedvezőbb lesz, mintha ugyanazt a pénzt bérként kapnák meg. Mindent egybevetve, ha egy cég 100 forintot szán dolgozójának, pénztári megoldásokkal közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak, mintha bért kapnának.

Adókedvezmény a munkáltatói „rész” után is!

Jövőre az új adószabályok miatt átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik majd a pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra, azonban utóbbiak így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak adójóváírást vehetnek igénybe a pénztári megtakarításához adott munkáltatói juttatás után is. Így a vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe csökkenti a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak. A munkáltatónak azért is jobb ez a megoldás, mert a bérhez képest egy sokkal rugalmasabban alakítható elemet tarthat bent a javadalmazási rendszerében.

Egyébként a munkáltatók nagyon hatékonyan segíthetik a dolgozók pénztári takarékoskodását, és felelős munkáltatókként figyelemmel lehetnek munkavállalóik egészségére és jövőjére. Egyre több munkaadó ismeri fel a lehetőséget és úgy állítja összeg a juttatási csomagokat, hogy a dolgozók megkezdhessék a pénztárakon keresztül a takarékoskodást vagy növelhessék az eddig felhalmozott összeget.

Mennyit kellene félretenni?

Kevesebb mint 10 ezer vagy több mint 40 ezer?

Meglehetősen eltérően látják a magyarok azt, hogy havonta mekkora megtakarítással érdemes felkészülni a nyugdíjas évekre. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) idén készített egy felmérést, amely egyebek mellett erre is kitért.

A lényeg, hogy a válaszadók 43 százaléka szerint maximum 10 ezer forinttal is meg lehet alapozni az anyagi szempontból biztos időskort. Ugyanakkor 28 százalék azt mondta, hogy legalább 11-40 ezer forintra van szükség ehhez havonta. A megkérdezettek szintén jelentős része, 29 százaléka viszont több mint havi 40 ezer forintos megtakarítást tartana szükségesnek.

mennyit.JPG

Az helyzet pedig az, hogy ebben a kérdésben talán nincs is általános igazság. Persze a félretett pénz mindig jól jön, abból soha nem lehet túl sok, de egy konkrét ideális összeg megnevezése helyett a szakértők általában azt javasolják, a megtakarítást mindig igazítsuk élethelyzetünkhöz.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői a jövedelem 3-9 százalékát javasolják félretenni. A pénztári szakértők pedig rendre az emelik ki, hogy hogy minél korábban vág bele valaki a spórolásba, annál kisebb összegekkel érheti el célját, hiszen hosszútávon a befizetéseit az elérhető adókedvezmény és a kamatos kamat is növeli.

Apropó adókedvezmény: az idei évből hátralevő pár hét különösen kiváló alkalmat ad az előtakarékosság megkezdésére vagy folytatására és a 20%, akár 150 ezer forintos állami támogatás kihasználására. Dr. Kravalik Gábor a Pénztárszövetség elnöke szerint akiknek belefér a családi költségvetésébe a takarékoskodás, azoknak érdemes most befizetniük a megtakarításra szánt összeget pénztári számlájukra. „Akik még nem pénztártagok, azok sem késtek még le az állami támogatás kihasználásáról. Nekik érdemes az év végéig belépniük egy-egy pénztárba és megtakarításba fogniuk a kiszámítható jövőre készülésüket támogató állami kedvezmény kihasználása érdekében”

Mi kellene ahhoz?

Bár sokan tartanak attól, hogy anyagi problémákkal szembesülnek majd a nyugdíjba vonulás után, az emberek több megoldást is látnának arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarításaikat növeljék - röviden ez derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) idei felméréséből, amelynek eredményeit a látványos infografikánkon mutatjuk be.

Kiderül többek között az, hogy a túlnyomó többség nagyobb összeget tenne félre, ha a munkáltatója ebben segítené. Ahogy arra is választ adnak az adatok, hogy 10-ből 6-7 ember szeretne biztosra menni a gyógyszer-kiadásoknál.

mi_kellene_ahhoz_blog.JPG

Ami a munkáltatókat illeti, rajtuk most különösen sok múlik. Jövőre a bérek és a dolgozók pénztári tagságához adható kiegészítés adója azonos mértékű lesz, de nagyon fontos újdonságként a munkáltatótól kapott hozzájárulás után a pénztártagok megkaphatják majd - az egyéni befizetéseik után is járó – 20%, összesen akár 150 ezer forintos éves adójóváírást! A munkáltatók számára elérhető pénztári megoldások emiatt kedvezőbben vehetőek majd igénybe, mintha egy-egy cég bérként fizetné ki az alkalmazottaknak az erre szánt összeget.

A munkáltatók szerepe így nagyon felértékelődik 2019-től. Ha a munkaadó úgy állítja össze a jövő évi juttatási csomagokat, hogy a dolgozók megkezdhessék az önkéntes nyugdíjkasszákon és egészségpénztárakon keresztül a takarékoskodást vagy így növelhessék az eddig felhalmozott vagyonukat, azzal mindenki nyer.

Pénztártagnak lenni jó

Aki év végéig lép, és megtakarít céljaira annak akár 150 ezer forintos adókedvezmény jár. Számtalan érv szól az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári előtakarékoskodás mellett.  

A következő hetek különösen lényegesek azoknak, akiknek fontos a jövőjük és szeretik a jó megoldásokat. Egyrészt azért, mert a pénztári befizetésekre - legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségkasszáról - 20 százalékos, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítés jár. Másrészt az év végéig történő befizetésekkel lehet maximalizálni ezt a kedvezményt. Nem beszélve arról, hogy a megtakarításunk összege növekszik a befizetéseknek köszönhetően.

Az adókedvezmény miatt minden évben az utolsó negyedév a legmozgalmasabb a pénztáraknál, ekkor érkezik a legtöbb egyéni befizetés. Már az év első kilenc hónapjában kitettek magukért a pénztártagok ezen a téren. Az év végi befizetés és a hozzá kapcsolódó adókedvezmény viszont nem csak nekik, de azoknak is kiváló lehetőség, akik még nem kezdték meg a pénztári takarékoskodást. Akinek van rá lehetősége, most különösen érdemes csatlakoznia a pénztártagok milliós táborához és belefognia a megtakarításba.

A pénztártagoknak munkáltatójuk is nyújthat segítséget azzal, hogy a fizetés mellett pénztári hozzájárulást biztosít a számukra. Jövőre is lesznek a vállalati hozzájárulásokat érintő adóváltozások, amelyek közelebbről megnézve nagyon kedvezőek. A dolgozók pénztári tagságához adható munkáltatói hozzájárulásokra ugyanaz az adóterhelés vonatkozik majd, mint a fizetésekre. A Pénztárszövetség szerint azonban így is az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad a pénztári tagsághoz adott vállalati hozzájárulás. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de nem az. A dolog lényege, hogy 2019-től munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni. Ezért továbbra is az egyik legkedvezőbb juttatás lesz a pénztári hozzájárulás. Kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésére álló összeget. Ez az alábbi ábrán is látható, az derül ki belőle, hogy melyek lesznek jövőre a leghatékonyabb juttatások. Egyértelműen látszik, hogy a pénztári hozzájárulás köztük van.

A Pénztárszövetség szerint így jövőre felértékelődik a munkáltatók szerepe a dolgozók takarékoskodásában. A szervezet bízik abban, hogy a munkáltatók lépni fognak és egyre több alkalmazottnak nyújtanak támogatást a pénztári megtakarításhoz, emellett egyre több alkalmazott válik pénztártaggá és kezdi meg a takarékoskodást az adókedvezmény segítségével. Akik pedig már tagok, folytatva az eddigi trendet, egyéni befizetéseikkel újból bizonyítják a pénztárakba vetett bizalmukat.

 

2019 pénztári juttatások

 

A 2019. évtől várható adószabályok pénztárakat érintő szabályainak rövid áttekintése

A 2018. november 13-án elfogadott adótörvények több pénztári juttatási formát érintettek, így a pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány, célzott szolgáltatás, valamint az önsegélyezés szabályozását. A főbb változások röviden:

Pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány

  • A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, azaz
    • a munkáltató 21%
    • a munkavállaló 33,5% adót fizet utána.

A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.

A pénztártag a számára biztosított pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy – a megszokottak szerint - egyéni befizetései után is).

Célzott szolgáltatás

  • A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó)
    • A munkáltató adóterhe 40,71%
    • A pénztártag nem kell, hogy adót fizessen utána (és adókedvezményre sem jogosítja)
    • A juttatás nem az egyéni számlára, hanem egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül, innen vehető igénybe a támogató által juttatni kívánt szolgáltatás
Infogram

Orvosság a munkaerőhiányra

A béren kívüli juttatásokat nem véletlenül adják a cégek. Ezek a megoldások nem csak a dolgozók körében népszerűek, de a cégek számára is előnyösek, mert hatékonyak, és mert  hozzájárulnak a munkaerő megtartásához is. Ez utóbbi a kérdés pedig az utóbbi időben igencsak a fókuszba került. 

Magyarországon a harmadik negyedévben közel 74 ezer üres betöltetlen állás volt a hivatalos KSH-adatok szerint. Egyre több ágazat, például a kiskereskedelem, az építőipar küzd munkaerőhiánnyal, egyszerűen nincs elég ember. A meglévő dolgozók megtartása nagyon lényeges szempont lett a vállalatoknál. Ezt mutatja többek között, hogy a nettó fizetések jelentősen, több mint 10 százalékkal nőttek 2017-ben. 

A fizetések mellett sok munkaadó béren kívüli juttatásokat is nyújt a dolgozóknak. Ezek a juttatások a munkavállalók megtartásához is hozzájárulhatnak. Ezt igazolja az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által végzett felmérés is. A kasszákkal kapcsolatban álló vállalatok közel 61 százaléka szerint a béren kívüli juttatások fontosak ebből a szempontból. Még inkább érzik az önkéntes pénztári juttatások jelentőségét ebből a szempontból a multinacionális és nagyvállalatoknál: közel háromnegyedük munkaerő megtartó eszközként is tekint az öngondoskodás támogatására.

A béren kívüli juttatások között 2018-tól az ideinél közel három százalékkal alacsonyabb adóterhelés mellett adható hozzájárulás az önkéntes nyugdí- és egészségpénztári megtakarításhoz ugyanis nem csak a munkáltatók számára kedvező. 

Mindezzel összefügghet az ÖPOSZ kutatásának azon eredménye, hogy a pénztárakkal kapcsolatban álló munkáltatók nagy része jövőre is szinten tartja, vagy növelni tervezi a pénztári juttatásokat. Márpedig az adóváltozások miatt a szinten tartás is azt jelentheti ugyanis, hogy például egy bruttó keretből adott kiegészítés után több kerül a pénztártag megtakarításába. Egy átlagos cafetériakeretnél akár több ezer forintról lehet szó. 

A dolgozók így egyénileg, vagy munkáltatóik segítségét kérve, a pénztári megoldásokat választva egyszerű és rugalmas módon, egyéni befizetéseik után járó 20% adókedvezmény mellett törekedhetnek az egészségük megőrzésére és takarékoskodhatnak idős éveikre.Jövőre is.

 

 

Megtakarítási szakadék: nők vs. férfiak

Bár az egészségmegőrzésre és a gondtalan időskorra takarékoskodó nők és a férfiak aránya kiegyenlített, ez nem mondható el a vagyonukról. Mi lehet a megtakarítási szakadék oka és megoldása?

Annak érdekében, hogy megőrizzék az egészségüket és biztos anyagi helyzetet teremtsenek nyugdíjas éveikre 1 millióan takarékoskodnak ma Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztárakban és 1 millió fő egészségpénztárakban gyűjt. A nemek aránya a pénztárakban kiegyenlítettnek mondható. Ez azt mutatja, hogy mind a nők, mind a férfiak fontosnak tartják az pénztárakon keresztüli öngondoskodást.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) reprezentatív felmérése szerint havi tízezer forint alatti összeggel nagyjából hasonló arányban spórolnak a férfiak és a nők - 34, illetve 30 százalékuk gyűjt ekkora havi összeget a jövőjére. Azok között azonban, akik havonként 10 ezer forintnál többel előtakarékoskodnak a nők aránya csupán 17 százalék, míg a férfiak majdnem negyede gyűjt ekkora összeggel idős éveire. 

Ráadásul a kutatásból az is kiderült, hogy míg tízből csak négy férfi nem tesz félre nyugdíjcélra, addig minden második nő mondta, hogy nem gyűjt jövőjére. 

Az ÖPOSZ adatai szerint ez a jelentős az eltérés tetten érhető a férfiak és nők pénztári vagyonában is: az összevetés 24 százalékos előnyt mutat a férfiak javára. Ezt a különbséget nevezi a pénztári szakma az úgynevezett megtakarítási szakadéknak, amelynek bezárása kulcsfontosságú lenne. A nők ma általában korábban vonulnak nyugdíjba, és hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, tehát jóval hosszabb periódusra kellene előre készülniük a megtakarításban. 

A jövőtől való szorongás ennek megfelelően tetten is érhető, a nők 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg félretett összegnél magasabb lenne a számára ideális megtakarítás. A férfiaknak ugyanakkor csak 60 százaléka volt elégedetlen jelenlegi spórolási erőfeszítéseivel. 

A megoldást az jelentheti, ha az érintettek (a pénztártagok és akik ma még nem tagok egy-egy pénztárban) a rugalmas és alacsony költségek mellett fenntartható önkéntes nyugdíjpénztári megoldással minél előbb, és akár már havi néhány ezer forinttal de megkezdik a takarékoskodást. A vállalatok által elérhetővé tett pénztári juttatások is remek lehetőséget nyújthatnak a dolgozóknak, hogy az öngondoskodás útjára lépjenek, és cégek béren kívüli hozzájárulásuk révén segíthetnek az előtakarékosságban is. A nők és a férfiak körében is egyértelmű az igény a béren kívüli juttatásokra, ezen belül is az öngondoskodást célzó pénztári megoldásokra. A nők közel háromnegyedét (és a férfiak 66%-át) az ösztönözné, hogy a jelenleginél több pénzt tegyen félre nyugdíjcélra, ha a munkáltatója is támogatná ebben.

Ráadásul a munkáltatók jövőre az ideinél alacsonyabb adókulcs mellett támogathatják a dolgozók pénztári tagságát. A megtakarítási szakadék áthidalásához szükség van arra is, hogy a munkáltatók a mostaninál nagyobb arányban tegyék elérhetővé és nyújtsák a munkavállalók számára a pénztári megoldásokat 

Miért érdemes a pénztárakkal takarékoskodni?

Pár pontban összefoglaljuk az önkéntes nyugdíjpénztári megoldások előnyeit.

A nyugdíjcélú megtakarításokat pedig a válaszadók közel 50 százaléka tartotta a leghasznosabb juttatások egyikének.

  • Az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre elért jó teljesítménye, attraktív, magas hozamai eleve vonzóvá teszi őket.
  • A megtakarításhoz járó adókedvezmény miatt egyértelműen az egyik legversenyképesebb nyugdíjcélú megtakarításról van szó.
  • A befektetéseket profik kezelik, így a kasszák jelentős pénzügyi szakértelmet nem kívánva több különböző pénzügyi konstrukciót nyújtanak a tagság számára. A választható portfóliós rendszernek köszönhetően ezeknek profi befektetési szakembereknek a szaktudására támaszkodva élethelyzetnek és várakozásoknak megfelelően tudatosan kezelhetőek a tagi befektetések.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztárak alacsony, kontrollált költségekkel működnek, a díjterhelés mindössze 0,84 százalék. Valamint rugalmasak, a megtakarításra tagi kölcsönt lehet felvenni, a befizetések esetlegesen felfüggeszthetőek, illetve hitel fedezeteként is felhasználhatóak aki tehát időben kezdi a takarékoskodást önkéntes nyugdíjpénztárban, annak a 20% állami támogatás és a kamatos kamat hatására már havi tíz-húszezer forintos befizetés mellett is akár 40 millió forintja is összegyűlhet számláján. Annak is remek lehetőség a pénztár, aki már közelebb áll a nyugdíjhoz, az adókedvezmény teljes kihasználásával komolyan gyarapítható a nyugodt jövőre félretett pénz.

 Most pedig következzenek azok az érvek, amelyek az egészségpénztárak mellett szólnak.

 A legfontosabb megtakarítási célok ranglistáján az első négy helyre sorolt célok mindegyikére megoldást nyújt.

  • A dolgozók háromnegyede az egészségmegőrzésre fordítható keretet, munkáltatói juttatást a leghasznosabb juttatások közé sorolta.
  • Az egészségpénztárakkal a hazai háztartások legtöbb megtakarítási céljára egyszerűen és hatékonyan lehet spórolni. Az egész család támaszkodhat rá.
  • Az egészségpénztárakban nagyon népszerűek a pénztárak által finanszírozott egyre szélesebb körű szolgáltatások, sok pénztártag az egyéni befizetései utáni 20 százalékos adókedvezményre úgy tekint, hogy ennyivel is olcsóbban jut hozzá az egészségét biztosító termékekhez, szolgáltatásokhoz A múlt évben az egészségkasszák szolgáltatási köre jelentősen kibővült, így a jól ismert gyógyszer, gyógyeszköz, vagy orvosi kiadások mellett az úgynevezett önsegélyezés keretében a tagoknak már módjuk van többek között a gyerekvállaláskor, vagy munkanélküliség esetén kiegészíteni jövedelmüket, innen finanszírozni a gyerekek tanulmányait egészén a diplomáig, vagy lakástörlesztésre, idősgondozásra költeni ebből a forrásból.

 

 A cikkben idézett kutatást az NRC Kutatócentrum készítette 2017. nyarán az ÖPOSZ megbízásából.

Rendkívüli megoldás: közösen vállalt megtakarítás plusz adókedvezménnyel

A munkaadók többségének is tetszik a felvetés és szívesen bevezetnék azt a pénztári szektor által javasolt megoldást, amely szerint az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás után az egyénileg is takarékoskodó dolgozó további adókedvezményt kapna.  

Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítás esetében az egyéni befizetésekre jelenleg 20 százalék, évente maximum 150 ezer forint adókedvezmény jár. A pénztári megtakarítást a munkáltatók is segíthetik, az ő hozzájárulásuk 2018-tól a jelenleginél ráadásul majd három százalékkal kedvezőbben adózik majd. A munkáltató és a munkavállaló együttes, közös erőfeszítését az öngondoskodásban viszont eddig külön nem ösztönözte a rendszer. Épp ennek érdekében, a jelenlegi megoldások finomítására ezért az ÖPOSZ és a Századvég Gazdaságkutató kidolgozott egy konstrukciót, amely alapján azok a munkavállalók, akik egyéni befizetésekkel is növelik önkéntes nyugdíj-, és/vagy egészségpénztári megtakarításukat a pénztári tagsághoz adott munkáltatói hozzájárulás után is adókedvezményt kaphatnának.

A javaslat egyik fontos célja, hogy a munkáltatók segítségével minél szélesebb körben kezdhessék meg és gyakorolják a takarékoskodást a munkavállalók. Bár a javaslatról még nem tárgyaltak a döntéshozók, az ÖPOSZ friss kutatásában letesztelte, hogy a munkáltatók mit szólnának, ha elérhető lenne ez a konstrukció.

Az ábrán látható a munkáltatók véleménye, ami igen látványosan mutatja, hogy a többségüknek tetszene a szóban forgó megoldás: közel 60 százalékuk örülne a lehetőségnek és bevezetné a vállalatnál.

A Pénztárszövetség korábban a dolgozók véleményét is kikérte a felvetésről. Kiderült: tízből hat munkavállaló szintén örülne, ha az állam támogatása tovább gyarapítaná a munkáltatója által juttatott és saját erőből önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárban félretett összeget. 

A javaslat tehát az érintetteknek is szimpatikus, és ha bevezetik, komoly lökést adhat a hazai előtakarékosságnak.

Miért érdemes a pénztárakkal takarékoskodni?

 

Pár pontban összefoglaljuk az önkéntes nyugdíjpénztári megoldások előnyeit.

 

  • A nyugdíjcélú megtakarításokat pedig a válaszadók közel 50 százaléka a leghasznosabb juttatások egyikének tartja.
  • Az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre elért jó teljesítménye, attraktív, magas hozamai eleve vonzóvá teszi őket.
  • A megtakarításhoz járó 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezmény miatt egyértelműen az egyik legversenyképesebb nyugdíjcélú megtakarításról van szó.
  • A befektetéseket profik kezelik, így a kasszák jelentős pénzügyi szakértelmet nem kívánva – a választható portfóliós rendszernek köszönhetően - akár több különböző pénzügyi konstrukciót nyújthatnak a tagság számára. A profi befektetési szakembereknek a szaktudására támaszkodva élethelyzetnek és várakozásoknak megfelelően tudatosan kezelhetőek a tagi befektetések.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztárak alacsony, kontrollált költségekkel működnek, a díjterhelés mindössze 0,84 százalék. Valamint rugalmasak, a megtakarításra tagi kölcsönt lehet felvenni, sőt hitel fedezeteként is felhasználhatóak.
  • Aki időben kezdi a takarékoskodást önkéntes nyugdíjpénztárban, annak a 20% állami támogatás és a kamatos kamat hatására már havi tíz-húszezer forintos befizetés mellett is komoly vagyon gyűlhet össze a számláján. Annak is remek lehetőség a pénztár, aki már közelebb áll a nyugdíjhoz, hiszen az adókedvezmény teljes kihasználásával is komolyan gyarapítható a nyugodt jövőre félretett pénz.

Most pedig következzenek azok az érvek, amelyek az egészségpénztárak mellett szólnak.

 A legfontosabb megtakarítási célok ranglistáján az első négy helyre sorolt célok mindegyikére megoldást nyújt.

  • A dolgozók háromnegyede az egészségmegőrzésre fordítható keretet, munkáltatói juttatást a leghasznosabb juttatások közé sorolta.
  • Az egészségpénztárakkal a hazai háztartások legtöbb megtakarítási céljára egyszerűen és hatékonyan lehet spórolni. Az egész család támaszkodhat rá.
  • Az egészségpénztárakban nagyon népszerűek a pénztárak által finanszírozott egyre szélesebb körű szolgáltatások, sok pénztártag az egyéni befizetései utáni 20 százalékos adókedvezményre úgy tekint, hogy ennyivel is olcsóbban jut hozzá az egészségét biztosító termékekhez, szolgáltatásokhoz
  • A múlt évben az egészségkasszák szolgáltatási köre jelentősen kibővült, így a jól ismert gyógyszer, gyógyeszköz, vagy orvosi kiadások mellett az úgynevezett önsegélyezés keretében a tagoknak már módjuk van többek között a gyerekvállaláskor, vagy munkanélküliség esetén kiegészíteni jövedelmüket, innen finanszírozni a gyerekek tanulmányait egészén a diplomáig, vagy lakástörlesztésre, idősgondozásra költeni ebből a forrásból.

Mennyi adnak nekünk a béren kívül?

Érdekes számok arról, hogy a munkaadók mekkora keretet adnak a dolgozóknak. Vannak, akik többet, vannak, akik kevesebbet.

Előző posztunkban írtunk arról, hogy jövőre közel három százalékkal, 40,7 százalékra süllyed a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokhoz adott munkáltatói hozzájárulás adóterhelése. Ez kedvező a dolgozók számára is, mivel akik eddig bruttó keretből kaptak ilyen juttatást, azoknak ez automatikusan – a kerettől függően akár havi többezer forint - pluszt jelent. 

Az adóváltozás apropóján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége felmérést készített arról, hogy a kasszákkal kapcsolatban álló különböző munkáltatóknál hogyan működnek a béren kívüli juttatási rendszerek. Most kiderül, hogy a megkérdezett cégek a fizetés mellé mekkora béren kívüli csomagot adnak a dolgozóknak.

A pénztárakkal kapcsolatban álló cégek harmada - 32 százaléka – maximum 200 ezer forintos éves kerettel “dolgozik”, közel egynegyedüknél 200-300 ezer forint jár a fizetés mellé évente, 22 százalékuk pedig 300-450 ezer forintot ad. Ebből az is látható, hogy a vállalatok több mint fele 200 és 450 ezer forint közötti éves keretben nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak.

 Az ÖPOSZ szakértői szerint mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak érdemes a pénztári megtakarításokat választaniuk. 

A munkáltatók az egészségpénztári, vagy nyugdíjcélú megtakarítások segítésével a dolgozókra nehezedő pénzügyi gondok okozta stresszt megelőzve növelhetik termelékenységüket, illetve a céges brandet is építhetik. A juttatások emellett fontos segítséget jelentenek a munkaerő megtartásban, vagy toborzásban is , vagyis a munkáltatók mindezen keresztül elégedettebb dolgozókat “kapnak” - ez pedig kulcsfontosságú a mostani munkaerőhiányos környezetben, amikor sok cég igyekszik szakembereket magához csábítani más vállalatoktól.

A dolgozók számára is fontos az önkéntes pénztári munkáltatói juttatás. Ahol a munkáltatók kiemelnek egyes juttatási elemeket, például az önkéntes nyugdíjpénztári, vagy egészség-és önsegélyező pénztári juttatást azzal azt segítik, hogy a munkavállalók hatékony és kézenfekvő megoldásokat érjenek el. Ha ugyanis a munkavállalók esetleg nem ismernek, vagy netán túlságosan bonyolultnak tartanak egy-egy valójában egyszerű és rugalmas megtakarítási formát, kevésbé valószínű, hogy kihasználják a nekik járó előnyöket. Nem véletlen, hogy ma tízből négy a dolgozó nem tud róla, hogy 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezménnyel fizethet be pénztári megtakarításaiba. Vélhetően ők azok, akik eddig még nem találkoztak munkáltatójuk révén ezekkel a megoldásokkal. Az információátadás viszont az elérhető előnyök fokozott kihasználásához vezethet.

Ráadásul a munkáltatói segítséggel nem csak megkezdeni egyszerű a takarékoskodást az egészségük megőrzésére és az anyagilag biztosabb nyugdíjas kor megteremtésére, de félretenni is könnyebb. Ahogy mondani szokás: ezzel mindenki nyer.

Végre itt az adócsökkentés

A legfontosabb: 40,71 százalék lesz a mostani közel 44 százalékos adóból. Aki bruttó keretből kapja például a munkáltatói pénztári juttatást az jövőre biztosan jobban jár majd. 

A következő év nagyon lényeges változással indul: a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés közel három százalékkal 40,71 százalékra csökken. 

Minden adócsökkentés örömteli, de ez különösen, hiszen ahogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége friss felméréséből kiderül - “a munkáltatók cafetériajuttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba a mindenkori adókörnyezet”.

A munkáltatók egy része ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a csökkenő adóteherre tekintettel 2018-tól fokozza majd a pénztári hozzájárulást, vélhetően felismerve, hogy az önkéntes pénztári juttatások pedig hatékony juttatási formát jelentenek, ahogy ezen a felmérésből kiemelt beszédes ábrán is jól látszik:

Az említett kutatás egy mostanában egyre több céget foglalkoztató kérdésre is választ adott. A munkaerőhiány miatt a mostani gazdasági helyzetben már-már kulcskérdés hogy a béren kívüli juttatások milyen szerepet játszanak a toborzásban és a dolgozók megtartásában. Az eredmény magárét beszél: a megkérdezett multinacionális és nagy cégek és szervezetek kiemelkedő 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van.