Egymillió magyar egybillió forintot spórolt

Kiváló évet zártak tavaly a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak: összesített vagyonuk 2014 végén meghaladta az 1000 milliárd forintot. Ez a mostani alacsony kamatkörnyezetben jelentős, 10,5 százalékos gyarapodást jelent éves szinten. A szövetséggel együttműködő egészségpénztárak is jó évet zártak. Összvagyonuk 2 százalékkal 45 milliárd forint fölé nőtt, az egy főre jutó vagyon pedig 62,5 ezer forintra nőtt, tehát 1,5 százalékkal emelkedett. A Stabilitás Pénztárszövetség arra számít, hogy a következő időszakban a cafetériában nagyobb részesedése lesz az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításoknak. A bővülésre van tér, a Stabilitás megrendelésére készült, a KutatóCentrum közvélemény-kutatása szerint ugyanis ma az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás csak 24, illetve 22 százalékban elérhető cafetériaelemként, és a megkérdezett munkavállalók 42 százaléka semmilyen béren kívüli juttatást nem kap munkáltatójától.

A múlt év utolsó három hónapjában is folytatták sikersorozatukat a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai, a piac több mint 90 százalékát uraló önkéntes nyugdíjpénztárak. Ennek eredményeként az összesített vagyonuk 2014 végén 1009 milliárd forintot tett ki, ami 10,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 912,6 milliárd forinthoz képest. „A kiváló eredménnyel az érintett kasszák teljesítették a Stabilitás Pénztárszövetség év elején kitűzött, egyébként ambiciózus célját, amely szerint 1000 milliárd forint fölé emelkedik az összesített vagyon. A 10 százalék feletti vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kifejezetten jó teljesítmény” – kommentálta a tavalyi eredményeket Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Hozzátette: a tagpénztárak portfólióik kockázatától függően 2,2-18,51 százalékos hozamot értek el a múlt évben.

 Lehoczky László, a Stabilitás elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján

Az érintett önkéntes kasszáknak közel 1,1 millió tagja volt a múlt év végén, ami éves szinten stagnálást jelent. Az egy főre vetített vagyon az összvagyonnál is nagyobb mértékben emelkedett, 12,1 százalékkal 932 ezer forintot tett ki a múlt év végén. Az egyéni befizetések összege a múlt év utolsó negyedében kiugró volt, és meghaladta a 24 milliárd forintot, ami duplája az előző három negyedévre jutó 11,7-12,4 milliárd forintnak. „Az egyéni befizetések a múlt évben a tavalyinál 20 százalékkal nagyobbra, összesen 61,2 milliárd forintra rúgtak, ez az összeg és a kiemelkedő utolsó negyedéves befizetések azt mutatják, hogy a tagok rendkívül elégedettek a kasszák teljesítményével” – emelte ki Lehoczky László. A munkáltatói befizetések összege a múlt évben szintén nőtt, összesen 36,4 milliárd forintot tett ki. Az érintett önkéntes nyugdíjkasszák működési tartaléka több mint 340 millió forinttal növekedett.

Bővülés a cafetéria segítségével

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint az önkéntes pénztárak által elért vagyongyarapodás önmagáért beszél, és a kiváló számok miatt a taglétszám növekedésnek indulhat. Kedvező jel például, hogy az új belépők száma tavaly 8 százalékkal nőtt. Az egyéni befizetéseknél bekövetkezett 20 százalékos növekedés is a termék népszerűségét jelzi. A taglétszám növekedéséhez hozzájárulhat, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukciók sok helyen a cafetériarendszerek elemeként is választhatóak.

Lehoczky László kiemelte: az önkéntes pénztárak egyszerre teljesítettek két, a tagok számára fontos elvárást: alacsony költségek mellett attraktív hozamokat produkáltak. Mindez szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az öngondoskodási termékek piacán az önkéntes pénztári megoldások egyre népszerűbbé váljanak.

Szeretik az egészségkasszákat

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó - az egészségpénztári piac 70 százalékát lefedő - egészségpénztáraknak sincs okuk a panaszra. A múlt év végén összvagyonuk meghaladta a 45 milliárd forintot, ez pedig 2 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A szövetséghez tartozó egészségkasszákban a tagok összlétszáma 725 ezer volt a múlt év végén, ami mérsékelt emelkedést jelent. Az egészségpénztárak népszerűségét mutatja, hogy a kasszák bevétele 9 százalékkal 39,4 milliárd forintra nőtt, az egyéni befizetések 28 százalékkal 11 milliárd forint fölé emelkedtek. A munkáltatói befizetések emelkedése mérsékeltebb volt, tavaly ezeknél a befizetéseknél 3 százalékos volt a bővülés így összesen 28,2 milliárd forintra rúgtak.

„A növekedés egyértelműen az mutatja, hogy az egészségpénztárak sikeresek. Nagyon beszédes adat, hogy a múlt év során az érintett tagok közel 7,4 millió alkalommal vettek igénybe a pénztárak által finanszírozott szolgáltatást. Ez napi átlagban több mint 20 ezer esetet jelent” – fűzte hozzá az egészségpénztári eredményekhez Lehoczky László. A közel 7,4 millió alkalomra a Stabilitáshoz tartozó egészségkasszák közel 40 milliárd forintot fizettek ki a szolgáltatóknak. Ez egy alkalomra vetítve több mint 5,3 ezer forintos összeget jelent.

Növekedés jöhet mindkét pénztárszegmensben

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke reméli, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál a következő időszakban a vagyon gyarapodása mellett a tagok száma is növekedésnek indul. Lehoczky László szerint a létszám növekedésének hajtóereje lehet, hogy a cafetéria rendszeren belül a pénztári szolgáltatások az egyik legnépszerűbb elemnek számítanak a munkavállalók között.

A Pénztárszövetség megbízásából a KutatóCentrum közvélemény-kutató cég által elvégzett felmérés szerint, ha a munkavállalók választhatnának a cafetériaelemek közül, akkor 28 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztári, 35 százalékuk pedig egészségpénztári hozzájárulást kérne. “Beszédes adat, hogy a megkérdezett dolgozók mindkét pénztári típusba történő befizetést a legfontosabb juttatások között említették” - fogalmazott a Stabilitás elnöke. A felmérés szerint ennek ellenére azonban ma mindössze a megkérdezett munkavállalók 24 és 22 százaléka kérheti cafetériaelemként az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásokat, miközben a munkavállalók 42 százaléka semmilyen béren kívüli juttatást nem kap. Lehoczky László hangsúlyozta: a nyugdíjpénztári megtakarításoknál kiemelkedően fontos, hogy azt a munkáltatók béren kívüli juttatásként biztosítsák, mivel a megkérdezett munkavállalók kétharmadának enélkül egyszerűen nem fér bele a havi büdzséjébe a nyugdíjcélú megtakarítás.

A pénztári tagság munkáltatói oldalról történő támogatásával az elnök szerint számos egyéb tényező mellett a munkavállalók lojalitását is fokozni lehet. Számukra ugyanis az önkéntes pénztári konstrukciók rugalmas, alacsony költségű megtakarítást jelentenek, amelynek hozama 10 év után adómentesen felvehető, adókedvezmény jár hozzá, továbbá kölcsön fedezeteként is felhasználható. Az egészségpénztárak segítségével pedig a tagok olyan - a felmérés szerint a munkavállalók jelentős többsége által kiemelkedően fontosnak tartott - egészségmegőrző szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amelyekre amúgy nem feltétlenül lenne pénzük. A Stabilitás szerint már csak emiatt is kívánatos lenne, ha a különböző szolgáltatásokon belül növekedne a szűrővizsgálatok és általában a gyógyászati kezelések aránya

A kutatás hátteréről:

A sajtóközlemény adatai a KutatóCentrum kutatásán alapulnak, mely 2015. január 30. és február 3. között zajlott online adatfelvétellel, a KutatóCentrum 160.000 főt számláló online lakossági paneljén. A kutatásban 1050 foglalkoztatott vett részt, a minta életkor és nem tekintetében reprezentatív a felnőtt lakosságra; településtípus, régió és iskolai végzettség szerint közelíti a reprezentatív arányokat. (Mintavételi hibahatár: +/- 3,08%.)