Ha ma valaki két számjegyű hozamot vagy vagyongyarapodást ígér, akkor sokaknak felcsillan a szeme. Márpedig van ilyen: az ÖPOSZ-szal önkéntes nyugdíjpénztárak idei féléves bizonyítványában ez áll. Bemutatjuk a takarékoskodási vagy öngondoskodási piac nagymenőit.
Sokat hallani mostanában alacsony hozamkörnyezetről. Ma ugyanis a lekötött betétek átlagos kamata éves 0,36 százalék. A 12 hónapos állampapír-piaci hozamok pedig 1,5-3,8 százalék között mozognak futamidőtől függően.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak ugyanakkor évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket értek el.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai az alacsony kamatkörnyezet ellenére magasnak mondhatók - az elmúlt tíz évben a szektor átlagosan évi 2,66 százalék reálhozamot, azaz infláció feletti hozamot tudott elérni.
“Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is értékálló, sőt az infláció mértékét érdemben meghaladó befektetési eredményeket tudnak felmutatni a magyarországi nyugdíjpénztárak.” – fogalmazott a jelenség kapcsán a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban publikált közleménye.
Emellett a jegybank adatsoraiból az is kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak a záró vagyonnal súlyozottan átlagosan 6,59 százalék éves nettó hozamrátát értek el. A befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása után számított éves nettó hozamráták tehát a portfóliók többségénél az infláció felett voltak.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak évek óta töretlenül nő a vagyonuk is, amiben a hozamoknak és a befizetéseknek is szerepük van, és ami jól mutatja a pénztárak teljesítményét. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő nyugdíjpénztárak összvagyona az idei első félév végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékos növekedést jelent. Az egy főre jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintra rúgott, ami szintén 11 százalékos emelkedést jelent.
Az elmúlt években ráadásul a díjterhelési mutató felére csökkent, amiben benne van a vagyon növekedése mellett a hatékonyság emelkedés hatása is. Talán nem meglepő, hogy az ÖPOSZ legutóbbi kutatása alapján a megkérdezettek 46 százaléka a legköltséghatékonyabb megtakarítási formaként gondol ezekre a kasszákra.
Nem véletlen ezek alapján, hogy az önkéntes pénztárak nagy ismertségnek is örvendenek. A megkérdezettek 84 százaléka ismeri az önkéntes nyugdíjpénztárakat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egyre többen takarítanak meg nyugdíjcélra (már minden második ember így tesz, igaz ma még csak felük gyűjt kifejezetten nyugdíjtermékben), akkor kimondhatjuk, ha fokozódik a nyugdíjtudatosság, az önkéntes pénztárak és tagjaik előtt egyaránt szép jövő állhat.
Arról, hogy kis összegekkel is bele lehet-e vágni a megtakarításba (igen), és hogy milyen segítséget, ösztönzést szeretne a többség a megtakarítás fokozásához, arról egy későbbi posztban részletesen szó lesz.
Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.