Az adócsökkentés hozhatja helyzetbe a pénztárakat

Kulcsszerepben a felelős munkáltatók

A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalékos - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége januári kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha a munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát. A magyar munkavállalók több mint fele pedig a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkentéséből származó bérnövekedést önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre fordítaná.

Bár a gazdaságilag aktív felnőtt népesség - azaz a munkaviszonyban lévő magyarok - 60 százaléka takarékoskodik valamilyen módon, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása csak a megkérdezettek 33 százalékának van, és 22 százalékos az önkéntes nyugdíjpénztári számlával rendelkezők aránya - ismertette a nyugdíjcélú megtakarításokról szóló, legfrissebb, januári kutatásának eredményeit az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. Általánosságban a megtakarítási célok között az idős korra való spórolás nem feltétlenül prioritás, a munkavállalók többsége fontosabbnak tartja a lakhatást, egészségügyi vagy tanulmányi kiadásokra történő megtakarítást.

Az NRC Netpanel által elvégzett reprezentatív felmérés szerint a munkáltatók is főszerepet kapnak a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításaiban, a pénztári megoldások piacán pedig bőven van tér a növekedésre.

Mit tudnak a pénztárak?

„Az, hogy tízből hatan takarékoskodnak, de kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással csak egyharmaduk rendelkezik, egyértelműen jelzi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok köre még számottevően növelhető” - értékelte az eredményt dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. Azt is elmondta, hogy a nyugdíjkasszák lényegében egy egész életen át végigkísérik a tagokat, emellett a tagok számára rugalmas, alacsony költséggel fenntartható, egyben reálhozamot és jövedelemhatártól függetlenül adójóváírással támogatott megtakarítási formát biztosítanak. Felhívta a figyelmet az új lehetőségre, hogy már a nyugdíjszolgáltatás mellett is van lehetőség tagdíjbefizetésre: az egyéni számla megszüntetésére nincs szükség, sőt arra befizetés is érkezhet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő és a nyugdíjas tagoknak 2016. január 1-jétől lehetőségük van hozam-, részösszeg-, valamint részjáradék kifizetésre is. Az elnök kiemelte, hogy a pénztárak által biztosított szolgáltatások - például az adómentes hozam, a kölcsön igénylésének lehetősége, a jövedelemhatártól független adó-visszatérítés - is a pénztári megoldások mellett szólnak.

Kravalik Gábor kiemelte: az önkéntes egészségpénztárak elsősorban azért népszerűek, mert ezt a támogatást, mint cafetériaelemet a magánszemélyek jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni. Az egészségpénztári megtakarítás az elnök szerint a felmerülő egészségügyi kiadások optimalizálására, idéntől pedig már – mivel jelentősen bővültek a szolgáltatási körei, így - akár önsegélyezési feladatok ellátására (például többek között beiskolázási, vagy akár lakáshitel-törlesztés támogatásra) is alkalmas, emellett pedig egészségtudatosságot fokozó megoldás.

Kulcskérdés a nyugdíj

A Pénztárszövetség friss kutatásából az is egyértelműen kiderült, hogy a pénztári megtakarítások bővítésében a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkenése is komoly szerepet kaphat. „Az adókulcs mérsékléséből adódó bérnövekménnyel kapcsolatban minden második válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy nyugdíjcélra fordítsa azt. Körükben 19 százalékos azoknak az aránya, aki az szja-csökkentésből származó többletet biztosan a nyugdíjpénztári számlájára utalnák” - mondta Kravalik Gábor.

Az ÖPOSZ megítélése szerint a jövőben a pénztári megoldások (önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári megtakarítások) népszerűbbé válhatnak. Ehhez nem csupán az idei szja-csökkentés járulhat hozzá, de fontos szerepet játszanak azok a felelős munkaadók, akik a cafetéria rendszerükön keresztül támogatást adhatnak ezekhez a még szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó megtakarításokhoz.

Kulcsszerepben a munkáltatók és a munkavállalók

A kutatás arra is választ adott, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság bővítésében kiemelkedő szerepe lehet a munkáltatóknak. Annál is inkább, mert a munkavállalók többsége a leghasznosabb juttatások között tartja számon az egészség- és nyugdíjpénztári juttatást, amelyek hosszú távon jelenthetnek számukra biztonságot.

A nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulás népszerű gondolat a munkavállalók körében: az ilyen jellegű támogatással nem rendelkezők 63 szeretné, ha munkáltatója befizetne az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára. Ugyanakkor a többség, a megkérdezettek 41 százaléka azt mondta, ez csak akkor lenne jó, ha a havi bérének összege nem változna.

A felmérés szerint a válaszadók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha kapna munkáltatói hozzájárulást. 27 százalékos azoknak az aránya, akik jelenleg nem rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, de, ha a munkaadója adna támogatást, akkor belépnének. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak pedig 53 százaléka többet fizetne a munkáltatói hozzájárulás eredményeként. „Fontos eredménye a felmérésnek, hogy a válaszadók megtakarítási hajlandósága magasabb lenne, ha béremelésből növelhetnék a munkavállalók a nyugdíjcélú megtakarításaikat” - tette hozzá Kravalik Gábor. A kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a munkaadók szerepe fontos a kiszámítható jövő tervezésben, a felelős munkáltató figyelemmel van a munkavállalója jövőbeni helyzetére. A pénztári szolgáltatások segítségével a munkaadók hozzájárulhatnak a kollégák egészségmegőrzéséhez, illetve nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Ezzel a dolgozók lojalitását, a munkavállalói kör megtartását, a munkahelyi légkör javítását, a motivációt és a munkáltatói brandet is erősíthetik.