Minden, ami pénz

amikor a triplázás nem is olyan jó dolog, bezzeg a hatszoros bővülés

2021/09/27. - írta: Cafeteriaguru

Tíz év alatt Magyarországon háromszorosára nőtt a készpénz-állomány, amelynek fenntartása százmilliárdos kiadást jelent évente. Hosszú távon a készpénzkímélő megoldások ugyanakkor minden bizonnyal átveszik a „párnacihás” pénzkezelés bevett gyakorlatait. Ehhez járulnak hozzá azok a technológiai fejlesztések és innovációk, amik mára a mindennapi pénzügyek részei lettek. És ehhez a folyamathoz járul hozzá a pénzügyi tudatosság növekedése és a hazai pénzügyi kultúra további fejlődése is, amelynek erősítése érdekében a K&H idén is elindítja nagy sikerű pénzügyi vetélkedőjét, a K&H Vigyázz, kész, pénzt

Nem új keletű dolog szembe állítani egymással Magyarországon a készpénzhasználatot és az elektronikus fizetési megoldásokat, miközben az utóbbi években mindkét módszer népszerűsége emelkedett: 2011 augusztusában 2463 milliárd forintra rúgott a forgalomban lévő készpénz állománya, öt évvel később 4473 milliárdos összegről volt szó, 2021 augusztusára pedig meghaladta a 7500 milliárdos szintet a hivatalos MNB-adatok szerint.

Ugyanakkor egy 2019-es pénzügyminisztériumi becslés szerint a magyar gazdaság 400-450 milliárd forintos bevételtől esik el a készpénzállomány fenntartásához köthető kiadások miatt: ha az állományt sikerülne megfelezni, akkor több mint 200 milliárd forintos extra bevétel keletkezne a gazdaságban. A K&H szakértői szerint a 7500 milliárd forintos készpénzállománynak csak egy kisebb része forog a mindennapokban, becslések szerint az állomány kétharmada megtakarításként van az otthonokban. Ezt szokták párnacihában lévő pénznek hívni – derül ki a K&H összeállításából.

Hétszeres bővülés a másik oldalon

Ugyanakkor a modern napi bankolásban fontos szerepet kapnak már a különböző elektronikus banki szolgáltatások, többek között a net- és mobilbankon keresztül indított átutalások és kártyás vásárlások. Kedvező, hogy utóbbiak a készpénzállomány növekedésével párhuzamosan komoly növekedést értek el az elmúlt tíz évben.

A Magyarországon kibocsátott belföldi bankkártyás vásárlások összege például 2011 első felében 722 milliárd forintot tett ki, 2016 azonos időszakára ez 1607 milliárd forintra hízott. 2021 első hat hónapjában pedig már 4216 milliárd forintra rúgott. Ezen a területen tehát tíz év alatt hatszorosára nőtt a forgalom.

A kártyás forgalom jelentős növekedésében nagy szerepet kaptak a bankkártyák, valamint az érintéses fizetés megjelenése. Emellett pedig az utóbbi időszakban sorra megjelenő újabb és újabb innovatív és biztonságos elektronikus fizetési megoldások.

Átlag környékén

A készpénzforgalom visszaszorításában fontos szerepet játszik a lakosság pénzügyi tudatossága. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 26 országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a digitális pénzügyi készségek és azok alkalmazása összefügg a magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel.

Ebben Magyarország – nemzetközi összehasonlításban – a középmezőnyben helyezkedik el. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyekhez való hozzáállásban és tényleges magatartásban (pénzügyi döntések) továbbra is alulteljesít. Ez egyértelműen arra utal, hogy a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása a leginkább fejlesztendő terület. A pénzügyi magatartást mérik például a költségvetés-készítésre, a számlák határidőre történő kifizetésére, valamint a pénzügyi tervezésre, megtakarítási és hitelfelvételi döntésekre vonatkozó kérdések.

Játék, tanulás és fejlődés

A pénzügyi tudatosság erősítését és a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését a K&H azzal igyekszik elősegíteni, hogy idén októbertől újra elindítja a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt általános és középiskolás csapatok számára. A játék során gyakorlati feladatokkal (például családi költségvetés készítés, kamatszámítás, pénzügyi tervezés) igyekeznek a részvevő 3-5 fős csapatok pénzügyi ismereteit bővíteni, akik több korosztályban és fordulóban mérik majd össze tudásukat.   

„A versenyt a K&H társadalmi felelősségvállalásának részeként még 2010-ben indította el, azóta a program jelentős növekedést ért el. Eddig összesen közel 15 000 csapat vett részt a vetélkedőben. A verseny indulása óta a nevezések száma a tízszeresére nőtt: a pandémiás helyzet ellenére tavaly 1500 csapat vett részt a versenyen. Reméljük, hogy ez a szám idén még magasabb lesz” - mondta Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

 

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőről szóló részletes leírás a linken található: https://www.kh-vigyazzkeszpenz.hu/ Az idei vetélkedő 2021. októberben indul.

komment

K&H: újabb eredmény a készpénz-bankkártya meccsről – meglepetés a fiataloknál

2021/09/27. - írta: Cafeteriaguru

Azonos arányban használják a fiatalok a bankkártyát és a készpénzt vásárlásaik során: a bankkártyás fizetés 51 százalékkal, a készpénzes 49 százalékkal szerepelt a K&H ifjúsági index felmérésében. A fiatalok körében a nők inkább vevők az elektronikus megoldásokra, míg a férfiak többsége a készpénzben bízik. Az alapfokú végzettségűek a készpénzt részesítik előnyben, a diplomások pedig inkább kártyát használnak vásárláskor. 

A készpénzt 49 százalékban, a bankkártyát 51 százalékban használják a fiatalok úgynevezett „fizikai”, azaz nem online üzletekben fizetőeszközként– derült ki a K&H ifjúsági indexének idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából. 

„Sokszor halljuk, hogy a fiatalok ma már mindent telefonon intéznek és csak bankkártyával, okostelefonnal és okosórával fizetnek. A kutatás azt bizonyítja, hogy van még hova fejlődnie a digitálisan legaffinisabb korosztálynak is, a pénzintézeteknek pedig olyan fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megkönnyítik a fiatalok pénzügyeinek intézését is.” - értékelte a felmérés legfontosabb adatait Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. 

innovatívabbak a nők?

A részletes adatokból látható, hogy a 19-29 éves korosztály 24 százaléka, ahol csak lehet, csak kártyát vagy egyéb készpénzmentes megoldást, például digitalizált bankkártyát, használ okosórás, vagy mobiltelefonos fizetéshez. 27 százalékuk – bár készpénzzel is fizet, – jobban kedveli az elektronikus tranzakciókat és szintén 27 százalékuk ennek a fordítottját vallja: szokott kártyával fizetni, de a készpénzt tartja jobbnak. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százaléka kizárólag készpénzt használ a szóban forgó fizikai üzletekben. 

A nők nyitottabbak az elektronikus fizetési megoldásokra a K&H felmérése szerint: arányuk 58 százalék a férfiak 44 százalékához képest. Ez annak köszönhető, hogy körükben 33 százalék volt azok aránya, akik bár készpénzzel is gyakran fizetnek, de az elektronikus módokat preferálják vagy preferálnák jobban.Az iskolai végzettség alapján is jelentős különbségek láthatóak: az alapfokú végzettségűek túlnyomó része, 72 százaléka, inkább a készpénzre szavaz, ezen belül 43 százalékuk kizárólag azzal fizet az érintett boltokban. A diplomások táborában viszont éppen ellenkezőleg, 70 százalékos lett az elektronikus módokat preferálók aránya, és ezen belül is 47%-ot tesznek ki azok, akik, ahol lehet, elektronikusan fizetnek. 

Sokba kerülhet a készpénz

A K&H innovációs vezetője szerint az elektronikus fizetési megoldások kényelmesebbek és biztonságosabbak, a készpénzes fizetésnél. Németh Balázs hozzátette: „A készpénzhasználat költségei jelentősek nemzetgazdasági szinten, az elektronikus fizetés hosszabb távon sokkal olcsóbb megoldást jelent a gazdaságnak. Fontos azonban látni, hogy nem csak a mindennapokban jelentős a készpénz aránya, hanem sokan abban tartják a megtakarításaikat, amelyeket szintén érdemes lenne elektronikusan követhető, hozamot is nyújtó befektetésekbe, akár állampapírokba, befektetési alapokba tenni.”

komment

K&H: a magyarok 22 százaléka jelentős bevételcsökkenéssel szembesült a járvány miatt

2021/09/20. - írta: Cafeteriaguru

 

A magyarok 11 százalékát érintette nagyon súlyosan a pandémia pénzügyi szempontból, különösen az alacsony jövedelműeknél okozott problémát – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez az idei második negyedévben a 30-59 éves korosztály körében készített reprezentatív felmérésből. A magyarok 36 százalékát szintén kedvezőtlenül érintette a járvány, azonban tudták kezelni a helyzetet.

A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai az idén is eltérő hatással voltak a 30-59 éves korosztályba tartozók pénzügyeire. A K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 11 százalékát különösen súlyosan érintette a járvány. Az anyagi háttér alapján nagyon eltérő eredmények születtek: míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők mindössze 5 százalékának okozott súlyos anyagi gondot a járvány, a közepes jövedelműek 12 százaléka, míg az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek 19 százaléka szembesült komoly kihívásokkal.
 
Akiket kevésbé érintett a pandémia
A felmérés végeredménye szerint a többség, a válaszadók 36 százaléka azt mondta: bár anyagi szempontból gondokat okozott nekik a járvány, de tudták az ebből adódó problémákat kezelni.
A megkérdezettek több mint negyedét - 26 százalékát - személyesen nem érintette ugyan a pandémia, de ismerőseiken keresztül érzékelték a hatását. A felmérésben résztvevők csupán 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyeiket nem érintette hátrányosan a járvány.
 
Havi bevételek
Az általános anyagi helyzet változása mellett a K&H biztos jövő indexe arra is kereste a választ, hogy a járvány hogyan befolyásolta a havi bevételek alakulását.
Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 41 százalékánál nem történt változás a járvány tavaly márciusi magyarországi megjelenése óta, míg egy évvel korábban még 50 százalékuk volt ezen a véleményen.

Nőtt azoknak az aránya, akiknél csökkentek a havi bevételek, az idén a megkérdezettek fele, azaz 50 százaléka válaszolta ezt, szemben az egy évvel korábbi eredménnyel, amikor 46 százalékukra volt ez igaz. Az idei számokból az látszik, hogy a megkérdezettek 28 százalékának kisebb mértékben csökkent a havi bevétele a járvány negatív hatásai miatt, 22 százalékuk viszont komolyabb kieséssel szembesült.

komment

K&H alapok kezelője: már a negyedik hullám utáni időszakra tekintenek

2021/09/13. - írta: Cafeteriaguru

A koronavírus-járvány negyedik hulláma egyes országokban már megindult, több helyen pedig a küszöbön áll. Az inflációs kockázatok miatt várható jövőbeni kamatemelési várakozások sem vetették vissza a vásárlókedvet – értékelte az utóbbi hetek piaci eseményeit Hajósi Péter, a K&H alapok vezető stratégája. Kockázatok persze vannak, a fejlődő országokban kedvezőtlenebbek a kilátások.  

Két jól elkülöníthető és időben is eltérően jelentkező hatás határozza meg a befektetési piacok mostani – utóbbi hetekben látott és rövid távon várható – teljesítményét, különösen a fejlett országokban. Az egyik a koronavírus-járvány negyedik hulláma, a másik pedig a legnagyobb központi bankok, elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható lépéseire való felkészülés – értékelte a globális piaci helyzetet Hajósi Péter, K&H alapok vezető stratégája. 

Mi lesz a negyedik hullám után?

A koronavírus-járvány negyedik hullámáról mintha nem vennének tudomást a szereplők a fejlett piacokon. Annak ellenére, hogy több országban már elindult a negyedik hullám, más régiókban pedig a küszöbön áll. Az árfolyamok viszont felfelé tartanak. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a negyedik hullámot már beárazta a piac, az oltási programok a fejlett piacokon haladnak, sok ország nem tervez jelentősebb korlátozásokkal, emellett a nyári szezon után újabb lendületet kaphat az oltási kedv. 

„Azt látjuk, hogy piaci szereplők a negyedik hullám utáni időszakra tekintenek, Persze kockázatként jelen van az, hogy megjelenik valahol egy új vírusvariáns, amely a deltához hasonlóan gyorsan elterjed, de ettől egyelőre nem tartanak igazán a befektetők” – tette hozzá. 

A jegybankok kivárnak

Segíti a fejlett piacokon az árfolyam-emelkedést az is, hogy a jegybankok - különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank - még mindig nagyon óvatosak. „Tisztában vannak az inflációs kockázatokkal, hogy azzal majd kell kezdeniük valamit. A kamatemelést, vagyis a szigorítást azonban halogatják addig, amíg muszáj lesz meglépniük. Ez a jegybanki óvatosság pedig támaszt ad a vásárlókedvnek” – mondta a szakember. A fejlett piacokon tehát kedvező a széljárás, ez azonban nem mondható el a fejlődő piacokról, amelyek többségén most is inkább a stagnálás jellemző, ami elsősorban a járvány okozta bizonytalansággal és a fejlett piacokhoz képest gyengébb gazdasági teljesítménnyel magyarázható. Hajósi Péter felhívta a figyelmet arra is, ha megkezdődnek globális szinten a kamatemelések, például a Fed is nekilát a szigorításoknak, akkor az negatív hatással lesz a fejlődő piacokra. 

Összességében a részvénypiacok továbbra is az egyik legjobb alternatívát jelentik a befektetéseknek, de óvatosan kell bánni velük. A fentiek miatt apró vásárlásokkal a fejlett piacokon lehet keresnivalója a befektetőknek.

komment

K&H: már androidos órával is fizethetnek az ügyfelek

2021/09/13. - írta: Cafeteriaguru

 

Már tavasz óta fizethetnek a K&H-sok az androidos okostelefonjukra telepített Google Pay (GPay) alkalmazással, szeptember 7-től pedig új távlatok nyílnak meg, hiszen a Wear OS letöltésével androidos órával is fognak tudni fizetni. A Google Pay bevezetése óta a K&H-sok 6 milliárd forintért vásároltak a Google Pay segítségével, egy-egy tranzakcióra pedig átlagosan 6200 forint jutott. 

Szeptember 7-től letölthető a Google Pay Store-ból a Wear OS alkalmazás, amely segítségével a K&H ügyfelei androidos okosóráikkal is használhatják a Google Pay-t, azaz egy csuklómozdulattal tudnak fizetni – közölte a K&H. „A lépés eredményeként még több eszköz segítségével lehet majd a kényelmes, egyszerre biztonságos készpénzmentes fizetést használni szerte Magyarországon, közelebb hozva ezzel a hazai lakosságot egy globális technológiához” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. A Google Pay-en belül olyan funkciók teszik átláthatóbbá a pénzügyeket, mint például a kereskedők lokációja alapján térképen elhelyezett tranzakciók, illetve a kártyák menedzsmentje is egyszerűsödik, az alapértelmezett kártya cseréjével együtt.

Eléggé megszerették

A K&H idén áprilisban – a magyarországi pénzintézetek közül elsőként – tette elérhetővé a Google Pay fizetést, amely gyorsan népszerűvé vált az ügyfelei körében.  A bevezetés óta eltelt öt hónap alatt 55 ezer banki ügyfél 70 ezer bankkártyát digitalizált, amely átlagosan 36 százalékos havi növekedést mutatott. Összesen 1 millió tranzakcióban 6 milliárd forintot költöttek a GPay alkalmazásával, azaz egy-egy tranzakcióra átlagosan 6200 forint jutott. 

„Az okosórás fizetés, ha lehet, még egyszerűbbé teszi majd a felhasználók életét, már a táskából sem kell elővenni a telefont egy vásárlásnál. Igaz lett a mondás: csuklóból fizetünk” – tette hozzá Németh Balázs. 

A K&H szakértője azt is elmondta, hogy a következő időszakban további bővülésre lehet számítani az innovatív, elektronikus fizetések terén, ezzel pedig még jobban visszaszorulhat a készpénzhasználat. 

 

komment

K&H: sokan felhagytak a felesleges költekezéssel

2021/09/07. - írta: Cafeteriaguru

Továbbra is többségben vannak azok, akik lényegesnek tartják a hosszú távú pénzügyi tervezést, megtakarítást: a 30-59 évesek 76 százaléka látja így a helyzetet a koronavírus-járvány fényében – közölte a K&H a biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatás alapján. A pandémia hatására az érintettek 62 százaléka későbbre időzítette a korábban betervezett nagyobb beruházásait, emellett a járvány miatt 57 százalék felhagyott a nem létszükségletet szolgáló kiadásokkal.  

Sokaknak okozott anyagi nehézséget a koronavírus-járvány, ám a pandémia egyúttal felhívta a figyelmet a takarékoskodás, ezen belül a hosszú távú megtakarítások fontosságára – derül ki a K&H biztos jövő indexének idei második negyedéves reprezentatív kutatásból, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak megtakarítási szokásait is feltérképezte. 

Pro és kontra

Kedvező eredménynek mondható a K&H szakemberei szerint, hogy a felmérés alapján a többség, vagyis a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés. Idén is kisebbségben voltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a pandémia pont ellentétes hatást váltott ki: 24 százalékuk szerint ugyanis a hosszú távú tervezésnek nem sok értelme van, mivel bármikor jöhet egy hirtelen esemény, amely felborítja a megtakarítási terveket. A felsőfokú végzettségűek 86 százaléka tartja fontosnak azt, hogy pénzügyeiben több lépéssel előre gondolkodjon, a közepes jövedelműek körében 76, az alacsony jövedelműek között pedig 61 százalék volt az arány. Figyelemre méltó, hogy azok tartják igazán lényegesnek a hosszú távú pénzügyi tervezést, akiket személyesen is érintett a járvány. 

Véget vetettek a felesleges kiadásoknak

A járvány okozta bizonytalanság miatt a felmérésben résztvevő korosztály 62 százaléka tolta későbbi időpontra a korábban tervezett nagyobb kiadását. 2020 második negyedévében még csak 48 százalékuk volt ezen a véleményen, vagyis most többen vannak azok, akik óvatosabban tekintenek a jövőbe. A megkérdezettek 57 százaléka azt mondta, inkább tartalékol, ahelyett, hogy költene – holott nem lenne feltétlenül rákényszerítve a spórolásra. A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat: a válaszadók 61 százaléka állította, hogy átgondolta a pénzügyeit és megszabadult pár felesleges kiadástól. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője hozzátette: A válságidőszakokban, így a koronavírus-járvány alatt is látható, hogy aki teheti, az figyel a kiadásaira és elkezd tartalékolni. Pandémiától függetlenül a nyugdíj-előtakarékosság lehet a következő lépés, amire éves adóvisszatérítés is motiválja az idős korukra gondolókat.”   

A biztos jövő felmérésről

A Free Association megbízásával végzett K&H biztos jövő felmérés a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és azok várt változásait vizsgálja a jelen és jövőbeli anyagi helyzettel, az utazással, a közlekedéssel és járművekkel, valamint a lakáshelyzettel kapcsolatban. A felmérésben negyedévente 500 fő vesz részt, a minta országosan reprezentatív a 30-59 éves, online lakosságra, nem, kor, régió és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2021. május 21. és május 28. között zajlott.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

komment

K&H: járvány vs. pénztárca – mit tapasztaltak a fiatalok?

2021/08/30. - írta: Cafeteriaguru

A fiatal nőket érzékenyebben érintette a járvány – 50 ezer forintról kellett lemondaniuk

Az idén javult a fiatalok anyagi helyzete a bevételeket nézve 2020 márciusához képest, azonban még mindig sokan vannak, akik kénytelenek kevesebbel beérni a járvány miatt – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A 19-29 éveseknek a 19 százaléka az idei második negyedévben már a bevételek növekedéséről számolt be, 40 százalékuk azonban csökkenést könyvelhetett el. A bevételcsökkenésről beszámoló fiatalok körében a nőket érzékenyebben érintette a járvány, ők 50 ezer forintról voltak kénytelenek lemondani, míg a férfiak átlagosan 39 ezer forintos mínuszról számoltak be.  

Ami a járvány bevételeikre gyakorolt hatását illeti, vegyes a kép a fiataloknál a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés szerint, amely azt nézte, a pandémia milyen hatással volt a 19-29 éves korosztály anyagi helyzetére. 

Csökkenés és növekedés

A kutatás szerint a megkérdezett fiatalok 19 százalékának nőttek a bevételei a járvány magyarországi megjelenése – azaz 2020 márciusa – óta. Az arányuk az elmúlt negyedévekben folyamatosan emelkedett: a múlt év második negyedévében 7 százalékuk mondta ezt, 2020 negyedik negyedében már 13 százalékuk számolt be bevételnövekedésről, az idei második negyedévben pedig a már említett közel 20 százalékos érték jellemezte őket. 

Bár a bevételnövekedést elkönyvelő fiatalok arányának emelkedése kedvező tendencia, az is látszik, hogy még mindig akad olyan fiatal, aki a járvány miatt kénytelen volt lemondani a bevételei egy részéről. A K&H ifjúsági indexe szerint az idei második negyedévben ez a 40 százalékukra volt igaz, azaz 10-ből 4-en gazdálkodnak kisebb összegből. Igaz, 2020 második és 2021 első negyedéve között magasabb, 43-51 százalékos volt az arányuk, ehhez képest viszont valamelyest javult a helyzet. 

Mennyi a mínusz?

Konkrét választ adott a felmérés arra is, hogy az érintett fiataloknál milyen mértékű volt a bevételcsökkenés: a medián érték 49 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb pénzből gazdálkodó fiatalok fele 49 ezer forintnál nagyobb, a másik fele pedig 49 ezer forintnál kisebb összegű csökkenést könyvelhetett el. 

A K&H ifjúsági indexének részletes adataiból az is látszik, hogy legtöbben 20-99 ezer forintos kiesésről számoltak be. A nőket érzékenyebben érintette a járvány ebből a szempontból: a medián értékek szerint 50 ezer forinttal kisebb bevételre tettek szert a járvány megjelenése óta, miközben a férfiaknál ugyanez 39 ezer forintra rúgott. 

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített - 2021. május 18 - 25. között - történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

komment

K&H: szebbnek látják magukat a magyar cégek innovációs szempontból

2021/08/25. - írta: Cafeteriaguru

 

Innovatív termékek fejlesztése a vevők igényeinek kiszolgálása, a termékminőség javítása, a versenyelőny megszerzése, stabilizálása, a pályázati források elérése – ezek mind az innováció motorját jelenthetik a magyar vállalatoknál a K&H innovációs indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint. Ugyanakkor bőven akadnak gátló tényezők, a magyar cégek 27 százalékánál forráshiány miatt maradnak el az innovációk, 22 százalékuk a támogatások nehézkes elérésével magyarázzák ezt. Az is kiderült, hogy a magyar vállalatok a ténylegesnél szebbnek látják az innovációs lépéseiket. 

Sok magyar cég tisztában van azzal, hogy folyamatos fejlesztésekre van szüksége a nyeregben maradáshoz, de számos tényező akadályozza őket – 360 magyar cég adott választ a K&H innovációs indexéhez készült kutatásban arra a kérdésre, miért választják az innovációt és miért nem sikerül végrehajtaniuk azokat. 

Miért igen?

A 32 ezer, több mint 300 millió forintos árbevétellel rendelkező magyar vállalatot reprezentáló kutatás arra jutott, hogy az innováció egyik fontos motorja a vevők kiszolgálása, a vásárlói igények biztosítása. A megkérdezett cégek több mint fele – 52 százaléka – szerint ez az egyik legfontosabb hajtóerő. A cégek 51 százaléka szerint a termékek és szolgáltatások minőségbeli javításának kulcsát jelenti az innováció. A válaszadó vállalatok 45 százaléka szerint többek között a versenyelőny megszerzése és megtartása miatt van szükség az innovációra.

 Miért nem?

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az előnyöket a legtöbb cég látja, de sok gátló tényezőt említettek az érintettek. „A vállalkozások 27 százaléka a forráshiánnyal magyarázza az elmaradt innovációt, ezzel összefüggésben sok cég szerint akadályt jelent a pályázati források nehézkes elérhetősége. Sok vállalat pedig tart attól, hogy nem hozza vissza az árát az adott fejlesztés.” – tette hozzá a K&H szakembere. Természetesen megfelelő piackutatással és felkészültséggel hitelforrásból is lehet digitális újdonságokat megvalósítani, amelyek, ha sikeresek, akkor megtérülő beruházások lehetnek hosszú távon. 

A K&H felméréséből egyébként az is látszik, hogy egy kicsit szebbnek látják saját magukat a valóságnál a magyar cégek, ha innovációról van szó. A szervezetek kétharmada gondolja innovatívabbnak magát a közvetlen versenytársainál. Különösen magas ez az arány az ipari cégek esetében, ahol eléri a háromnegyedes mértéket, pedig a valóság ennél árnyaltabb. Az egyetlen önkritikus vállalattípust a mezőgazdasági cégek alkotják, ebben a táborban csak a cégek 40 százaléka tartja magát innovatívnak.

komment

K&H: felértékelődött a kockázati életbiztosítások szerepe

2021/08/18. - írta: Cafeteriaguru

Fordulat történt a kockázati életbiztosításoknál a K&H szerint. A váratlan helyzetekben támaszt adó kockázati életbiztosításoknál a kereslet részben a járvány hatására fokozódott, hiszen alacsony költségek mellett nyújtanak biztos segítséget a bajban. Az új szerződések 30 százalékát a fiatalabb, 28-37 éves korosztály adta, míg a már nyugdíjra gondoló 48-57 éves korosztály több, mint 15 százalékát tette ki, az ő körükben vált népszerűbbé ez a biztosítás. 

A koronavírus-járvány világszerte ráirányította a figyelmet arra, hogy mindenkinek érdemes felkészülni a váratlan helyzetekre és érdemes tudatosan tervezni a jövőt. Különösen igaz ez a családokra, akik többek között a kockázati életbiztosítással tehetik kiszámíthatóbbá az életüket. 

Felértékelődött a kockázati életbiztosítások szerepe

A K&H szerint az idei adatok arra utalnak, hogy a magyar családok tudatosabbá váltak ezen a téren. A társaságnál kötött K&H családi életbiztosítások állománya és az ebből származó díjbevétel folyamatosan növekszik. Tavaly január óta a családi életbiztosítást kötő ügyfelek közel 40 százaléka 35 év alatti, amivel az ügyfelek átlagos életkora 40 évre csökkent. Az idén elsősorban a 28-37 és a 48-57 éves korosztálynál nőtt az új szerződők száma éves összevetésben. „A pandémia átértékelte az egészséghez fűződő viszonyunkat, hiszen a vírus a családokat sem kímélte: sokan sorolják egészségük megőrzésének biztonságát az első helyre szeretteik védelmében is.” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

Hozzátette: „A pandémia megtanította az embereket tudatosabban felkészülni nehezebb időszakokra is. A kockázati életbiztosításokhoz tartozó kalkulátort egyre többen használják, ami azt mutatja, hogy tovább nő azoknak a száma, akik ebben a biztosítási formában gondolkodnak. 

Segít a tervező

Az innovatív digitális fejlesztéseket kiemelten kezelő K&H a kockázati életbiztosításokhoz kapcsolódóan egy életbiztosítás tervezőt is létrehozott, amely segítséget nyújt az ügyfeleknek a döntés meghozatalában és hozzájárul ahhoz, hogy tudatosítsák magukban a felmerülő kockázatokat, időben felkészüljenek a váratlan eseményekre. A K&H életbiztosítás tervező célja, hogy tanítva, játszva nyújtson segítséget az érdeklődőknek, néhány interaktív példával kiegészítve.

 

A K&H életbiztosítás tervező itt érhető el:

https://kh.hu/web/eletbiztositas/?utm_source=sajtokozlemeny&utm_medium=link&utm_campaign=tervezo_06

komment

Jön a csokoládészínű paradicsom és a magyar kaliforniai paprika

2021/08/02. - írta: Cafeteriaguru

Bőséges lett az idei paprika- és paradicsomtermés, és bár még mindig a hagyományos verziókat vásárolják a legnagyobb mennyiségben, nő a különlegességek, mint például a csokoládészínű vagy a koktél-, cherry- és snack paradicsom rajongótábora is. Az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ adatai szerint idén a friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál 28,3 ezer tonnára szerződtek a termelők, ami jelentős, 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi 22,14 ezer tonnához képest.

Lényegesen nagyobb területtel és így több zöldséggel készült az idei évre az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. Fürtös paradicsomból és koktélfélékből május végéig például közel 3 ezer tonnát értékesítettek, hegyes erős paprikából 7 millió darabot, míg tölteni való (tv) paprikából 2700 tonnát. Ráadásul az első öt hónapban 1070 tonna megnövekedett mennyiségből mintegy 630 tonnával több fogyott a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest. Bár a mennyiséget tekintve még mindig a hagyományos zöldségeket veszik a legtöbben, a magyar vásárlók egyre nyitottabbak az újdonságokra is – derül ki a DélKerTÉSZ összeállításából. 

Bőséges az idei termés

Paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől novemberig el tudják látni a magyar piacot. Az idei termés pedig bőséges lett, köszönhetően a termelők további termesztéstechnológiai odafigyelésének. A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén 28,3 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi 22,14 ezer tonnához képest. Idén, az év első hat hónapjában az árbevétel több mint félmilliárd forinttal nőtt éves szinten, a termelők által beszállított mennyiség pedig több mint ezer tonnával. 

A növekedés egyik oka, hogy míg 2020-ban még 134 hektáros volt a hajtatott, azaz a fóliás és üvegházi termesztőterület, 2021-re ez 147 hektárra nőtt. Ez a termelők jelentős növényházi beruházásainak köszönhető. A legnagyobb területet a DélKerTÉSZ-nél a paprikafélék foglalják el, mintegy 116 hektáron termesztik a zöldséget. Ezen kívül még közel 1400 hektáron ipari zöldségtermesztést folytatnak, ami elsősorban ipari paradicsomot és zöldborsót jelent. 2020-ra 2014-hez képest a terület 12 százalékkal, míg az árbevétel több mint a duplájára nőtt.

Termálvíz és talajmentes termelés

„A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van, hiszen precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni. A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Az üvegházakban 100 százalékban, és egyre több fóliás növényházban is talajnélküli termelés folyik. A fűtött növényházakban pedig termálvízzel fűtenek, ami szintén zöld megoldás” - mondta Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke. 

A szakember hozzátette, hogy Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők, de például az idén januári, februári fényszegény időszak már befolyásolta a növények fejlődését, és kissé csúszott a termés, és így az év elején kevesebb áru tudott bekerülni az üzletekbe. Áprilisban és májusban pedig a hideg idő miatt a hidegfóliás termelőknek volt nehezebb helyzete, a fehér és a kápia paprikáknál szintén elcsúszott az első szedés időszaka. 

Népszerűbbek lettek a csomagolt termékek, jönnek a különlegességek

A szakember a zöldségfogyasztási trendekről elmondta: „A pandémia hozadékaként a 2020 márciusi felvásárlási láz alatt érezhetően megnőtt az igény a magyar és elsősorban a csomagolt termékekre. Utóbbi egyébként idén is jellemző, a csomagolt termékek az összes forgalmazott frisspiaci termékeink felét teszik ki.” 

Emellett népszerűek a különlegesebb zöldségek is: a paradicsomból van már például sárga vagy éppen csokoládészínű is. A különlegességeket itthon egyelőre egy szűkebb réteg keresi és drágábbak is mint a hagyományos verziók. A paprikából pedig egyre több fiatal vásárló elsősorban az édesebb, színesebb paprikákat keresi, így népszerűvé válik a hazai kaliforniai és pritaminpaprika is. A DélKerTÉSZ-nél 2016 óta szintén folyamatosan nő elsősorban a paradicsom különlegességek szortimentje, slágertermék például a mézédes kicsipiros néven ismert datolyaparadicsom. Az elkövetkezendő időszakban az is feladat, hogy a paprikafélék választékát bővítsék. 

Egyelőre azonban még többségben vannak a hagyományos termékek: a tavalyi 21,5 ezer tonna értékesített paprika- és paradicsomtermékből mindössze 1,7 ezer tonnát tesznek ki a különlegességek. Nagypéter Sándor szerint ennek ellenére fontos, hogy tudjanak válaszolni a fogyasztói igényekre. A kaliforniai paprika jelentős része, mintegy 90 százaléka például még külföldről jön be, lényeges, hogy a hagyományos fajták mellett a különlegességeket is elő lehessen állítani itthon.

komment
süti beállítások módosítása