Mi a helyzet a béren kívül?

Mennyi adnak nekünk a béren kívül?

2017. december 18. - Cafeteriaguru

Érdekes számok arról, hogy a munkaadók mekkora keretet adnak a dolgozóknak. Vannak, akik többet, vannak, akik kevesebbet.

Előző posztunkban írtunk arról, hogy jövőre közel három százalékkal, 40,7 százalékra süllyed a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokhoz adott munkáltatói hozzájárulás adóterhelése. Ez kedvező a dolgozók számára is, mivel akik eddig bruttó keretből kaptak ilyen juttatást, azoknak ez automatikusan – a kerettől függően akár havi többezer forint - pluszt jelent. 

Az adóváltozás apropóján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége felmérést készített arról, hogy a kasszákkal kapcsolatban álló különböző munkáltatóknál hogyan működnek a béren kívüli juttatási rendszerek. Most kiderül, hogy a megkérdezett cégek a fizetés mellé mekkora béren kívüli csomagot adnak a dolgozóknak.

A pénztárakkal kapcsolatban álló cégek harmada - 32 százaléka – maximum 200 ezer forintos éves kerettel “dolgozik”, közel egynegyedüknél 200-300 ezer forint jár a fizetés mellé évente, 22 százalékuk pedig 300-450 ezer forintot ad. Ebből az is látható, hogy a vállalatok több mint fele 200 és 450 ezer forint közötti éves keretben nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak.

 Az ÖPOSZ szakértői szerint mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak érdemes a pénztári megtakarításokat választaniuk. 

A munkáltatók az egészségpénztári, vagy nyugdíjcélú megtakarítások segítésével a dolgozókra nehezedő pénzügyi gondok okozta stresszt megelőzve növelhetik termelékenységüket, illetve a céges brandet is építhetik. A juttatások emellett fontos segítséget jelentenek a munkaerő megtartásban, vagy toborzásban is , vagyis a munkáltatók mindezen keresztül elégedettebb dolgozókat “kapnak” - ez pedig kulcsfontosságú a mostani munkaerőhiányos környezetben, amikor sok cég igyekszik szakembereket magához csábítani más vállalatoktól.

A dolgozók számára is fontos az önkéntes pénztári munkáltatói juttatás. Ahol a munkáltatók kiemelnek egyes juttatási elemeket, például az önkéntes nyugdíjpénztári, vagy egészség-és önsegélyező pénztári juttatást azzal azt segítik, hogy a munkavállalók hatékony és kézenfekvő megoldásokat érjenek el. Ha ugyanis a munkavállalók esetleg nem ismernek, vagy netán túlságosan bonyolultnak tartanak egy-egy valójában egyszerű és rugalmas megtakarítási formát, kevésbé valószínű, hogy kihasználják a nekik járó előnyöket. Nem véletlen, hogy ma tízből négy a dolgozó nem tud róla, hogy 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezménnyel fizethet be pénztári megtakarításaiba. Vélhetően ők azok, akik eddig még nem találkoztak munkáltatójuk révén ezekkel a megoldásokkal. Az információátadás viszont az elérhető előnyök fokozott kihasználásához vezethet.

Ráadásul a munkáltatói segítséggel nem csak megkezdeni egyszerű a takarékoskodást az egészségük megőrzésére és az anyagilag biztosabb nyugdíjas kor megteremtésére, de félretenni is könnyebb. Ahogy mondani szokás: ezzel mindenki nyer.

Végre itt az adócsökkentés

A legfontosabb: 40,71 százalék lesz a mostani közel 44 százalékos adóból. Aki bruttó keretből kapja például a munkáltatói pénztári juttatást az jövőre biztosan jobban jár majd. 

A következő év nagyon lényeges változással indul: a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés közel három százalékkal 40,71 százalékra csökken. 

Minden adócsökkentés örömteli, de ez különösen, hiszen ahogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége friss felméréséből kiderül - “a munkáltatók cafetériajuttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba a mindenkori adókörnyezet”.

A munkáltatók egy része ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a csökkenő adóteherre tekintettel 2018-tól fokozza majd a pénztári hozzájárulást, vélhetően felismerve, hogy az önkéntes pénztári juttatások pedig hatékony juttatási formát jelentenek, ahogy ezen a felmérésből kiemelt beszédes ábrán is jól látszik:

Az említett kutatás egy mostanában egyre több céget foglalkoztató kérdésre is választ adott. A munkaerőhiány miatt a mostani gazdasági helyzetben már-már kulcskérdés hogy a béren kívüli juttatások milyen szerepet játszanak a toborzásban és a dolgozók megtartásában. Az eredmény magárét beszél: a megkérdezett multinacionális és nagy cégek és szervezetek kiemelkedő 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van.  

A nagyvárosiak és a nők egészségtudatosabbak

Az egészség megőrzését a nagy többség fontosnak tartja, ez már-már közhelyszerű, de ezzel együtt tény. Az is tény, hogy sokan szeretnének takarékoskodni azért, hogy megőrizhessék az egészségüket.  Ez látszik abból is, hogy a megtakarítási célok között előkelő helyen szerepelnek az egészségmegőrzést és a gondtalan időskort megalapozó megoldások, mindezekre pedig a pénztárak nyújtják az egyik legjobb megoldást.  

Visszatérve az egészségre: tízből heten  fontosnak tartják, hogy az egészségügyi megtakarításukkal a családjuk és saját gyógyszerkiadásait fedezhessék. Főleg a nők fordítanak erre különös figyelmet 76 százalékuk tartja ezt szem előtt, míg a férfiaknál csak 64 százalék gondolkodik hasonlóan.

Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartják-e a váratlan egészségügyi helyzetekre való spórolást 63 százalék válaszolt igennel. Itt is nagy fölénybe kerültek a nők, náluk 76 százalékos volt az arány, szemben a férfiak 58 százalékával.

Szintén jóval többen vannak a nők körében azok, akik magánorvosi ellátásra spórolnának, 65 százalékuk látja ezt fontosnak. A férfiaknak azonban csak alig több mint a fele nyilatkozott így. 

A megkérdezettek legnagyobb része – 25 százaléka – egészségpénztárral takarékoskodik. A pénztártagok nagyon komolyan veszik ezt a fajta takarékoskodást: az első félévben 7,63 milliárd forintot fizettek be egyénileg, ez pedig előző évhez képest 49 százalékos növekedés. 

Nem is véletlenül: a pénztári megoldásokkal egyszerűen, egyben hatékonyan lehet félretenni számos célra, melyeknek egytől-egyig kiemelt szerep juthat egy-egy váratlan családi, egészségügyi kiadásnál. Vagy éppen egy tervezettnél, mint például a gyerekvállalás.  

A pénztártagok tehát léptek, mert fontosnak tartják saját és családjuk egészségét, biztonságát.

 

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Mentés

Egyre többen tesznek nyugodt jövőjükért

Sokan szeretnének gondoskodni arról, hogy anyagilag biztonságos nyugdíjaskort élvezhessenek, és egyre többen tesznek is ezért. Ugyanakkor a többség kevésnek tartja azt, ami meg tud spórolni, és még mindig sokan vannak azok is, akik nem tudnak félretenni, mert nem elég rá a havi bevételük. Bár sokan várnak segítséget, a többség tisztában van azzal, hogy rajta is sok múlik.  

A pénztári tagokat magas hozamokkal megörvendeztető pénztárakról már írtunk. Azzal is foglalkoztunk, hogy egyre többen takarékoskodnak valamilyen módon nyugdíjra, bár az erre szánt összeget keveslik. Akik rendszeresen tudnak félretenni, azok többsége nem tartja elegendőnek a megspórolt összeget.

oposz_blog.jpg

 

Éppen ezért a dolgozó emberek örülnének, ha kapnának segítséget a takarékoskodáshoz, ami azonban figyelemre méltó, hogy tisztában vannak a saját felelősségükkel is. 

Az ÖPOSZ megrendelésére készült kutatás szerint válaszadók magas arányban szeretnék a közvetlen állami támogatást vagy a munkáltatók ösztönzését. A támogatásért cserébe viszont ők maguk is szívesen vállalnának megtakarítást. 

A munkavállalók egyetértően fogadták azt az elképzelést, hogy ha munkáltatójuk pénztári hozzájárulása mellett maguk is rendszeresen takarékoskodnának az adott pénztárban, akkor a munkáltatói hozzájárulás utáni újfajta adókedvezménnyel gyarapodhasson megtakarításuk. Ez a vállalás mutatja, hogy a dolgozók tisztában vannak azzal, rajtuk is sok múlik. 

A munkavállalók nagy része tehát úgy látja, az állam és a munkáltatók szerepe is kulcsfontosságú a takarékoskodásban, ezen keresztül a dolgozók biztos alapokon nyugvó jövőjében. 

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Mentés

Figyelem: magas hozamok!

Az alacsony hozamkörnyezetben is jól teljesítenek a pénztárak

Ha ma valaki két számjegyű hozamot vagy vagyongyarapodást ígér, akkor sokaknak felcsillan a szeme. Márpedig van ilyen: az ÖPOSZ-szal önkéntes nyugdíjpénztárak idei féléves bizonyítványában ez áll. Bemutatjuk a takarékoskodási vagy öngondoskodási piac nagymenőit.

Sokat hallani mostanában alacsony hozamkörnyezetről. Ma ugyanis a lekötött betétek átlagos kamata éves 0,36 százalék. A 12 hónapos állampapír-piaci hozamok pedig 1,5-3,8 százalék között mozognak futamidőtől függően. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak ugyanakkor évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket értek el. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai az alacsony kamatkörnyezet ellenére magasnak mondhatók - az elmúlt tíz évben a szektor átlagosan évi 2,66 százalék reálhozamot, azaz infláció feletti hozamot tudott elérni.  

“Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is értékálló, sőt az infláció mértékét érdemben meghaladó befektetési eredményeket tudnak felmutatni a magyarországi nyugdíjpénztárak.” – fogalmazott a jelenség kapcsán a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban publikált közleménye. 

Emellett a jegybank adatsoraiból az is kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak a záró vagyonnal súlyozottan átlagosan 6,59 százalék éves nettó hozamrátát értek el. A befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása után számított éves nettó hozamráták tehát a portfóliók többségénél az infláció felett voltak. 

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak évek óta töretlenül nő a vagyonuk is, amiben a hozamoknak és a befizetéseknek is szerepük van, és ami jól mutatja a pénztárak teljesítményét. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő nyugdíjpénztárak összvagyona az idei első félév végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékos növekedést jelent. Az egy főre jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintra rúgott, ami szintén 11 százalékos emelkedést jelent.

Az elmúlt években ráadásul a díjterhelési mutató felére csökkent, amiben benne van a vagyon növekedése mellett a hatékonyság emelkedés hatása is. Talán nem meglepő, hogy az ÖPOSZ legutóbbi kutatása alapján a megkérdezettek 46 százaléka a legköltséghatékonyabb megtakarítási formaként gondol ezekre a kasszákra.

Nem véletlen ezek alapján, hogy az önkéntes pénztárak nagy ismertségnek is örvendenek. A megkérdezettek 84 százaléka ismeri az önkéntes nyugdíjpénztárakat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egyre többen takarítanak meg nyugdíjcélra (már minden második ember így tesz, igaz ma még csak felük gyűjt kifejezetten nyugdíjtermékben), akkor kimondhatjuk, ha fokozódik a nyugdíjtudatosság, az önkéntes pénztárak és tagjaik előtt egyaránt szép jövő állhat.

Arról, hogy kis összegekkel is bele lehet-e vágni a megtakarításba (igen), és hogy milyen segítséget, ösztönzést szeretne a többség a megtakarítás fokozásához, arról egy későbbi posztban részletesen szó lesz.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Egyre többen ébrednek rá a megoldásra

Az előző posztunkban tett ígéretünknek megfelelően jöjjön egy érdekes adat arról, hogy miként készülünk az idős korunkra.

Az mindenképpen jó hír, hogy egyre többen tartják fontosnak azt, hogy takarékoskodjanak a nyugdíjukra. Igaz, megtakarítási célként a nyugdíj továbbra is háttérbe kerül több másik - kétségtelenül fontos - versenyzővel szemben, például az váratlan helyzetekre készüléssel, vagy az egészségmegőrzéssel.

Az is látszik, hogy az érintettek többsége kevesebb, mint 10 ezer forintot tud eltenni havonta céljaira.

Emiatt persze nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy minél fiatalabban kezdjük a spórolást, annál többre jutunk vele. Nem csak azért, mert sok kicsi sokra megy, de a 20 százalékos, akár 150 ezer forint önkéntes pénztári adókedvezmény, hozam, valamint kamatos kamat potenciálisan jelentős vagyonnövelő hatása miatt is.

A korábbi években jellemzően nem a pályakezdők léptek be az önkéntes nyugdíjpénztárba, pedig ahogy az MNB egy szeptemberi rendezvényen rámutatott, a korán ébredők sokszoros megtakarítást halmozhatnak fel ugyanannyi erőfeszítéssel, mint aki csak negyvenes éveiben, vagy még később kezd nyugdíjra spórolni. Igaz, hogy soha nem késő belevágni az előtakarékosságba, de a saját életünket könnyítjük meg, ha ezt minél fiatalabban tesszük.

Döbbenetes, de a témáról megkérdezettek 71 százaléka kevésnek tartja azt az összeget, amit félre tud tenni és csak 2 százalékos azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy már most is az ideálisnál többet tudnak spórolni a nyugdíjukra.  Ki tudja, ha valamennyien pályakezdőként félretettek volna napi párszáz forintot  erre, vajon ugyanígy látnák-e a helyzetüket?

A következő posztunkban bemutatjuk a nyugdíjcélú megtakarítások egyik sztárját, a sorozat további részeiben pedig megoldást is felvázolunk.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

 

 

 

 

 

 

Érdekli a nyugdíja?

Akkor tartson velünk! Ismét jelentkezünk egy sorozattal, amelyből kiderül, hogyan takarékoskodhatunk az nyugdíjunkra, illetve az egészségünk megőrzése érdekében. Lássuk!

Jelenleg Magyarországon több mint 4 millióan dolgoznak, és közülük egyre többen, már minden második ember félretesz valamennyit nyugdíjas éveire. A munkavállalók által legismertebb és legjobb ár-érték arányúnak tartott megoldás az önkéntes nyugdíjpénztár is ebben segít.

És bár a nyugdíj ma az ötödik a megtakarítási célok sorában, az első négy legfontosabb cél, amire spórolunk mind lefedhető pénztárakkal. Az egészség-és önsegélyező pénztári megtakarítás révén könnyedén lehet a toplistát vezető biztonsági tartalékképzésre, egészségügyi kiadások, lakáscélra, vagy a gyerekek taníttatására spórolni. 

A pénztárak, legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségpénztárról, ugyanis továbbra is látványos, évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket érnek el.

A pénztári megoldások tehát rengeteg ember számára jelentenek potenciális megoldást az egészségmegőrzésre és a nyugdíjcélú megtakarításra. A jelenlegi tagok bizalma töretlen. Elégedettek és bíznak a pénztárakban, ez mutatja, hogy az egyéni befizetéseik jelentősen növekedést mutatnak. Akik így takarítanak meg, a befizetéseik utáni 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezményt is kihasználhatják.

Sajnos a munkáltatók viszont idén kevésbé járultak hozzá a tagok megtakarításaihoz a cafeteriarendszer átalakítása miatt.

Pedig a támogatásra nagy az igény. A többség külső támogatást vár megtakarításai növelésére. A pénztárak érdekképviselete épp emiatt szeretné elérni, hogy a munkáltatói befizetések további, vagy újfajta kedvezményben részesüljenek. Ez több millió munkavállaló számára nyitná meg az utat a pénztári megoldások felé. Olyanok számára is, akik szerényebb anyagi lehetőségeik miatt jelenleg még nem takarékoskodnak.

A jó hír az, hogy a kormány a hírek szerint rövidesen tárgyalni fog a pénzügyi tudatosságot erősítő stratégia lépéseiről, és ha minden jól megy, ezzel az öngondoskodás piaca, ezen belül a pénztári megoldások is lökést kaphatnak.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szakértőinek segítségével készült sorozat következő részeiből kiderül majd, hogy a magyar munkavállalók tisztában vannak-e azzal, mi vár rájuk a nyugdíj után. Szó lesz az egészségünkről és a várható nyugdíjunkról is.  

 

Egymillióan az egészségért

„Beléptem, mert fontos számomra a családom egészsége és így 20% kedvezményt is kapok, miközben erről gondoskodom” – magyarázta kérdésünkre egy átlagos pénztártag, hogy miért választotta az egészségpénztári tagságot.

Egészségre ugyanis tényleg mindenkinek szüksége van. Nem csak azért, mert a betegségek kezelése pénzbe kerül, hanem mert mindennapi életünket érinti a kérdés. Ha beüt a baj, az bizony nem csak lelkileg visel meg mindenkit, de rengeteg kiadással is járhat. Elég csak a gyógyszerekre gondolni, már komoly pénzekről van szó, és akkor a kúrák, kezelések, esetleges magánorvos még szóba se jött.

Éppen ezért érdemes már akkor tenni az egészségünk megőrzésért, amikor még nem szenvedünk semmilyen kórtól. Az ÖPOSZ szakértői szerint az sem meglepő, hogy az  egészségpénztárakon keresztül takarékoskodó emberek – különösen év végén - egyre többet igyekeznek befizetni egyéni számláikra. Összesen egymillió fő, a családtagjai egészségét is őrzik ezzel. Mivel a pénztártagok befizetéseiket akár egész családjuk innen fizethető kiadásaira költhetik, akár hárommillióan is lehetnek, akik a gyógyulásra, egészségmegőrzésre a kasszákból költenek.

Ők egészségszámlájukról, a befizetéseik utáni 20% adókedvezménnyel támogatott befizetéseikből veszik a szemüveget, védőoltást, gyógyszereket. Ebből a megtakarításból fedezik akár idős hozzátartozóik gyógyszereit, gondozását is. Sőt, nem hiába hívjuk öngondoskodásnak: az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatásokkal a tagok besegíthetnek maguknak a gyerekvállalás, iskoláztatás, vagy akár a lakáshitel törlesztés költségeinek kifizetésébe is.

Leegyszerűsítve tehát egy-egy ember számára az egészségpénztári megtakarítás hozzájárul az egészségének megőrzéséhez, illetve az egészségügyi kiadások mérsékléséhez. Ezáltal tehát – évente akár 150 ezres állami segítség mellett – ahogy Péter is mondta nekünk, gondoskodunk.

Az év végi adókedvezmény maximalizálásához szükséges befizetéseinkkel pedig tulajdonképpen ilyenkor egészséggel ajándékozzuk magunkat és családunkat is. Nem csak az ünnepekre.  

Jó befektetés, adókedvezménnyel? Mi tudunk egyet! Siessen, hogy elérje!

Az önkéntes nyugdíjkasszák jelentősen gyarapítják a takarékoskodó tagok vagyonát.

Egyre népszerűbb megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár. A tagok együtt egészen hihetetlen összeget halmoztak itt fel. Pénztártagonként már több, mint egymillió forint az átlagos számlaegyenleg. Egymilliós tagságról van szó, tehát ezer milliárd forintot meghaladó vagyonról.

Ez a nyugdíjpénz pedig fokozatosan gyarapodik, részben a tagok vagyonát “őrző” és kezelő profi befektetői stábnak köszönhetően. Egy friss felmérés szerint ez a befektetői professzionalizmus a tagok szemében is komoly előny. Több, mint 3400 pénztártag véleménye alapján a nyugdíjra gyűjtő lakosságnak komoly biztonságot ad, hogy a megtakarításaikat profik kezelik, így nekik nem kell befektetési szakértőnek lenniük.

A pénztártagok számára a profi vagyonkezelő megléte nagy segítség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azzal, hogy a pénztárak sokszor választható portfoliókat kínálnak, a tagoknak egyszerű, érthető módon nyílik lehetőségük az élethelyzetükhöz és egyéni elvárásaikhoz illeszkedő lehető legjobb kockázatkezelésre.

A nyugdíjra takarékoskodók számára a hozam is kulcskérdés. A többség 4-7 százalék hozamot vár el. Az önkéntes nyugdíjpénztári számok őket is igazolják: az MNB által publikált pénztári hozameredményekből világos, pénztárakkal és a mögöttük álló profik munkájának köszönhetően akár laikusként is szép eredményt könyvelhettek el évről-évre.

A pénztárakba vetett bizalom az eredmények alapján tehát meghálálta magát: a kasszák költséghatékony és olcsó nyugdíjcélú megtakarítási alternatívát jelentenek, működésük egyszerű és átlátható.  

Nem meglepő tehát, hogy év végén, aki csak teheti, „önti” a pénzt megtakarításába. A befizetések után jóváírt évente akár 150 ezer forintos adó-visszatérítés és az egyéni számla hozama a kamatos-kamat hatásaival is számolva ugyanis hosszútávon jelentősen gyarapítja nyugdíjcélú megtakarítást.