Előző posztunkban elsősorban arról volt szó, kinek mennyire fontos a nyugdíjra való takarékoskodás. Kiderült, hogy fontos, de van fontosabb. Mondjuk az egészség.
A régi mondás „csak egészség legyen” nem is lehetne igazabb. A dolgozó lakosság* közel 60 százaléka számára ugyanis az egészségügyi kiadásokra való spórolás a megtakarítási célok fontossági toplistájának élén áll. A megkérdezettek háromnegyede szeretne biztos lenni abban, hogy lesz elég megtakarítása az esetlegesen felmerülő egészségügyi ellátására.
Fontos, fontos, de…
A többség tehát fontosnak tartja, hogy legyen pénze egészségére, ám ténylegesen csak alig minden harmadik embernek van erre félretett megtakarítása. A legnépszerűbb forma az egyre szélesebb körben felhasználható, az egész család egészséggel összefüggő, sőt az önsegélyezés keretében már akár a gyerekvállalásnak, a gyerekek tanulmányainak, idős rokonok gondozásának, vagy váratlan élethelyzetek kiadásait is fedező egészségpénztári tagság.
Egyedül nem megy. Kellenek a munkáltatók
Mind az egészségügyi kiadásokra, mind a nyugdíjra történő takarékoskodásban fontos szerep hárul a munkáltatókra. Sokan ugyanis egészen egyszerűen anyagi okokból nem tudnak spórolni ezekre a számukra is fontos célokra. Nem meglepő tehát, hogy tízből hatan szeretnék, hogy az egészségre történő megtakarításokat munkáltatójuk is támogassa. Mindez nagyon fontos tényező egy-egy munkavállaló számára, de ez alapvető érdeke a munkáltatónak is, hiszen a dolgozó kiesése ronthatja a szervezet hatékonyságát, a bérnél továbbra is kedvezőbb nyugdíj és egészségpénztári támogatás viszont növeli a dolgozói lojalitást, vagy épp segítheti a napjainkban egyre nehezedő munkaerő megtartást.
A cafeteriarendszer átalakulása miatt tehát még nagyobb annak a jelentősége, hogy a dolgozók által felállított fontossági sorrend alapján a pénztári megoldások támogatása minél több vállalatnál megmaradjon.
Megjegyzés: Az idézett kutatást az NRC készítette az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.
A posztban szereplő grafikon az “Ön szerint melyek a legfontosabb megtakarítási célok az alábbiak közül?” kérdésre adott válaszokat összegzi.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.