Mára már közhelyszámba megy, hogy nyugdíjas éveinkben komoly megtakarítás híján lemondhatunk korábbi életszínvonalunkról. Arról viszont keveset beszélünk, mégis mennyit és mikortól kell félretenni, hogy biztonságban tudhassunk magunkat öreg korunkra.
A legfrissebb statisztikák szerint az országos átlagos nyugdíj összege 116,2 ezer forint. Az országos nettó átlagfizetés a KSH adatai szerint pedig 154,5 ezer forint.
Lehoczky László elnök újságírók előtt ismerteti a kutatás eredményeit a Stabilitás sajtótájékoztatóján
A bérek és a nyugdíjak közötti lyuk eszerint már ma közel 37 ezer forint. Ez persze egy átlag, a különböző nettó jövedelmek és idősellátások között nagy a szórás. Mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy a jövő nyugdíjasai egyéb megtakarítás híján kevesebből gazdálkodhatnak majd havonta, mint aktív korukban. Habár 10-30 évre lehetetlen előre jelezni a gazdaság teljesítményét, ezen belül pedig a bérek és nyugdíjak alakulását, ám minden előrejelzés romló kilátásokat prognosztizál. Nem jó hír, de úgy tűnik, hogy az átlagbér és az átlagnyugdíjak közötti lyuk akár háromszorosára is tágulhat.
A bér és leendő nyugdíj közti szakadékot csak öngondoskodással lehet áthidalni
Ahhoz, hogy a bér és a nyugdíj közti szakadék ellenére fenntarthassuk életszínvonalunkat, bizony jelentősebb megtakarítással kell nekivágni a nyugdíjas éveknek.
Holtzer Péter nyugdíjszakértő a Hvg.hu-nak tavaly ősszel azt mondta, a fizetések és a várható nyugdíj közötti növekvő rés miatt mielőbb meg kell kezdeni az öngondoskodást. Holtzer jövőértéken nagyjából 20-30 millió forintra becsüli azt az összeget, amely elegendő lehet arra, hogy az akkor nyugdíjba vonulóknak ne kelljen nélkülözniük. Számításai szerint ekkora megtakarítás felhalmozásához 30 éven keresztül havonta 24, illetve 35 ezer forintot kell félretenni. Hosszabb, vagyis például 40 éves öngondoskodással viszont már nagyjából havi 13 ezer, illetve közel 20 ezer forintból biztosítható a 20 vagy 30 millió forintos összegből táplálkozó nyugodt jövő. Habár számítás meglehetősen leegyszerűsítő, de a nagyságrendeket és a minél korábban elkezdett takarékosság fontosságát jól mutatja. Nem kell magyarázni: nem mindegy, hogy 20 millió forintot 40 év alatt apránként nyugodtan félre tudunk tenni, vagy a nyugdíj előtt öt-hat évvel kezdjük kapkodni a fejünket.
Nem lehet túl korán elkezdeni
Már a 30 és 40 éves futamidő közötti jelentős különbség is egyértelműen jelzi, hogy minél előbb érdemes megkezdeni a takarékoskodást. Erre sok mód van. A nyugdíjcélú megtakarítások közt az önkéntes pénztárak az egyik legversenyképesebb megoldást jelentik. A kasszák alacsony költség mellett, az utóbbi évek adatai alapján évről évre jelentősen gyarapították tagjaik vagyonát. Csak tavaly 10,5 százalékkal nőtt az összvagyonuk, ami a mostani alacsony betéti kamatokkal összevetve, igen jó teljesítménynek mondható.
Népszerűek az önkéntes pénztárak
Nem meglepő tehát, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére - a KutatóCentrum által készített - friss felmérés szerint azok közül, akik nyugdíjcélra takarékoskodnak, a legtöbben (65 százalék) az önkéntes nyugdíjpénztárt választották erre a célra. (A kutatás részletes eredményeiről szóló grafikonokat, kommentárokat itt érheti el.)
A kasszáknál emellett rugalmasan, mindenkori anyagi lehetőségeinkhez igazítva – adó-visszatérítéssel támogatva - halmozhatunk fel anyagi biztonságban töltött jövőnk zálogául szolgáló vagyont. Minél előbb kezdjük, annál könnyebben.
A nyugdíjas éveinkre a pénztárcánkon – öngondoskodás nélkül - szükségszerűen tátongó lyukat tehát így tudjuk könnyedén be tömni.
A Cafetéria blog korábbi posztjai:
Mennyit teszünk félre nyugdíjra és az egészségünkre?
Egymillió magyar egybillió forintot spórolt
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.