Minden, ami pénz

A nők előrelátóbbak, de kevesebbet tudnak megtakarítani  

2015/02/19. - írta: Cafeteriaguru

Talán sokan nem is gondolják, de a pénztári megoldásoknak kiemelt szerep juthat egy-egy váratlan családi, egészségügyi kiadásnál. Vagy éppen egy tervezettnél, mint például a gyerekvállalás. A kassza kulcsa sokszor a nők kezében van, bár nekik jellemzően kevesebb jut megtakarításra. Mégis a családi financiális döntések java az ő jóváhagyásukkal történik. Különösen igaz ez a gyermekeket érintő kiadásokra és a mindennapi pénzügyekre, amelyekben a nők jellemzően egyszemélyes döntéseket hoznak. Nem meglepő az sem, hogy az öngondoskodást egyre többen tartják közülük fontosnak, sőt elengedhetetlennek. Több kutatás rámutatott, hogy a nők esetében a pénzügyeik, befektetéseik tervezésekor a gyermekeik jövője iránti felelősség az egyik legerősebb iránytű.

A pénztári megoldások létjogosultsága nem kérdés, hiszen a munkavállalók háromnegyede tartja a leghasznosabb juttatások egyikének az egészségpénztári juttatást. Eddigi posztjainkban a nyugdíj témája volt hangsúlyosabb, ezúttal az egészségkasszákra koncentrálunk.

csalad.png

A nők számára pénzügyeik, jövőjük tervezésénél különösen fontos lehet az öngondoskodás, az egészségügyi és nyugdíjkiadásokra való felkészülés. Nem csak a gyerekek és az idős családtagok ellátásának ma még jellemzően csak rájuk háruló szerepe miatt, de azért is, mert a nők tovább élnek, ugyanakkor általában kevesebb nyugdíjat kapnak.

Mindennapi egészségünk megőrzésének kulcsa lehet a pénztártagság - Plusz forrás a gyermekvállaláshoz

Ha a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére - a KutatóCentrum által - készített felmérés részletes adatait nézzük, kiderül: a nők körében tízből négyen a leghasznosabb juttatásként említették az egészségmegőrzésre fordítható keretet, míg ez az arány a férfiaknál valamivel kevesebbre jött ki. Beszédes az is, hogy minden második nő szemében az egészségkasszák leghasznosabb tulajdonsága, hogy a mindennapos egészségügyi és gyógyszerkiadásokra nyújtanak fedezetet. Ebben az összevetésben a férfiaknál szintén alacsonyabb az arány.

Könnyű belátni, hogy bármikor jöhet váratlan betegség, egészségügyi probléma, de vegyük az egyszerűbb esetet, a gyerekvállalást, amely az örömön túl komoly anyagi áldozatot is követel a családtól. 

Plusz forrás a gyermekvállaláshoz

Ma Magyarországon nem feltétlenül szokás tudatosan felkészülni a kisbaba érkezése utáni időre.  Pedig nagyon is érdemes jó előre végiggondolni a család anyagi helyzetét, lehetőségeit. Jó ötlet akár már évekkel a gyerekvállalás előtt aktívan takarékoskodni a majdani szűkösebb bevételekre, elkerülhetetlen kiadásokra készülve. Amikor szülés után az anya jövedelme egy időre lecsökken, miközben az állandó kiadások megnövekednek, bizony elkél minden forint. Az egészségpénztárak ebben is tudnak segíteni. 

Az időben elkezdett öngondoskodás az egész családnak nagyobb szabadságot és több mozgásteret jelent. Ez mindenképp szerepet játszhat abban, hogy a nők ennyire fontosnak tartják az egészségkasszás megtakarítást.

Az öngondoskodási szendvics

A gyerekvállalás évekig tartó és zsebre menő nehézségei után ráadásul mára egyre több család szembesül az úgynevezett szendvicsgenerációs problematikával, vagyis azzal, hogy a gyereknevelés mellett sokaknak a szüleikről is el kell kezdeniük gondoskodni. Az egészségpénztári megoldással megtakarított pénznek tehát mindig van helye.

Ne feledkezzünk meg persze a férfiakról sem. Egészségpénztári megtakarítások révén, ők is még aktívabban vehetik ki részüket a gyerekekhez, valamint az idősebbek ellátáshoz kapcsolódó kiadásokból, hiszen az egészségpénztári megtakarítások családon belül minden további nélkül felhasználhatóak.

Bérszakadék után itt a cafetériaszakadék is? Cafeteria hátrányban a nők

Az egészségpénztári megtakarítás sajnos sok munkahelyen ma még nem elérhető cafetériaelemként. Az említett felmérés szerint a munkavállalók 42 százaléka nem kap semmilyen béren kívüli juttatást (cafetériát), ezen belül a nők aránya magasabb: a nők közel felének nem jár ilyen. Kulcsfontosságú lenne, hogy a munkáltatók elérhetővé tegyék cafetériaelemként a pénztári megoldásokat, úgy az egészségpénztári juttatásokat, mint az önkéntes nyugdíjpénztári támogatásokat.

A pénztári megtakarítások értékét a munkáltatói juttatások alacsony elterjedtsége ellenére is egyre többen ismerik fel. A pénztárak eredményeiből az látszik, szívesen takarékoskodunk egyéni elhatározásunkból, vagy egészítjük ki szívesen magunk is a munkahelytől kapott juttatást. Tavaly például minden harmadik forintot így, maguktól fizetek be a kasszatagok.

A pénztári megoldások segítenek, hogy egészségünket is karban tartva haladjunk az anyagilag is biztonságos nyugdíjas évek felé. Nem mindegy tehát például, hogy a cafetériakeretben feltűnnek-e a kasszák, és ha igen, jó helyre ikszelünk-e. Nyugdíjhátrányból nyugdíjelőny csak öngondoskodással lehetséges. Igen, a nyugdíj. A nők esete a nyugdíjcélú megtakarításoknál is speciális a férfiakéhoz képest, ezáltal az öngondoskodás náluk is kulcsfontosságú. A hivatalos KSH-statisztikák szerint a nőknek kevesebb a nyugdíja, a férfiakhoz képest 16 ezer forinttal alacsonyabb összeget kaptak 2014 elején. Ugyanakkor a nők várható életkora jelentősen meghaladja a férfiakét: a jelenlegi kilátások alapján egy magyar nő 79 évig él, a férfiak azonban csak 72 évre számíthatnak. Ezekből az következik, hogy habár mindkét nem számára elengedhetetlen a nyugdíjcélú öngondoskodás, a nőknél a várhatóan magasabb életkor és kevesebb bevétel még élesebbé teszi a kérdést. 

Mindenkinek, minél előbb

Nem is kérdés, hogy akár egyéni takarékoskodás mellett, ha van rá mód, mindenképpen érdemes a cafetériajuttatások között igénybe venni a pénztári megoldásokat. A cafetéria segítségével ideális esetben mindenkinek elérhető lehetne a pénztári tagság. És ahogy azt legutóbb írtuk, minél előbb érdemes belevágni.

De ki mennyit tud félretenni?

Vegyes kép rajzolódik ki, ha azt nézzük, hogy a férfiak és a nők mennyit tudnak megtakarítani. Nyugdíjcélra havonta legfeljebb 5 ezer forintot gyűjtők körében a nők aránya magasabb: minden harmadik nő míg a férfiak közül pedig minden negyedik spórol ennyit. Az 5-10 ezer forintot félretevők között jelentősebb a nők aránya: tízből négy nő takarít meg ekkora összeget idős korára, miközben a férfiaknál ez csak tízből háromra igaz. A 10 ezer forintnál többet spórolóknál már a férfiak kerülnek többségbe: 10-20 ezer forintot a férfiak hatoda, a nőknek pedig a nyolcada tesz félre. 20 ezer forintnál nagyobb összeget a férfiak hetede tud megspórolni a nyugdíjára, a nőknek azonban csak a két százaléka képes ugyanerre. A váratlan egészségügyi kiadásoknál a legalacsonyabb összegeknél látványos a nők fölénye. Erre havonta 5 ezer forintnál kevesebbet a nők kétharmada tesz félre, szemben a férfiakkal, akik közül minden negyedikre igaz ez. Az egészségügyi vészhelyzetre tíz férfiből négy, a nőknél tízből három készül havi 5-10 ezer forinttal.

A pénztári megoldások tehát abban segítenek, hogy egészségünket is karban tartva haladjunk az anyagilag is biztonságos nyugdíjas évek felé. Nem mindegy tehát például, hogy a cafetériakeretben feltűnnek-e a kasszák, és ha igen, jó helyre ikszelünk-e.

A Cafetéria blog korábban ezekről írt:

Méretes lyuk lesz a nyugdíjas pénztárcán

Mennyi teszünk félre az egészségünkre? És a nyugdíjunkra?

Egymillió magyar egybilliót spórolt

Ha korán kezdjük, elég lesz (videó) 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://cafeteria.blog.hu/api/trackback/id/tr947187883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása