Miközben a közép-kelet-európai régió ötszáz legnagyobb vállalata 740 milliárd euróra, azaz 5,5 százalékkal növelte árbevételét tavaly, a rangsorban szereplő 73 magyarországi társaság ezt meghaladó, 6,3 százalékos forgalombővülést ért el. A régió harmadik legnagyobb árbevételű vállalata - a lengyelországi PKN Orlen és a csehországi Skoda Auto után - a Mol. A második legjelentősebb forgalmú magyarországi vállalat az Audi Hungaria, amelyet a villamossági termékeket gyártó Legrand követ.

A közép- és kelet-európai régió félezer legnagyobb vállalatának összesített árbevétele tavaly 740 milliárd eurót tett ki, ez 5,5 százalékos emelkedést jelent éves szinten – derül ki a Coface hitelbiztosító vállalat évente megjelenő rangsorából (CEE Top 500). A lista összeállításánál a Coface szakemberei az árbevétel mellett figyelembe vesznek olyan adatokat is, mint a dolgozók létszáma, a vállalati szerkezet, továbbá a gazdasági szektorok és az egyes piacok sajátosságait, valamint a hitelbiztosító belső hitelképességi mutatóját is. Így a CEE Top 500-as rangsor reprezentatív képet ad a régió egészének gazdasági teljesítményéről.

“Fejenként” 1,48 milliárd euró
Declan Daly, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója elmondta: A múlt évben a közép- és kelet-európai vállalatok többsége kihasználta a kedvező gazdasági környezet adta lehetőségeket – különösen igaz ez az exportorientált országok vállalataira. Az ötszáz legnagyobb vállalat átlagos árbevétele 2019-ben 1,48 milliárd euróra rúgott, szemben az egy évvel korábbi közel 1,4 milliárddal. Ez pedig 6 százalékos emelkedésnek felel meg. A listázott vállalatok háromnegyedének árbevétele növekedett, 25 százalékuk viszont stagnálást vagy csökkenést volt kénytelen elkönyvelni éves szinten.

A toplistán 163 lengyelországi, 78 csehországi és 73 magyarországi cég kapott helyet. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország súlya növekedett: az egy évvel korábbi Coface-toplistán ugyanis még 71 magyar székhelyű cég szerepelt. A csehországi központú cégek száma is növekedett, 60-ról 78-ra, miközben a lengyelországi cégek száma 175-ről 163-ra csökkent.
Jobban szerepeltek a magyar cégek
A régiós rangsort a lengyelországi olajcég, a PKN Orlen vezeti 26,1 milliárd eurós árbevétellel, megelőzve a 18,1 milliárd eurós forgalmat elérő csehországi Skoda Autót és a magyar Molt 15,9 milliárd eurós bevétellel. A Coface-listából látható az is, hogy a régión belül az autóiparban, az olaj- és gázszektorban, valamint a kereskedelemben érdekelt cégek vannak a főszerepben, ezek a társaságok adják a félezer vállalat összesített árbevételének a kétharmadát.

A toplistán szereplő 73 magyarországi székhelyű vállalat az átlag feletti teljesítményt ért el, összesített árbevételük ugyanis 6,3 százalékkal nőtt, így meghaladta a 114 milliárd eurót.
A magyarországi vállalatok esetében az egy cégre jutó átlagárbevétel 1,56 milliárd euró, ez pedig szintén jobb eredmény a teljes mezőnyre vetített átlagnál.

Magyar óriások
A Mol után a legnagyobb magyarországi cég a Volkswagen-csoporthoz tartozó győri autógyár, az Audi Hungaria 8,6 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig a villamossági termékeket előállító Legrand Magyarország következik 6,6 milliárd eurós árbevétellel. A negyedik a villamosenergia-hálózatot működtető és áramtermeléssel foglalkozó energetikai mamutvállalat, az MVM, az ötödik helyen pedig a Robert Bosch Kft. áll. Előbbi a Coface-toplista szerint 5,5 milliárd eurós, utóbbi 4,6 milliárd eurós árbevétellel zárta a múlt évet.

A tíz legnagyobb árbevételű magyarországi cég között szerepel továbbá a Mercedes-Benz Manufacturing Kft., a Flextronics Kft., a Wizz Air, a Magyar Suzuki és a Samsung Electronics. Az utóbbi öt cég árbevétele 3,7-2,3 milliárd eurót tett ki 2019-ben.

Budapesten a legnépszerűbb a mobilbankon keresztül vásárolható közlekedési jegy gyorsan változnak világszerte a technológiai fejlődés miatt a bankolási szokások, a versenyben csak a korszerű digitális megoldásokat nyújtó bankok maradhatnak talpon – állapítja meg a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég globális tanulmánya. A digitalizációt kiemelten kezelő K&H Bank is ezen trendek mentén fejleszti szolgáltatásait: néhány hete már közlekedési jegyet is lehet vásárolni a mobilbankon keresztül. Az új szolgáltatás Budapesten a legnépszerűbb. Az első két hétben 17 ezren ismerkedtek meg a K&H+ szolgáltatással, a legkisebb értékű vásárlás 25 forint volt, a legnagyobb közel 25 ezer forintot tett ki.

39 ország – köztük Magyarország – 318 bankjának bevonásával mérte fel a bankok és pénzügyi szolgáltatók digitális „érettségét” az egyik legismertebb nemzetközi tanácsadó cég, a Deloitte. A 2020 szeptemberében publikált tanulmány megállapította, hogy azok a bankok, amelyek nem tartanak lépést a digitalizációs fejlődéssel, lemaradnak a versenyben, nem lesznek rájuk kíváncsiak a felhasználók. A felmérésből kiderül az is, hogy a bankoknak a digitális pénzügyi funkciók biztosítása mellett nyitniuk kell az értéknövelt szolgáltatások felé, mindezt úgy, hogy felhasználói élményt is biztosítsanak.

Az innovációban élenjáró „digitális bajnokok” ma már a kereskedelmi és szórakoztató funkciók széles körét biztosítják felhasználóik számára. Az ezen a téren jól szereplő bankok 82 százaléka nyújt például mobiltelefon feltöltési lehetőséget, elterjedtek a különleges kedvezmények és akciók (79 százalék), illetve az ajándékkártyák (77 százalék) elérhetőségének biztosítása a banki applikációkban. Népszerűek továbbá a különféle jegyvásárlási megoldások is, amelyek közül kiemelkedik a közlekedésijegy-vásárlás: a digitalizációban élenjárók 42 százaléka nyújt ilyen lehetőséget. A jövőre nézve nagy lehetőségeket rejt magában a különféle felhőtárhelyekhez, on-demand videószolgáltatásokhoz, elektronikus könyvekhez való hozzáférés megvásárlása a banki alkalmazásokon keresztül. Egyre több vezető bank nyújt a mindennapi ügyintézést megkönnyítő megoldásokat is, mint például szociális ellátások igénylése (11 százalék), cégregisztráció (6 százalék) vagy az adóbevallás benyújtása (2 százalék).- állapítja meg a tanulmány.

A digitális megoldások fejlesztését kiemelt stratégiai célnak tekintő K&H Bank is bővíti az értéknövelt szolgáltatások körét a K&H+ szolgáltatásával, amelyen keresztül első körben a bank több, mint félmillió digitálisan aktív ügyfele október közepe óta gyorsan, kényelmesen, kártyaregisztráció nélkül vásárolhat helyi és helyközi közösségi közlekedési jegyeket, bérleteket és ezek kedvezményes formáit. Németh Balázs, a K&H Bank IT fejlesztéseiért felelős vezetője közölte: “Szeptemberben 47 százalékkal többen intézték pénzügyeiket mobilon keresztül, mint egy évvel korábban. Éppen ezért igyekszünk ezt az eszközt a lehető legjobban kihasználni és segítségével olyan szolgáltatásokat elérhetővé tenni, amelyek könnyebbé, gördülékenyebbé teszik felhasználóink mindennapjait, legyen szó pénzügyi vagy bankoláson túli megoldásokról.”

A K&H+ alkalmazással 1000 típusú közlekedési mobiljegy érhető el országosan, melyek több, mint 70 településen könnyítik meg az utasok életét, hiszen készpénz vagy automata használata és sorban állás nélkül juthatnak hozzá a közlekedésre jogosító jegyekhez, bérletekhez. Az első két hétben 17 ezren ismerkedtek meg a K&H+ felülettel és 82 különböző típusú utazási jogosultságot vásároltak. A vásárlások 72 százaléka helyi járatokra történt, 47 százalékban Budapesten. A legnépszerűbb konstrukciók a budapesti felnőtt és diák havi bérletek, azonban már Nyíregyházán, Győrben, Székesfehérváron és Szolnokon is közkedveltté vált a K&H+. A legkisebb értékű vásárlás 25 forint volt, mellyel helyközi 90%-os menetjegyet vásároltak 10 kilométeres szakaszra, a legnagyobb pedig egy 24 900 forintos helyközi bérlet vásárlás volt.

A K&H mobilbankon keresztül történő mobiljegy-vásárlás esetében nem kell külön applikációt letölteniük az érintetteknek, minden egyben érhető el. Nincs szükség külön kártyaregisztrációra, csak egy megerősítésre. A K&H+ környezettudatos is, hiszen papírmentesen biztosít jegyeket. A papíralapú jegyek, bérletek ára és a közlekedési mobiljegyek ára között a bank nem számít fel kényelmi díjat.

A globális GDP ebben az évben 4,8 százalékkal csökkenhet, jövőre pedig 4,4 százalékos növekedésre van kilátás - derül ki a Coface friss elemzéséből. A hitelbiztosító Magyarországon 6,1 százalékos hanyatlást valószínűsít. A világkereskedelem az idei jelentős, több mint 10 százalékos visszaesés után alig több mint 3,5 százalékos többlet várható. A Coface szakértői arra is rávilágítanak, hogy a járvány miatt a világ több pontján fokozódik a politikai és társadalmi sérülékenység rizikója.

A koronavírus-járvány negatív hatásai miatt az idén mérséklődhet a világgazdaság GDP-je: 4,8 százalékos visszaesésre lehet számítani 2020-ban, ezt jövőre pedig 4,4 százalékos bővülés válthatja a Coface hitelbiztosító legújabb elemzése szerint.
Magyarországon a szakértők 6,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak, a többi régiós ország közül Lengyelországban 4,2, Csehországban 6,2 Szlovákiában 6,9 százalékos gazdasági visszaesést várnak. A Coface a negatív gazdasági teljesítmény ellenére ebben a negyedévben nem változtatott a közép-európai országok minősítésén.

Elégedetlenséget hozhat a kereskedelem visszaesése
A világkereskedelem a Coface-elemzés szerint jövőre még nem fog visszatérni a korábbi szintre. Ebben az évben ugyanis 13 százalékos visszaesés lesz, 2021-ben viszont mindössze 3,5 százalékos bővülésre van kilátás. A válság előtti szinthez képest tartósan alacsonyabb gazdasági aktivitás várhatóan a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését, s ez által a társadalmi elégedetlenség fokozódását okozza majd.

A Coface elemzői rámutattak, hogy az elemzésben közölt előrejelzéseket bizonytalanság övezi a koronavírus-járványnak, ezen belül elsősorban a globális egészségügyi helyzetnek köszönhetően. A megnyugtató megoldásra, elsősorban vakcinára várva a vállalkozások és a háztartások elhalasztották tervezett beruházásaikat és a nagyobb kiadásokat, egyrészt kényszerűségből, másrészt pedig elővigyázatosságból.

Kockázatokat jelent a politika
Az elemzésben a Coface publikálta az idei „Politikai Kockázati Index”-ét, amelyből kiderül, hogy a koronavírus-járvány emberekre és a gazdaságra gyakorolt hatása mellett milyen mértékben súlyosbítja a politikai kockázatokat. A hagyományos mutatók mellett ebben az évben a Coface egy úgynevezett „járványkitettségi” indexet is létrehozott, ez pedig megmutatja, hogy a közvélemény miként értékeli a hatóságok járványkezelését. A járvány ugyanis nem csak a lakosság elégedetlenségét fokozta, de a járványból adódó problémák, sérelmek a pandémia előtti időszakból örökölt társadalmi mozgalmakat is felerősítették, többek között Hongkongban,

Franciaországban és Chilében.
A fejlett gazdaságok közül Spanyolországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban a legelégedetlenebb a közvélemény az egészségügyi válság kezelésével. A feltörekvő világban pedig Irán és Törökország tartozik a legmagasabb társadalmi kockázatú országok közé. Emellett több, a koronaválságnak nagymértékben kitett latin-amerikai országban - például Brazíliában, Mexikóban, Peruban, Kolumbiában -, valamint Dél-Afrikában szintén magasnak tartják a politikai kockázatokat a Coface elemzői.

A K&H ügyfelei a mindennapi tranzakcióikat gyorsuló ütemben végzik digitálisan és automatizáltan, azonban a nagy horderejű pénzügyi kérdésekben továbbra is igénylik a személyes tanácsadást. A digitális megoldások népszerűségét jelzi, hogy az elmúlt tizenkét hónapban 15 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik rendszeresen használják a K&H e-bankot vagy mobilbankot, ez több mint félmillió ügyfelet jelent.

Januártól változnak a fizetések: a kereskedők és szolgáltatók fele érintett

Az elmúlt egy év során a K&H ügyfelei összesen havonta átlagosan 1,4 millió alkalommal léptek be az e-bankjukba, 3,8 milliószor pedig a mobilbankjukba. Idén szeptemberben pedig újabb rekordok dőltek meg: az e-banki belépések meghaladták a 2,5 milliót, a mobilbankot 4,3 millió esetben használták a K&H-s ügyfelek. Az ügyfelek digitalizációs szolgáltatásokra való áttérését az is jól példázza, hogy a korábbi személyes ügyintézés helyett az utóbbi egy esztendőben havonta átlagosan 53 ezer alkalommal fizették be csekkjeiket az e-bankban és a mobilbankban.

Van még jogosultsága a bankfióknak

"Viszont az elektronikus bankolási forradalom közepette is igénylik ügyfeleink a fizikai jelenlétet, mivel a hosszú távú, komplex döntések meghozatalában számítanak tanácsadóink szakértelmére. Bankfiókjaink ügyfélponttá alakulva vesznek részt a digitalizációs folyamatban. Ez egyrészt azt jelenti, hogy egy többéves transzformációs program keretében már közel hétszázezer ügyfelünk elektronikusan írhatja alá dokumentumait az ügyfélpontokban, így a személyes ügyintézés 80 százaléka teljesen papírmentes. Másrészt ezen fizikai találkozásokkor személyes oktatással, iránymutatással tudjuk segíteni ügyfeleinket a digitális szolgáltatások megismerésében, használatában" - közölte Rajna Gábor a K&H lakossági értékesítés vezetője.

A digitálizálódó bankolás mellett a K&H mostantól más, a hétköznapi életet megkönnyítő szolgáltatásokat is elérhetővé tett a K&H mobilbankban. A K&H+ segítségével a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-vel együttműködő közlekedési cégek járataira vásárolhatnak mobiljegyet a K&H ügyfelei.

- mondta el Németh Balázs a K&H operáció, technológiák és lakossági hitelezések divízió vezetője. Az új szolgáltatás nem csak díjmentes a Bank ügyfelei számára, hanem mivel a mobilbankon belül található, rendkívül biztonságos is.

Nem kell már feltétlenül letiltani az elveszett kártyát

A bankkártyák mindennapi kezelését is további innovatív megoldásokkal támogatja a K&H. Az ügyfelek ezentúl a bankkártya kézhezvételekor, rögtön, digitális úton aktiválhatják a kártyájukat és digitálisan kérdezhetik le a PIN-kódjukat is. Így a kártya azonnal használhatóvá válik és PIN kód borítékra sincs szükség. A PIN kód később is, bármikor lekérdezhető, így egy elfelejtett PIN problémája azonnal orvosolható. Ezenkívül most már lehetőség van a kártya felfüggesztésére, szükség esetén a tiltására, illetve a pótkártya igénylésére is a nap 24 órájában néhány kattintással akár a mobil-, akár az ebankban, nem kell többé külföldről telefonon hívni az ügyfélszolgálatot.

Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz járó - 20 százalékos, évente akár 150 ezer forintos - adókedvezményt most kell kihasználni, mert az év végéig történő befizetésekkel maximalizálható az adókedvezmény, ami nem csak a mostani pénztártagoknak jár, hanem azoknak is, akik az év végéig belépnek. A kasszák nem véletlenül számítanak befizetési rekordra. Érvek és érdekes ábrák.

A megtakarításoknál, különösen, amikor a jövőnkre teszünk félre, minden többlet sokat számít. Pláne 20% pluszpénz! Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításhoz járó 20 százalékot (akár 150 ezer forintot) pedig úgy lehet besöpörni vagy elvinni a plafonig, ha valaki december végéig belép egy önkéntes pénztárba és takarékoskodni kezd, ha pedig tag, akkor a következő hetekben befizeti az erre szánt összeget. Nagyon leegyszerűsítve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki már pénztártag és idén minden hónap elején egyénileg befizetett mondjuk 5 ezer forintot. Akkor ezért 12 ezer forint adóvisszatérítést kaphat. Extra befizetéssel viszont az év végéig növelheti a befizetéseit és az adókedvezményt is. Például további 60 ezer vagy 120 ezer forint befizetéssel újabb 12 ezer, illetve 24 ezer forint kedvezményhez jut. Ez pedig garantált, az egyéni befizetésekre mindenképpen jár az adott évben megfizetett összevont adóalapjának személyi jövedelemadója erejéig és az átutalt adó-visszatérítés összege – költséglevonás nélkül – növeli a pénztári megtakarítást.

Rekord jöhet - heti 2,2 milliárddal

A Pénztárszövetség (Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége) az elmúlt évek gyakorlata alapján egyenesen rohamra számít az adókedvezmény kihasználását, maximalizálását tervező emberektől az év végéig. Ugyanis ezekben a hetekben érkezett a korábbi években is a legnagyobb összeg.  A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál utolsó negyedévben akár 30 milliárd forintra rúghat az befizetések összege. Ha ez teljesül, akkor 2018-ban akár 114 milliárd forinttal gyarapíthatják az érintettek a megtakarításaikat. Ez egy hétre lebontva is szép summa: átlagosan 2,2 milliárd forintos összeget jelentene. Az adókedvezmény maximalizálása mellett persze a befizetésekkel az érintettek gondoskodnak magukról és családjukról.

Ha nem fér bele, akkor is lehet megoldás – fókuszban a munkaadók!

A Pénztárszövetség természetesen tudja, hogy vannak olyan dolgozók, akik bár nagyon szeretnének az időskorukra és az egészségmegőrzésükre félretenni a pénztárakon keresztül, de munkaadójuk támogatása nélkül nem könnyen vágnak ebbe bele.

Itt lépnek a képbe a munkáltatók, akik segíthetik az alkalmazottak takarékoskodását. Jövőre pedig egy új szabály erre nagyon jó lehetőséget ad. Arról van szó, hogy jövőre nem csak az egyéni befizetésekre jár a fentebb említett 20 százalékos adókedvezmény, hanem arra az összegre is, amit a munkáltatók fizetnek meg hozzájárulásként a dolgozók pénztári számlájára. Az alkalmazottak szempontjából ez hibátlan lehetőség, így közel 10 százalékkal jobban járnak, mintha a munkáltatójuk ugyanezt a pénzt fizetésként adná oda. Éppen ezért a dolgozók iránt felelős munkáltatóknak érdemes ennek fényében összerakni a 2019-es juttatási csomagokat.

Összességében tehát a legfontosabbak: az év végéig érdemes a tagoknak növelniük a megtakarításaikat az adókedvezmény kihasználása, maximalizálása érdekében. A munkáltatók pedig jövőre még nagyobb szerepet kapnak az öngondoskodásra, ezen belül a pénztári takarékoskodásra nyitott dolgozók szempontjából.

Az egészségpénztári megtakarítással ugyanis az emberek megteremthetik a későbbi esetleges egészségügyi kiadásaik fedezetét, legyen szó gyógyszervásárlásról vagy valamilyen ellátásról. Az önkéntes nyugdíjpénztárival pedig az időskort teszik anyagilag könnyebbé.

Az adóváltozások ellenére jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás: a dolgozók számára akár 10 százalékos pluszt jelenthet ahhoz képest, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg.

A juttatási csomagok kialakításánál ezt érdemes észben tartania minden munkáltatónak, úgy is tekinthetjük, hogy tovább fokozódik felelősségük a dolgozók takarékoskodásának segítésében. A munkavállalók döntő része, 65-71 százaléka ugyanis fontosnak tartja, hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásukhoz.

A legjobb juttatások közé tartozik jövőre is a pénztártagoknak adott hozzájárulás

Számszerűsítve az alkalmazottak szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagsághoz nyújtott munkáltatói hozzájárulás akár 10 százalékkal kedvezőbb lesz, mintha ugyanazt a pénzt bérként kapnák meg. Mindent egybevetve, ha egy cég 100 forintot szán dolgozójának, pénztári megoldásokkal közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak, mintha bért kapnának.

Adókedvezmény a munkáltatói „rész” után is!

Jövőre az új adószabályok miatt átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik majd a pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra, azonban utóbbiak így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak adójóváírást vehetnek igénybe a pénztári megtakarításához adott munkáltatói juttatás után is. Így a vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe csökkenti a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak. A munkáltatónak azért is jobb ez a megoldás, mert a bérhez képest egy sokkal rugalmasabban alakítható elemet tarthat bent a javadalmazási rendszerében.

Egyébként a munkáltatók nagyon hatékonyan segíthetik a dolgozók pénztári takarékoskodását, és felelős munkáltatókként figyelemmel lehetnek munkavállalóik egészségére és jövőjére. Egyre több munkaadó ismeri fel a lehetőséget és úgy állítja összeg a juttatási csomagokat, hogy a dolgozók megkezdhessék a pénztárakon keresztül a takarékoskodást vagy növelhessék az eddig felhalmozott összeget.

Meglehetősen eltérően látják a magyarok azt, hogy havonta mekkora megtakarítással érdemes felkészülni a nyugdíjas évekre. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) idén készített egy felmérést, amely egyebek mellett erre is kitért.

A lényeg, hogy a válaszadók 43 százaléka szerint maximum 10 ezer forinttal is meg lehet alapozni az anyagi szempontból biztos időskort. Ugyanakkor 28 százalék azt mondta, hogy legalább 11-40 ezer forintra van szükség ehhez havonta. A megkérdezettek szintén jelentős része, 29 százaléka viszont több mint havi 40 ezer forintos megtakarítást tartana szükségesnek.

Az helyzet pedig az, hogy ebben a kérdésben talán nincs is általános igazság. Persze a félretett pénz mindig jól jön, abból soha nem lehet túl sok, de egy konkrét ideális összeg megnevezése helyett a szakértők általában azt javasolják, a megtakarítást mindig igazítsuk élethelyzetünkhöz.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői a jövedelem 3-9 százalékát javasolják félretenni. A pénztári szakértők pedig rendre az emelik ki, hogy hogy minél korábban vág bele valaki a spórolásba, annál kisebb összegekkel érheti el célját, hiszen hosszútávon a befizetéseit az elérhető adókedvezmény és a kamatos kamat is növeli.

Apropó adókedvezmény: az idei évből hátralevő pár hét különösen kiváló alkalmat ad az előtakarékosság megkezdésére vagy folytatására és a 20%, akár 150 ezer forintos állami támogatás kihasználására. Dr. Kravalik Gábor a Pénztárszövetség elnöke szerint akiknek belefér a családi költségvetésébe a takarékoskodás, azoknak érdemes most befizetniük a megtakarításra szánt összeget pénztári számlájukra. „Akik még nem pénztártagok, azok sem késtek még le az állami támogatás kihasználásáról. Nekik érdemes az év végéig belépniük egy-egy pénztárba és megtakarításba fogniuk a kiszámítható jövőre készülésüket támogató állami kedvezmény kihasználása érdekében”

Bár sokan tartanak attól, hogy anyagi problémákkal szembesülnek majd a nyugdíjba vonulás után, az emberek több megoldást is látnának arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarításaikat növeljék - röviden ez derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) idei felméréséből, amelynek eredményeit a látványos infografikánkon mutatjuk be.

Kiderül többek között az, hogy a túlnyomó többség nagyobb összeget tenne félre, ha a munkáltatója ebben segítené. Ahogy arra is választ adnak az adatok, hogy 10-ből 6-7 ember szeretne biztosra menni a gyógyszer-kiadásoknál.

Ami a munkáltatókat illeti, rajtuk most különösen sok múlik. Jövőre a bérek és a dolgozók pénztári tagságához adható kiegészítés adója azonos mértékű lesz, de nagyon fontos újdonságként a munkáltatótól kapott hozzájárulás után a pénztártagok megkaphatják majd - az egyéni befizetéseik után is járó – 20%, összesen akár 150 ezer forintos éves adójóváírást! A munkáltatók számára elérhető pénztári megoldások emiatt kedvezőbben vehetőek majd igénybe, mintha egy-egy cég bérként fizetné ki az alkalmazottaknak az erre szánt összeget.

A munkáltatók szerepe így nagyon felértékelődik 2019-től. Ha a munkaadó úgy állítja össze a jövő évi juttatási csomagokat, hogy a dolgozók megkezdhessék az önkéntes nyugdíjkasszákon és egészségpénztárakon keresztül a takarékoskodást vagy így növelhessék az eddig felhalmozott vagyonukat, azzal mindenki nyer.

Aki év végéig lép, és megtakarít céljaira annak akár 150 ezer forintos adókedvezmény jár. Számtalan érv szól az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári előtakarékoskodás mellett.  

A következő hetek különösen lényegesek azoknak, akiknek fontos a jövőjük és szeretik a jó megoldásokat. Egyrészt azért, mert a pénztári befizetésekre - legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségkasszáról - 20 százalékos, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítés jár. Másrészt az év végéig történő befizetésekkel lehet maximalizálni ezt a kedvezményt. Nem beszélve arról, hogy a megtakarításunk összege növekszik a befizetéseknek köszönhetően.

Az adókedvezmény miatt minden évben az utolsó negyedév a legmozgalmasabb a pénztáraknál, ekkor érkezik a legtöbb egyéni befizetés. Már az év első kilenc hónapjában kitettek magukért a pénztártagok ezen a téren. Az év végi befizetés és a hozzá kapcsolódó adókedvezmény viszont nem csak nekik, de azoknak is kiváló lehetőség, akik még nem kezdték meg a pénztári takarékoskodást. Akinek van rá lehetősége, most különösen érdemes csatlakoznia a pénztártagok milliós táborához és belefognia a megtakarításba.

A pénztártagoknak munkáltatójuk is nyújthat segítséget azzal, hogy a fizetés mellett pénztári hozzájárulást biztosít a számukra. Jövőre is lesznek a vállalati hozzájárulásokat érintő adóváltozások, amelyek közelebbről megnézve nagyon kedvezőek. A dolgozók pénztári tagságához adható munkáltatói hozzájárulásokra ugyanaz az adóterhelés vonatkozik majd, mint a fizetésekre. A Pénztárszövetség szerint azonban így is az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad a pénztári tagsághoz adott vállalati hozzájárulás. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de nem az. A dolog lényege, hogy 2019-től munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni. Ezért továbbra is az egyik legkedvezőbb juttatás lesz a pénztári hozzájárulás. Kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésére álló összeget. Ez az alábbi ábrán is látható, az derül ki belőle, hogy melyek lesznek jövőre a leghatékonyabb juttatások. Egyértelműen látszik, hogy a pénztári hozzájárulás köztük van.

A Pénztárszövetség szerint így jövőre felértékelődik a munkáltatók szerepe a dolgozók takarékoskodásában. A szervezet bízik abban, hogy a munkáltatók lépni fognak és egyre több alkalmazottnak nyújtanak támogatást a pénztári megtakarításhoz, emellett egyre több alkalmazott válik pénztártaggá és kezdi meg a takarékoskodást az adókedvezmény segítségével. Akik pedig már tagok, folytatva az eddigi trendet, egyéni befizetéseikkel újból bizonyítják a pénztárakba vetett bizalmukat.

A béren kívüli juttatásokat nem véletlenül adják a cégek. Ezek a megoldások nem csak a dolgozók körében népszerűek, de a cégek számára is előnyösek, mert hatékonyak, és mert  hozzájárulnak a munkaerő megtartásához is. Ez utóbbi a kérdés pedig az utóbbi időben igencsak a fókuszba került. 

Magyarországon a harmadik negyedévben közel 74 ezer üres betöltetlen állás volt a hivatalos KSH-adatok szerint. Egyre több ágazat, például a kiskereskedelem, az építőipar küzd munkaerőhiánnyal, egyszerűen nincs elég ember. A meglévő dolgozók megtartása nagyon lényeges szempont lett a vállalatoknál. Ezt mutatja többek között, hogy a nettó fizetések jelentősen, több mint 10 százalékkal nőttek 2017-ben. 

A fizetések mellett sok munkaadó béren kívüli juttatásokat is nyújt a dolgozóknak. Ezek a juttatások a munkavállalók megtartásához is hozzájárulhatnak. Ezt igazolja az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által végzett felmérés is. A kasszákkal kapcsolatban álló vállalatok közel 61 százaléka szerint a béren kívüli juttatások fontosak ebből a szempontból. Még inkább érzik az önkéntes pénztári juttatások jelentőségét ebből a szempontból a multinacionális és nagyvállalatoknál: közel háromnegyedük munkaerő megtartó eszközként is tekint az öngondoskodás támogatására.

A béren kívüli juttatások között 2018-tól az ideinél közel három százalékkal alacsonyabb adóterhelés mellett adható hozzájárulás az önkéntes nyugdí- és egészségpénztári megtakarításhoz ugyanis nem csak a munkáltatók számára kedvező. 

Mindezzel összefügghet az ÖPOSZ kutatásának azon eredménye, hogy a pénztárakkal kapcsolatban álló munkáltatók nagy része jövőre is szinten tartja, vagy növelni tervezi a pénztári juttatásokat. Márpedig az adóváltozások miatt a szinten tartás is azt jelentheti ugyanis, hogy például egy bruttó keretből adott kiegészítés után több kerül a pénztártag megtakarításába. Egy átlagos cafetériakeretnél akár több ezer forintról lehet szó. 

A dolgozók így egyénileg, vagy munkáltatóik segítségét kérve, a pénztári megoldásokat választva egyszerű és rugalmas módon, egyéni befizetéseik után járó 20% adókedvezmény mellett törekedhetnek az egészségük megőrzésére és takarékoskodhatnak idős éveikre.Jövőre is.