Bár az egészségmegőrzésre és a gondtalan időskorra takarékoskodó nők és a férfiak aránya kiegyenlített, ez nem mondható el a vagyonukról. Mi lehet a megtakarítási szakadék oka és megoldása?

Annak érdekében, hogy megőrizzék az egészségüket és biztos anyagi helyzetet teremtsenek nyugdíjas éveikre 1 millióan takarékoskodnak ma Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztárakban és 1 millió fő egészségpénztárakban gyűjt. A nemek aránya a pénztárakban kiegyenlítettnek mondható. Ez azt mutatja, hogy mind a nők, mind a férfiak fontosnak tartják az pénztárakon keresztüli öngondoskodást.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) reprezentatív felmérése szerint havi tízezer forint alatti összeggel nagyjából hasonló arányban spórolnak a férfiak és a nők - 34, illetve 30 százalékuk gyűjt ekkora havi összeget a jövőjére. Azok között azonban, akik havonként 10 ezer forintnál többel előtakarékoskodnak a nők aránya csupán 17 százalék, míg a férfiak majdnem negyede gyűjt ekkora összeggel idős éveire. 

Ráadásul a kutatásból az is kiderült, hogy míg tízből csak négy férfi nem tesz félre nyugdíjcélra, addig minden második nő mondta, hogy nem gyűjt jövőjére. 

Az ÖPOSZ adatai szerint ez a jelentős az eltérés tetten érhető a férfiak és nők pénztári vagyonában is: az összevetés 24 százalékos előnyt mutat a férfiak javára. Ezt a különbséget nevezi a pénztári szakma az úgynevezett megtakarítási szakadéknak, amelynek bezárása kulcsfontosságú lenne. A nők ma általában korábban vonulnak nyugdíjba, és hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, tehát jóval hosszabb periódusra kellene előre készülniük a megtakarításban. 

A jövőtől való szorongás ennek megfelelően tetten is érhető, a nők 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg félretett összegnél magasabb lenne a számára ideális megtakarítás. A férfiaknak ugyanakkor csak 60 százaléka volt elégedetlen jelenlegi spórolási erőfeszítéseivel. 

A megoldást az jelentheti, ha az érintettek (a pénztártagok és akik ma még nem tagok egy-egy pénztárban) a rugalmas és alacsony költségek mellett fenntartható önkéntes nyugdíjpénztári megoldással minél előbb, és akár már havi néhány ezer forinttal de megkezdik a takarékoskodást. A vállalatok által elérhetővé tett pénztári juttatások is remek lehetőséget nyújthatnak a dolgozóknak, hogy az öngondoskodás útjára lépjenek, és cégek béren kívüli hozzájárulásuk révén segíthetnek az előtakarékosságban is. A nők és a férfiak körében is egyértelmű az igény a béren kívüli juttatásokra, ezen belül is az öngondoskodást célzó pénztári megoldásokra. A nők közel háromnegyedét (és a férfiak 66%-át) az ösztönözné, hogy a jelenleginél több pénzt tegyen félre nyugdíjcélra, ha a munkáltatója is támogatná ebben.

Ráadásul a munkáltatók jövőre az ideinél alacsonyabb adókulcs mellett támogathatják a dolgozók pénztári tagságát. A megtakarítási szakadék áthidalásához szükség van arra is, hogy a munkáltatók a mostaninál nagyobb arányban tegyék elérhetővé és nyújtsák a munkavállalók számára a pénztári megoldásokat 

Miért érdemes a pénztárakkal takarékoskodni?

Pár pontban összefoglaljuk az önkéntes nyugdíjpénztári megoldások előnyeit.

A nyugdíjcélú megtakarításokat pedig a válaszadók közel 50 százaléka tartotta a leghasznosabb juttatások egyikének.

• Az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre elért jó teljesítménye, attraktív, magas hozamai eleve vonzóvá teszi őket.
• A megtakarításhoz járó adókedvezmény miatt egyértelműen az egyik legversenyképesebb nyugdíjcélú megtakarításról van szó.
• A befektetéseket profik kezelik, így a kasszák jelentős pénzügyi szakértelmet nem kívánva több különböző pénzügyi konstrukciót nyújtanak a tagság számára. A választható portfóliós rendszernek köszönhetően ezeknek profi befektetési szakembereknek a szaktudására támaszkodva élethelyzetnek és várakozásoknak megfelelően tudatosan kezelhetőek a tagi befektetések.
• Az önkéntes nyugdíjpénztárak alacsony, kontrollált költségekkel működnek, a díjterhelés mindössze 0,84 százalék. Valamint rugalmasak, a megtakarításra tagi kölcsönt lehet felvenni, a befizetések esetlegesen felfüggeszthetőek, illetve hitel fedezeteként is felhasználhatóak aki tehát időben kezdi a takarékoskodást önkéntes nyugdíjpénztárban, annak a 20% állami támogatás és a kamatos kamat hatására már havi tíz-húszezer forintos befizetés mellett is akár 40 millió forintja is összegyűlhet számláján. Annak is remek lehetőség a pénztár, aki már közelebb áll a nyugdíjhoz, az adókedvezmény teljes kihasználásával komolyan gyarapítható a nyugodt jövőre félretett pénz.

 Most pedig következzenek azok az érvek, amelyek az egészségpénztárak mellett szólnak.

 A legfontosabb megtakarítási célok ranglistáján az első négy helyre sorolt célok mindegyikére megoldást nyújt.

• A dolgozók háromnegyede az egészségmegőrzésre fordítható keretet, munkáltatói juttatást a leghasznosabb juttatások közé sorolta.
• Az egészségpénztárakkal a hazai háztartások legtöbb megtakarítási céljára egyszerűen és hatékonyan lehet spórolni. Az egész család támaszkodhat rá.
• Az egészségpénztárakban nagyon népszerűek a pénztárak által finanszírozott egyre szélesebb körű szolgáltatások, sok pénztártag az egyéni befizetései utáni 20 százalékos adókedvezményre úgy tekint, hogy ennyivel is olcsóbban jut hozzá az egészségét biztosító termékekhez, szolgáltatásokhoz A múlt évben az egészségkasszák szolgáltatási köre jelentősen kibővült, így a jól ismert gyógyszer, gyógyeszköz, vagy orvosi kiadások mellett az úgynevezett önsegélyezés keretében a tagoknak már módjuk van többek között a gyerekvállaláskor, vagy munkanélküliség esetén kiegészíteni jövedelmüket, innen finanszírozni a gyerekek tanulmányait egészén a diplomáig, vagy lakástörlesztésre, idősgondozásra költeni ebből a forrásból.

 A cikkben idézett kutatást az NRC Kutatócentrum készítette 2017. nyarán az ÖPOSZ megbízásából.

A munkaadók többségének is tetszik a felvetés és szívesen bevezetnék azt a pénztári szektor által javasolt megoldást, amely szerint az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás után az egyénileg is takarékoskodó dolgozó további adókedvezményt kapna.  

Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítás esetében az egyéni befizetésekre jelenleg 20 százalék, évente maximum 150 ezer forint adókedvezmény jár. A pénztári megtakarítást a munkáltatók is segíthetik, az ő hozzájárulásuk 2018-tól a jelenleginél ráadásul majd három százalékkal kedvezőbben adózik majd. A munkáltató és a munkavállaló együttes, közös erőfeszítését az öngondoskodásban viszont eddig külön nem ösztönözte a rendszer. Épp ennek érdekében, a jelenlegi megoldások finomítására ezért az ÖPOSZ és a Századvég Gazdaságkutató kidolgozott egy konstrukciót, amely alapján azok a munkavállalók, akik egyéni befizetésekkel is növelik önkéntes nyugdíj-, és/vagy egészségpénztári megtakarításukat a pénztári tagsághoz adott munkáltatói hozzájárulás után is adókedvezményt kaphatnának.

A javaslat egyik fontos célja, hogy a munkáltatók segítségével minél szélesebb körben kezdhessék meg és gyakorolják a takarékoskodást a munkavállalók. Bár a javaslatról még nem tárgyaltak a döntéshozók, az ÖPOSZ friss kutatásában letesztelte, hogy a munkáltatók mit szólnának, ha elérhető lenne ez a konstrukció.

Az ábrán látható a munkáltatók véleménye, ami igen látványosan mutatja, hogy a többségüknek tetszene a szóban forgó megoldás: közel 60 százalékuk örülne a lehetőségnek és bevezetné a vállalatnál.

A Pénztárszövetség korábban a dolgozók véleményét is kikérte a felvetésről. Kiderült: tízből hat munkavállaló szintén örülne, ha az állam támogatása tovább gyarapítaná a munkáltatója által juttatott és saját erőből önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárban félretett összeget. 

A javaslat tehát az érintetteknek is szimpatikus, és ha bevezetik, komoly lökést adhat a hazai előtakarékosságnak.

Miért érdemes a pénztárakkal takarékoskodni?

Pár pontban összefoglaljuk az önkéntes nyugdíjpénztári megoldások előnyeit.

• A nyugdíjcélú megtakarításokat pedig a válaszadók közel 50 százaléka a leghasznosabb juttatások egyikének tartja.
• Az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre elért jó teljesítménye, attraktív, magas hozamai eleve vonzóvá teszi őket.
• A megtakarításhoz járó 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezmény miatt egyértelműen az egyik legversenyképesebb nyugdíjcélú megtakarításról van szó.
• A befektetéseket profik kezelik, így a kasszák jelentős pénzügyi szakértelmet nem kívánva – a választható portfóliós rendszernek köszönhetően - akár több különböző pénzügyi konstrukciót nyújthatnak a tagság számára. A profi befektetési szakembereknek a szaktudására támaszkodva élethelyzetnek és várakozásoknak megfelelően tudatosan kezelhetőek a tagi befektetések.
• Az önkéntes nyugdíjpénztárak alacsony, kontrollált költségekkel működnek, a díjterhelés mindössze 0,84 százalék. Valamint rugalmasak, a megtakarításra tagi kölcsönt lehet felvenni, sőt hitel fedezeteként is felhasználhatóak.
• Aki időben kezdi a takarékoskodást önkéntes nyugdíjpénztárban, annak a 20% állami támogatás és a kamatos kamat hatására már havi tíz-húszezer forintos befizetés mellett is komoly vagyon gyűlhet össze a számláján. Annak is remek lehetőség a pénztár, aki már közelebb áll a nyugdíjhoz, hiszen az adókedvezmény teljes kihasználásával is komolyan gyarapítható a nyugodt jövőre félretett pénz.

Most pedig következzenek azok az érvek, amelyek az egészségpénztárak mellett szólnak.

 A legfontosabb megtakarítási célok ranglistáján az első négy helyre sorolt célok mindegyikére megoldást nyújt.

• A dolgozók háromnegyede az egészségmegőrzésre fordítható keretet, munkáltatói juttatást a leghasznosabb juttatások közé sorolta.
• Az egészségpénztárakkal a hazai háztartások legtöbb megtakarítási céljára egyszerűen és hatékonyan lehet spórolni. Az egész család támaszkodhat rá.
• Az egészségpénztárakban nagyon népszerűek a pénztárak által finanszírozott egyre szélesebb körű szolgáltatások, sok pénztártag az egyéni befizetései utáni 20 százalékos adókedvezményre úgy tekint, hogy ennyivel is olcsóbban jut hozzá az egészségét biztosító termékekhez, szolgáltatásokhoz
• A múlt évben az egészségkasszák szolgáltatási köre jelentősen kibővült, így a jól ismert gyógyszer, gyógyeszköz, vagy orvosi kiadások mellett az úgynevezett önsegélyezés keretében a tagoknak már módjuk van többek között a gyerekvállaláskor, vagy munkanélküliség esetén kiegészíteni jövedelmüket, innen finanszírozni a gyerekek tanulmányait egészén a diplomáig, vagy lakástörlesztésre, idősgondozásra költeni ebből a forrásból.

Érdekes számok arról, hogy a munkaadók mekkora keretet adnak a dolgozóknak. Vannak, akik többet, vannak, akik kevesebbet.

Előző posztunkban írtunk arról, hogy jövőre közel három százalékkal, 40,7 százalékra süllyed a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokhoz adott munkáltatói hozzájárulás adóterhelése. Ez kedvező a dolgozók számára is, mivel akik eddig bruttó keretből kaptak ilyen juttatást, azoknak ez automatikusan – a kerettől függően akár havi többezer forint - pluszt jelent. 

Az adóváltozás apropóján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége felmérést készített arról, hogy a kasszákkal kapcsolatban álló különböző munkáltatóknál hogyan működnek a béren kívüli juttatási rendszerek. Most kiderül, hogy a megkérdezett cégek a fizetés mellé mekkora béren kívüli csomagot adnak a dolgozóknak.

A pénztárakkal kapcsolatban álló cégek harmada - 32 százaléka – maximum 200 ezer forintos éves kerettel “dolgozik”, közel egynegyedüknél 200-300 ezer forint jár a fizetés mellé évente, 22 százalékuk pedig 300-450 ezer forintot ad. Ebből az is látható, hogy a vállalatok több mint fele 200 és 450 ezer forint közötti éves keretben nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak.

 Az ÖPOSZ szakértői szerint mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak érdemes a pénztári megtakarításokat választaniuk. 

A munkáltatók az egészségpénztári, vagy nyugdíjcélú megtakarítások segítésével a dolgozókra nehezedő pénzügyi gondok okozta stresszt megelőzve növelhetik termelékenységüket, illetve a céges brandet is építhetik. A juttatások emellett fontos segítséget jelentenek a munkaerő megtartásban, vagy toborzásban is , vagyis a munkáltatók mindezen keresztül elégedettebb dolgozókat “kapnak” - ez pedig kulcsfontosságú a mostani munkaerőhiányos környezetben, amikor sok cég igyekszik szakembereket magához csábítani más vállalatoktól.

A dolgozók számára is fontos az önkéntes pénztári munkáltatói juttatás. Ahol a munkáltatók kiemelnek egyes juttatási elemeket, például az önkéntes nyugdíjpénztári, vagy egészség-és önsegélyező pénztári juttatást azzal azt segítik, hogy a munkavállalók hatékony és kézenfekvő megoldásokat érjenek el. Ha ugyanis a munkavállalók esetleg nem ismernek, vagy netán túlságosan bonyolultnak tartanak egy-egy valójában egyszerű és rugalmas megtakarítási formát, kevésbé valószínű, hogy kihasználják a nekik járó előnyöket. Nem véletlen, hogy ma tízből négy a dolgozó nem tud róla, hogy 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezménnyel fizethet be pénztári megtakarításaiba. Vélhetően ők azok, akik eddig még nem találkoztak munkáltatójuk révén ezekkel a megoldásokkal. Az információátadás viszont az elérhető előnyök fokozott kihasználásához vezethet.

Ráadásul a munkáltatói segítséggel nem csak megkezdeni egyszerű a takarékoskodást az egészségük megőrzésére és az anyagilag biztosabb nyugdíjas kor megteremtésére, de félretenni is könnyebb. Ahogy mondani szokás: ezzel mindenki nyer.

A legfontosabb: 40,71 százalék lesz a mostani közel 44 százalékos adóból. Aki bruttó keretből kapja például a munkáltatói pénztári juttatást az jövőre biztosan jobban jár majd. 

A következő év nagyon lényeges változással indul: a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés közel három százalékkal 40,71 százalékra csökken. 

Minden adócsökkentés örömteli, de ez különösen, hiszen ahogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége friss felméréséből kiderül - “a munkáltatók cafetériajuttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba a mindenkori adókörnyezet”.

A munkáltatók egy része ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a csökkenő adóteherre tekintettel 2018-tól fokozza majd a pénztári hozzájárulást, vélhetően felismerve, hogy az önkéntes pénztári juttatások pedig hatékony juttatási formát jelentenek, ahogy ezen a felmérésből kiemelt beszédes ábrán is jól látszik:

Az említett kutatás egy mostanában egyre több céget foglalkoztató kérdésre is választ adott. A munkaerőhiány miatt a mostani gazdasági helyzetben már-már kulcskérdés hogy a béren kívüli juttatások milyen szerepet játszanak a toborzásban és a dolgozók megtartásában. Az eredmény magárét beszél: a megkérdezett multinacionális és nagy cégek és szervezetek kiemelkedő 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van.  

Az egészség megőrzését a nagy többség fontosnak tartja, ez már-már közhelyszerű, de ezzel együtt tény. Az is tény, hogy sokan szeretnének takarékoskodni azért, hogy megőrizhessék az egészségüket.  Ez látszik abból is, hogy a megtakarítási célok között előkelő helyen szerepelnek az egészségmegőrzést és a gondtalan időskort megalapozó megoldások, mindezekre pedig a pénztárak nyújtják az egyik legjobb megoldást.  

Visszatérve az egészségre: tízből heten  fontosnak tartják, hogy az egészségügyi megtakarításukkal a családjuk és saját gyógyszerkiadásait fedezhessék. Főleg a nők fordítanak erre különös figyelmet 76 százalékuk tartja ezt szem előtt, míg a férfiaknál csak 64 százalék gondolkodik hasonlóan.

Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartják-e a váratlan egészségügyi helyzetekre való spórolást 63 százalék válaszolt igennel. Itt is nagy fölénybe kerültek a nők, náluk 76 százalékos volt az arány, szemben a férfiak 58 százalékával.

Szintén jóval többen vannak a nők körében azok, akik magánorvosi ellátásra spórolnának, 65 százalékuk látja ezt fontosnak. A férfiaknak azonban csak alig több mint a fele nyilatkozott így. 

A megkérdezettek legnagyobb része – 25 százaléka – egészségpénztárral takarékoskodik. A pénztártagok nagyon komolyan veszik ezt a fajta takarékoskodást: az első félévben 7,63 milliárd forintot fizettek be egyénileg, ez pedig előző évhez képest 49 százalékos növekedés. 

Nem is véletlenül: a pénztári megoldásokkal egyszerűen, egyben hatékonyan lehet félretenni számos célra, melyeknek egytől-egyig kiemelt szerep juthat egy-egy váratlan családi, egészségügyi kiadásnál. Vagy éppen egy tervezettnél, mint például a gyerekvállalás.  

A pénztártagok tehát léptek, mert fontosnak tartják saját és családjuk egészségét, biztonságát.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Mentés

Sokan szeretnének gondoskodni arról, hogy anyagilag biztonságos nyugdíjaskort élvezhessenek, és egyre többen tesznek is ezért. Ugyanakkor a többség kevésnek tartja azt, ami meg tud spórolni, és még mindig sokan vannak azok is, akik nem tudnak félretenni, mert nem elég rá a havi bevételük. Bár sokan várnak segítséget, a többség tisztában van azzal, hogy rajta is sok múlik.  

A pénztári tagokat magas hozamokkal megörvendeztető pénztárakról már írtunk. Azzal is foglalkoztunk, hogy egyre többen takarékoskodnak valamilyen módon nyugdíjra, bár az erre szánt összeget keveslik. Akik rendszeresen tudnak félretenni, azok többsége nem tartja elegendőnek a megspórolt összeget.

Éppen ezért a dolgozó emberek örülnének, ha kapnának segítséget a takarékoskodáshoz, ami azonban figyelemre méltó, hogy tisztában vannak a saját felelősségükkel is. 

Az ÖPOSZ megrendelésére készült kutatás szerint válaszadók magas arányban szeretnék a közvetlen állami támogatást vagy a munkáltatók ösztönzését. A támogatásért cserébe viszont ők maguk is szívesen vállalnának megtakarítást. 

A munkavállalók egyetértően fogadták azt az elképzelést, hogy ha munkáltatójuk pénztári hozzájárulása mellett maguk is rendszeresen takarékoskodnának az adott pénztárban, akkor a munkáltatói hozzájárulás utáni újfajta adókedvezménnyel gyarapodhasson megtakarításuk. Ez a vállalás mutatja, hogy a dolgozók tisztában vannak azzal, rajtuk is sok múlik. 

A munkavállalók nagy része tehát úgy látja, az állam és a munkáltatók szerepe is kulcsfontosságú a takarékoskodásban, ezen keresztül a dolgozók biztos alapokon nyugvó jövőjében. 

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Mentés

Ha ma valaki két számjegyű hozamot vagy vagyongyarapodást ígér, akkor sokaknak felcsillan a szeme. Márpedig van ilyen: az ÖPOSZ-szal önkéntes nyugdíjpénztárak idei féléves bizonyítványában ez áll. Bemutatjuk a takarékoskodási vagy öngondoskodási piac nagymenőit.

Sokat hallani mostanában alacsony hozamkörnyezetről. Ma ugyanis a lekötött betétek átlagos kamata éves 0,36 százalék. A 12 hónapos állampapír-piaci hozamok pedig 1,5-3,8 százalék között mozognak futamidőtől függően. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak ugyanakkor évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket értek el. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai az alacsony kamatkörnyezet ellenére magasnak mondhatók - az elmúlt tíz évben a szektor átlagosan évi 2,66 százalék reálhozamot, azaz infláció feletti hozamot tudott elérni.  

“Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is értékálló, sőt az infláció mértékét érdemben meghaladó befektetési eredményeket tudnak felmutatni a magyarországi nyugdíjpénztárak.” – fogalmazott a jelenség kapcsán a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban publikált közleménye. 

Emellett a jegybank adatsoraiból az is kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak a záró vagyonnal súlyozottan átlagosan 6,59 százalék éves nettó hozamrátát értek el. A befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása után számított éves nettó hozamráták tehát a portfóliók többségénél az infláció felett voltak. 

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak évek óta töretlenül nő a vagyonuk is, amiben a hozamoknak és a befizetéseknek is szerepük van, és ami jól mutatja a pénztárak teljesítményét. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő nyugdíjpénztárak összvagyona az idei első félév végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékos növekedést jelent. Az egy főre jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintra rúgott, ami szintén 11 százalékos emelkedést jelent.

Az elmúlt években ráadásul a díjterhelési mutató felére csökkent, amiben benne van a vagyon növekedése mellett a hatékonyság emelkedés hatása is. Talán nem meglepő, hogy az ÖPOSZ legutóbbi kutatása alapján a megkérdezettek 46 százaléka a legköltséghatékonyabb megtakarítási formaként gondol ezekre a kasszákra.

Nem véletlen ezek alapján, hogy az önkéntes pénztárak nagy ismertségnek is örvendenek. A megkérdezettek 84 százaléka ismeri az önkéntes nyugdíjpénztárakat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egyre többen takarítanak meg nyugdíjcélra (már minden második ember így tesz, igaz ma még csak felük gyűjt kifejezetten nyugdíjtermékben), akkor kimondhatjuk, ha fokozódik a nyugdíjtudatosság, az önkéntes pénztárak és tagjaik előtt egyaránt szép jövő állhat.

Arról, hogy kis összegekkel is bele lehet-e vágni a megtakarításba (igen), és hogy milyen segítséget, ösztönzést szeretne a többség a megtakarítás fokozásához, arról egy későbbi posztban részletesen szó lesz.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Az előző posztunkban tett ígéretünknek megfelelően jöjjön egy érdekes adat arról, hogy miként készülünk az idős korunkra.

Az mindenképpen jó hír, hogy egyre többen tartják fontosnak azt, hogy takarékoskodjanak a nyugdíjukra. Igaz, megtakarítási célként a nyugdíj továbbra is háttérbe kerül több másik - kétségtelenül fontos - versenyzővel szemben, például az váratlan helyzetekre készüléssel, vagy az egészségmegőrzéssel.

Az is látszik, hogy az érintettek többsége kevesebb, mint 10 ezer forintot tud eltenni havonta céljaira.

Emiatt persze nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy minél fiatalabban kezdjük a spórolást, annál többre jutunk vele. Nem csak azért, mert sok kicsi sokra megy, de a 20 százalékos, akár 150 ezer forint önkéntes pénztári adókedvezmény, hozam, valamint kamatos kamat potenciálisan jelentős vagyonnövelő hatása miatt is.

A korábbi években jellemzően nem a pályakezdők léptek be az önkéntes nyugdíjpénztárba, pedig ahogy az MNB egy szeptemberi rendezvényen rámutatott, a korán ébredők sokszoros megtakarítást halmozhatnak fel ugyanannyi erőfeszítéssel, mint aki csak negyvenes éveiben, vagy még később kezd nyugdíjra spórolni. Igaz, hogy soha nem késő belevágni az előtakarékosságba, de a saját életünket könnyítjük meg, ha ezt minél fiatalabban tesszük.

Döbbenetes, de a témáról megkérdezettek 71 százaléka kevésnek tartja azt az összeget, amit félre tud tenni és csak 2 százalékos azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy már most is az ideálisnál többet tudnak spórolni a nyugdíjukra.  Ki tudja, ha valamennyien pályakezdőként félretettek volna napi párszáz forintot  erre, vajon ugyanígy látnák-e a helyzetüket?

A következő posztunkban bemutatjuk a nyugdíjcélú megtakarítások egyik sztárját, a sorozat további részeiben pedig megoldást is felvázolunk.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Akkor tartson velünk! Ismét jelentkezünk egy sorozattal, amelyből kiderül, hogyan takarékoskodhatunk az nyugdíjunkra, illetve az egészségünk megőrzése érdekében. Lássuk!

Jelenleg Magyarországon több mint 4 millióan dolgoznak, és közülük egyre többen, már minden második ember félretesz valamennyit nyugdíjas éveire. A munkavállalók által legismertebb és legjobb ár-érték arányúnak tartott megoldás az önkéntes nyugdíjpénztár is ebben segít.

És bár a nyugdíj ma az ötödik a megtakarítási célok sorában, az első négy legfontosabb cél, amire spórolunk mind lefedhető pénztárakkal. Az egészség-és önsegélyező pénztári megtakarítás révén könnyedén lehet a toplistát vezető biztonsági tartalékképzésre, egészségügyi kiadások, lakáscélra, vagy a gyerekek taníttatására spórolni. 

A pénztárak, legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségpénztárról, ugyanis továbbra is látványos, évek óta, negyedévről negyedévre kiemelkedő eredményeket érnek el.

A pénztári megoldások tehát rengeteg ember számára jelentenek potenciális megoldást az egészségmegőrzésre és a nyugdíjcélú megtakarításra. A jelenlegi tagok bizalma töretlen. Elégedettek és bíznak a pénztárakban, ez mutatja, hogy az egyéni befizetéseik jelentősen növekedést mutatnak. Akik így takarítanak meg, a befizetéseik utáni 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezményt is kihasználhatják.

Sajnos a munkáltatók viszont idén kevésbé járultak hozzá a tagok megtakarításaihoz a cafeteriarendszer átalakítása miatt.

Pedig a támogatásra nagy az igény. A többség külső támogatást vár megtakarításai növelésére. A pénztárak érdekképviselete épp emiatt szeretné elérni, hogy a munkáltatói befizetések további, vagy újfajta kedvezményben részesüljenek. Ez több millió munkavállaló számára nyitná meg az utat a pénztári megoldások felé. Olyanok számára is, akik szerényebb anyagi lehetőségeik miatt jelenleg még nem takarékoskodnak.

A jó hír az, hogy a kormány a hírek szerint rövidesen tárgyalni fog a pénzügyi tudatosságot erősítő stratégia lépéseiről, és ha minden jól megy, ezzel az öngondoskodás piaca, ezen belül a pénztári megoldások is lökést kaphatnak.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szakértőinek segítségével készült sorozat következő részeiből kiderül majd, hogy a magyar munkavállalók tisztában vannak-e azzal, mi vár rájuk a nyugdíj után. Szó lesz az egészségünkről és a várható nyugdíjunkról is.