Fölényesen nyer az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a bankbetétben fialtatott pénzzel szemben.

 Az nem titok, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az egyik legjobb megtakarítási alternatívát jelentik, mert

• rugalmasak,
• alacsony befizetésekkel is fenntarthatóak,
• 20 százalékos, akár 150 ezer forintos adó-jóváírás is jár egyéni befizetéseink után
• alacsony költségekkel működnek

Mindezekről az előnyökről egyre többen tudnak, de a tudatos megtakarítók a legtöbb esetben más szempontot is figyelembe vesznek. Például a hozamokat.

A bankbetétek töretlen népszerűségnek örvendenek ám hozamuk szinte nincs. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok még napjaink befektetési szempontból nehezebb időszakában is szép eredményeket értek el.

2015-ben a Pénztárszövetség önkéntes nyugdíjpénztárai becslések szerint átlagosan 4 százalékos reálhozamot produkáltak.

A korábban megszokott, akár két számjegyű hozamok a következő években már nem reálisak, ez igen szép eredmény.

A pénztárak egy részénél megtakarításainkat ráadásul egyéni élethelyzetünk és életkorunknak megfelelő befektetési portfóliókban tarthatjuk. Az egyes portfóliók teljesítménye az átlagtól eltérhet, hiszen a különböző portfóliókban más-más a várható eredmény, és a magasabb kockázat magasabb hozammal párosul.

Lett volna a különbség, ha pénztárban, vagy ha bankban tartottunk volna megtakarításainkat?
Nézzük a 2005-től 2014-ig terjedő időszakot.

Megsúgjuk előre: igen, lett volna (volt) különbség.

A bankban való spórolásnak nem csak az a veszélye, hogy esetleg a számláról apránként elköltjük, amit eredetileg meg akartunk takarítani, de százezrekben is mérhető különbséggel számolhattunk volna. A pénztárak javára.

Elvégeztünk egy leegyszerűsített kalkulációt. Ha 1 millió forintot egy átlagos pénztárban fialtattunk, akkor tíz év alatt a portfóliónk kockázatosságától függően 474 és 800 ezer forint közötti hozamot írhattak jóvá egyéni számlánkon.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz – akkor, ahogy most is - érvényesíthető adó-jóváírás. Ez 10 év alatt 342 ezer forint további pluszt jelenthetett a hozam mellett.

10 év alatt így 1 millióról 1,836-2,142 millió forintra gyarapodott vagyunk. Szép eredmény.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság kész arra, hogy fokozza a tempót. Meg is mondták, mi kellene ehhez.

Előző posztunkban - az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által megrendelt kutatás eredményei alapján – azt taglaltuk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraktól eddig távol maradók milyen esetben lépnének be egy-egy kasszába és kezdenék meg a nyugdíjra való takarékoskodást. Egy kutatás persze akkor teljes, ha ugyanezt a kérdést a jelenlegi tagoktól is megkérdezik. Most sem volt ez másként.

Lássuk mennyire elégedettek, akik tagként már jól ismerik a pénztárakat.

Az adatok alapján nagyon. Ugyanis a nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők válaszai markánsan különböznek a tagsággal még nem rendelkezőkétől. Őket már egyértelműen meggyőzték a pénztári előnyök. Ez a megtakarítási forma jelenleg az egyik legkedvezőbb a piacon: olcsó, gyors és rugalmas.

A kasszatagok háromnegyede növelné szívesen befizetéseit valamilyen ösztönző hatására (fizetésemelés, munkáltatói hozzájárulás). Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkezőket is motiválná a fenti kettős: tízből négy dolgozó közülük is egyből belevágna a megtakarításba.

A legnagyobb motiváló erő persze mindenki számára fizetésemelés. A megkérdezett pénztártagok 63 százaléka akkor növelné a befizetéseit, ha nőne a bére. Ez sem lehet véletlen. Minden bizonnyal jól tudják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések már említett rugalmassága azt jelenti, könnyedén aktuális élethelyzetünkhöz tudjuk igazítani a megtakarítást. A tagsággal nem rendelkezőknek is fontos erről a rugalmasságról tudniuk, hiszen most csak 38 százalékuk gondolja úgy, hogy magasabb fizetés esetén belépne egy pénztárba.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több, mint fele akkor is szívesen növelné a befizetését, ha a munkáltatójától is kapna emellé ugyanekkora összegű pénztári támogatást. Az pénztári tagsággal nem rendelkezőket is motiválná ez a belépésre, bár körükben feleolyan népszerű a fenti megoldás lehetősége, mint az aktív pénztártagoknál.

 Mindebből az látszik, hogy

a jelenlegi tagok pontosan tisztában vannak az önkéntes nyugdíjpénztárak előnyeivel, és amint az anyagi feltételek adottak

 - legyen szó fizetésemelésről vagy munkáltatói hozzájárulásról - szinte azonnal tovább gömbölyítenék a számlájukat, ezáltal biztosítva önmaguk számára a gondtalanabb idős kort

Aki már pénztártag jól tudja: az önkéntes nyugdíjpénztárak számtalan előnyt biztosítanak a megtakarítóknak, nem véletlen, hogy a kasszáknak egymilliós tábora van. Aki még nem lépett be egy önkéntes nyugdíjpénztárba, azoknak is érdemes ezt mielőbb megtenniük. Miért?

Egyszerűen fogalmazva azért, mert az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legversenyképesebb nyugdíjcélú megtakarítási forrma

Tudjuk, hogy sokan nehezen szánják el magukat a megtakarításra, de jó tudni, hogy a pénztárba belépve akár kisebb összegekkel is el lehet kezdeni a jövőre tartalékolni, sőt a befizetést bármikor rugalmasan mindenkori élethelyzetünkhöz alakíthatjuk. Ráadásul mindezt egyszerűen, alacsony költségek mellett tehetjük meg miközben egyéni befizetéseink után akár évi 150 ezer forintos adó-jóváírás is elérhető.

Ha fizetésemelést kapnánk, vagy a munkáltatónk is támogatna, nem haboznánk egyből belépni

Tízből 4 dolgozó (38 százalék) máris megnyitná a számláját egy önkéntes nyugdíjpénztárban, ha fizetésemelést kapna. A megkérdezettek több mint negyede (27 százalék) szintén nem habozna rögtön pénztártaggá válni, ha a munkáltatója ugyanannyival támogatná az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseit, mint amennyit ő maga is befizet egyénileg - derült ki az Országos Önkéntes Pénztárak Szövetsége (ÖPOSZ) felméréséből.

A válaszokat látva az ÖPOSZ szerintünk okkal bízik abban, hogy a jövőben többen csatlakoznak majd a pénztárakhoz, hiszen nem csupán a nyugdíjtudatosság terjed széles körben, de a munkáltatók is egyszerűen és kedvezményesen támogathatják a cefeteriarendszeren belül és azon kívül is a munkavállalók pénztári tagságát, ami mint láttuk sokaknak fontos motiváló tényező a nyugdíjcélra spórolás első lépéseinek megtételére.

Egy biztos: aki a pénztártagság mellett dönt, a maga kezébe veszi jövője alakulását. Ön belépett már?

Az idén lényegében mindenkinek nőtt a fizetése, aki rendszeresen kap fizetést, mivel a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16-ról 15 százalékra csökkent, ennélfogva idén nő a fizetés. A többség február elején már meg is kapta a magasabb összeget.

Ezt a bérnövekményt sokan szívesen tennék nyugdíjpénztári számlájukra,

ha az így befizetett összeggel azonos mértékben munkáltatójuk is gyarapítaná az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat.

Sokan takarékoskodnának az adóváltozásból adódó többlettel idős korukra, az pedig kifejezetten jól mutatja az önkéntes nyugdíjpénztárakkal való elégedettséget, hogy a jelenlegi tagok túlnyomó része az extra pénz félretenné a nyugdíjra.

A megkérdezettek több mint fele (53%) tartja elképzelhetőnek, hogy így takarékoskodjon A jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak pedig nem kevesebb, mint háromnegyede élne ezzel a lehetőséggel. Tíz munkavállalóból kettő (19%) biztosra mondta, hogy a szja-csökkenésből származó fizetéstöbbletből az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását hizlalná, ha ezzel azonos összeget kapna a munkáltatójától ugyanerre a célra, derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által megrendelt cafetériakutatásában részt vevő munkavállalók válaszaiból.

Az erősödő nyugdíjtudatosság és az önkéntes nyugdíjpénztárak számos előnye egyaránt kedvez a megtakarításoknak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsége nem véletlen. Az akár 150 ezer forintos, 20 százalékos, jövedelemhatártól független és kamatadómentes adó-jóváírás, a pozitív reálhozam, és az alacsony költség szint olyan előnyöket jelent, amiért valóban érdemes belépni az önkéntes pénztárakba és segítségükkel gondoskodni nyugodt jövőnkről.

Aki az szja csökkenéséből származó többletjövedelmét nyugdíjcélra teszi félre, máris nagy lépést tett az anyagilag biztos nyugdíjaskor felé.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. Sajnos egyelőre csak az átlagvagyonukat tekintve. Látványos növekedéssel zárták 2015-öt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak. Az önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona már 1070 milliárd forint, az egy tagra jutó vagyon több, mint 1 millió forint.

Jól szerepeltek tavaly a Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztárak is: nőtt a vagyonuk és a taglétszámuk is. Az egészségpénztári tagok is jó évet zártak. Tavaly több, mint 7 millió esetben vették igénybe pénztári számláikat, esetenként átlagosan majd 5300 forintot költve így.

Az eredmények magukért beszélnek. Pénztári megoldásokkal apránként is sokat takaríthatunk meg. Az egyedülállóan rugalmas, egyszerű, hatékony egyben olcsó  önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai kis összegekkel is sokat tehetnek jövőjükért. Sőt, ha időben kezdik a spórolást és kitartóak a megtakarításban, akár milliókat is felhalmozhatnak. Nem véletlen, hogy egyre többen választják béren kívüli juttatásként is a pénztárakat. Vagy választanák, ha tehetnék…

Négy százalék fölötti reálhozam

Bár 2015-ben befektetési szempontból több nehéz negyedévvel is szembesültek a kasszák, a hozamprognózisokból pedig látható volt, hogy a korábban megszokott, akár két számjegyű hozamok a következő években már nem reálisak, mindazonáltal bár az egyes portfóliók teljesítménye az átlagtól eltérhet az ÖPOSZ önkéntes nyugdíjpénztárainak becslések szerinti 4 százalékos reálhozama impozáns.

Akik látják a jövőt

A felelős munkáltatók ma már magától értetődően támogatják dolgozóik nyugdíjcélú megtakarításait. Hogy miért? Hiszen a nyugdíjasoknak már nem a munkaadó cég adja a fizetést. Mégis. A felelős munkáltatóknak komoly szerepük van abban, hogy a dolgozók megfelelő időskori életszínvonalához, a munkavállalók aktív éveiben külön hozzájáruljanak. Cserébe lojális, a jövő miatt nem aggódó dolgozókat és erősödő céges brandet nyernek.

Fizetésünk egy része megy a „közösbe” nyugdíjjárulékként, de ugyanilyen fontos, hogy a munkaadónk bővítheti a juttatási csomagunkat, ráadásul a cafetériarendszeren keresztül kedvezményesen. Ezáltal ők növelhetik a dolgozók lojalitását, ráadásul felelős munkáltatóvá válhatnak, mi pedig még könnyebben biztosíthatjuk időskori anyagi biztonságunkat.

Figyelem: a cafetéria nem képez nyugdíjalapot!

Bár a béren kívüli juttatásként kapott összeget sokan fizetésük részének tekintik, nem szabad elfelejteni, hogy ez az összeg nem képez nyugdíjalapot. Azonban

ha a cafeteria-keretünk legalább egytizedét nyugdíjpénztárban gyűjtjük, mégis sokat tehetünk életszínvonalunk, nyugdíjas éveinkben való fenntartásáért.

Örülne-e, ha munkáltatója rendszeresen befizetne az Ön nyugdíjpénztári egyéni számlájára a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítást segítve?

Ezt a kérdést tették fel a munkavállalóknak az Önkéntes Pénzárak Országos Szövetsége által megrendelt kutatás kérdezőbiztosai különböző állásban dolgozó munkavállalóknak, akik jelenleg nem kapnak az önkéntes nyugdíjpénztári tagságukhoz támogatást a munkáltatójuktól. Az eredmény egyértelmű, a többség igennel válaszolt, ami nem is meglepő. Az alkalmazottak tehát szívesen vennék, ha a munkáltatójuk beszállna a nyugdíjas korukra való spórolásba. Akik már most is önkéntes nyugdíjpénztári tagok azok az átlagnál is nagyobb arányban örülnének a lehetőségnek.

Összességében a dolgozók körében nagyon népszerű munkáltatói lépés lenne az önkéntes nyugdíjpénztári tagsághoz adott támogatás.

 A dolgozók részéről lenne igény, ha úgy tetszik a kereslet, és mint említettük, a cafetériarendszeren keresztül - az ezzel számos vállalati előnyt is kovácsoló - munkáltatók kedvezményesen járulhatnának hozzá a jelenlegi munkatársak időskori életszínvonalának emeléséhez.