Meglepő és nem meglepő válaszok.

Előző posztunkban összegeztük, hogy többek között a magyarok spórolási szokásait, nyugdíjra való felkészülését bemutató, az ÖPOSZ (Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége) által megrendelt kutatás milyen eredményeket hozott. Most kivesézzük a célokat.

A munkával rendelkező magyarok közel hattizede, tehát tízből hatan spórolnak valamire. A megtakarítási menü a következő volt (ezek közül a célok közül lehetett válogatni): nyugdíj, nyaralás, autóvásárlás, lakáscél/lakásvásárlás, váratlan egészségügyi kiadás, tanulás finanszírozása)/gyerekek oktatása

A pénztári megoldások négyből két „dobogós” cél elérésében is segítenek!

Az összesített eredmény szerint a hatosfogat legjobbja a lakáscél, lakásvásárlás lett. A megkérdezettek több mint 30 százaléka első helyen jelölte meg ezt a célt.

Az ezüstérmes helyet a hirtelen jött egészségügyi kiadás szerezte meg. Ezt a megkérdezettek 17 százaléka az első helyen jelölte meg.

Bronzérmes lett a tanulás és a gyerekek oktatása, ezt 17,3 százalék tette az első helyre.

Negyedik helyen zárt a nyugdíj, a megkérdezettek 13,7 százaléka szerepeltette ezt az első helyen.

A nyaralás és az autóvásárlás csak ötödik, illetve hatodik a rangsorban.

Egészségre egészségpénztárral, nyugdíjcélra nyugdíjpénztárral érdemes takarékoskodni.

Sokan tudják ezt jól, hiszen a hazai pénztárak közel kétmillió tagja tisztában van az öngondoskodás fontosságával, a pénztári megoldások előnyeivel.

Sokan persze anyagi helyzetük miatt nem spórolnak, de fontos tudni, hogy az önkéntes pénztárak egyik különlegessége, hogy a pénztártagok rugalmasan változtathatják a befizetéseiket. Ez azt jelenti, hogy akár kis összegekkel is lehet, sőt érdemes takarékoskodni. Nem probléma, ha akár ideiglenesen szünetelteti is a tag a befizetéseket, de ha javulnak az anyagi lehetőségek, akkor, lehet és érdemes is újra belevágni a takarékosságba, sőt akár emelni is a befizetéseket. Érdemes, hiszen egyéni befizetéseink után jövedelmünktől függetlenül 20 százalékos, évi akár 150 ezer forintnyi adó-visszatérítést érvényesíthetünk.

A munkáltatón is sok múlik

Az első megtakarításra irányuló lépéseket a munkáltató is megkönnyítheti, sőt végig támogathat minket a megtakarításban. A felelős munkáltatók ma már minden további nélkül a cafetériarendszerükbe ágyazzák a pénztári megoldásokat, vagy ezen kívül támogatják a dolgozóik jövőjének biztosítását ezáltal hozzájárulva nem csak az öngondoskodási piac erősödéséhez, de ezen keresztül a társadalmi felelősségvállalásban is szintet lépve. Cserébe lojálisabb, egészségesebb, a jövő miatt nem aggódó dolgozókat kapnak.

6 fontos tény, amit még nem hallottál

Pompás adatokkal szolgál egy friss kutatás arról, hogy ki, mire, miért spórol. Pontokba szedtük az Önkéntes Országos Pénztárak Szövetsége megrendelésére készült felmérés legérdekesebb eredményeit.

 1. A dolgozók 60 százaléka takarékoskodik

Sokan érzik úgy, hogy kevés a pénzük, de a kutatás alapján, ha kicsit is, de igyekszünk gyűjteni, részben nyugdíjcélra is.

2. Te mire gyűjtesz? A többiek ezekre:

A megkérdezettek elsőként lakásra spórolnak, utána a váratlan egészségügyi kiadást tartják a legfontosabbnak, majd a tanulás következik.

A nyugdíjat a negyedik legfontosabb megtakarítási célként jelölték meg a válaszadók.

3. Jól akarunk élni nyugdíjasként is

Hiába csak a negyedik a rangsorban, minden harmadik takarékoskodónak van kimondottan nyugdíjcéli megtakarítása, 22 százalékuk pedig önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjt jövőjére.

4. Sokan számíthatunk a munkaadónkra

Tízből hat dolgozó kap cafetériajellegű - azaz béren kívüli juttatást - a munkahelyén, minden tízedik munkáltató anyagilag is beszáll a munkatársak önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításába. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok háromnegyedének van cafetériája, tízből négyen kapnak munkáltatói hozzájárulást is.

5. Akinek még nincs, szeretne

A kutatás szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagsághoz történő munkáltatói támogatást az ilyen juttatásban nem részesülő dolgozók kétharmada szívesen fogadná. Főleg, ha extra juttatásként járna ez, a válaszadók 41 százaléka csak akkor szeretné a céges nyugdíj-kiegészítést, ha a fizetése ugyanannyi maradna.

6. Szja csökkenésből is lehet nyugdíj megtakarítás

Idén egy százalékkal csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa, ami önmagában bértöbbletet eredményez. Ha a munkáltató is befizetne a dolgozó így létrejött nettó bértöbbletével egyenlő összeget, akkor a dolgozók fele nyugdíjra fordítaná a kis bérnövekményt. Tízből ketten, a megkérdezettek 19 százaléka mondta, hogy az szja-csökkentésből fakadó bértöbbletet biztosan betenné az önkéntes nyugdíjpénztárába.

Mindenki ilyen számlát szeretne

Az egészség- és nyugdíjpénztári juttatást a munkavállalók többsége a leghasznosabb juttatások között tartja számon a Pénztárszövetség egy korábbi kutatása szerint.

Nem is véletlenül. Legyen szó akár nyugdíjról, akár az egészségünk megőrzéséről a pénztárak igazán kedvező öngondoskodási formák. A pénztári egyéni számlákon gyűjtött pénzzel minden élethelyzetre el lehet készülni.

A nyugdíjpénztárak egy egész életen át végigkísérik a tagokat, és kifejezetten rugalmas terméket kínálnak nagyon kedvező áron:

• 20 százalékos, jövedelemhatártól független adóvisszatérítés igényelhető az egyéni befizetések után legfeljebb évi 150 ezer forint erejéig
• Kamatadómentes befektetési lehetőség választható befektetési portfóliókban
• Az inflációt meghaladó mértékű, kedvező hozamok
• Akár alacsony havi befizetésekkel is fenntartható
• Felfüggeszthető, a mindenkori anyagi helyzethez igazítható
• Hitelfedezetként és kölcsönfelvételre is használható
• Adó- és illetékmentesen örökölhető
• Nyugdíjasként a megtakarítás egy összegben, vagy többféle járadék formájában is hozzáférhető

Kevesen spórolunk és nem mindegy hol

Habár több felmérés alátámasztja, hogy ma 25-60 éves aktív dolgozó lakosságnak mindössze egyharmada rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással (13% csak alkalmanként, 18% pedig rendszeresen tesz félre nyugdíjas éveire) a juttatás népszerűsége nem kérdéses.

Már csak azért sem, mert bár a befektetések piacán nem lehet teljesen biztosra menni, a nemzetközi befektetési környezettől függően változhatnak az eredmények, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a választható portfóliós rendszernek köszönhetően több különböző pénzügyi konstrukciót nyújtanak a tagság számára. A választható portfóliók révén a pénztártag élethelyzetének és várakozásainknak megfelelően, komolyabb pénzügyi, befektetési ismeretek nélkül is könnyen kezelhetőek a tagi befektetések.

Egészség? Pénztár!

Az önkéntes egészségpénztárak is méltán népszerűek.

• Az egészségpénztári megtakarítás egyrészt az egészség megőrzését szolgáló gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, az egészség megőrzését és helyreállítását szolgáló szolgáltatásokra, termékekre fordítható
• Másrészt 2016-tól önsegélyező szolgáltatásokat is nyújthatnak az egészségpénztárak, így például beiskolázási-, vagy lakáshitel-törlesztés támogatás is igényelhető megtakarításaink terhére
• Saját egyéni számlánk önkéntes és rugalmas befizetésekkel bármikor gyarapítható
• Az egyéni befizetések 20 százaléka, legfeljebb évi 150 ezer forint adó-visszatérítés jár az egészségpénztári megtakarításra is
• A munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíjat, és ezen felül további összeggel is hozzájárulhatnak egy-egy tag megtakarításához
• Az egészségpénztári számlán lévő összegből folyamatosan (azonnal) finanszírozhatóak az egészségügyi szolgáltatások, és bizonyos várakozás után egyes önsegélyező szolgáltatások is
• A tagok közeli hozzátartozói részére (családtagok) kedvezményezettnek jelölésük esetén igénybe vett egészségpénztári szolgáltatások is finanszírozhatóak a tag saját számlájáról (családi felhasználás)
• Egyes pénztáraknál plusz 10-10 százalék adókedvezmény kapható
• Az egyéni számlán felhalmozott összeg örökölhető
• A kasszák alacsony tagdíj és alacsony költségek mellett működnek

Ezt a támogatást tehát, mint cafetériaelemet a magánszemélyek jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni. Nem csupán a család folyó egészségügyi kiadásainak optimalizálására, de 2016.-tól akár önsegélyezési feladatok ellátására, is. Ez a termék azért versenyezhet az azonnal elkölthető cafeteria elemekkel, mert az egészségpénztári támogatás nem egy egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot is építő elem. Az egészségpénztári szolgáltatásokkal - szemben más, például rekreációs elemekkel - célzottan az egészségük direkt javítása, megtartása érdekében, közvetlenül a megelőzéssel és a betegségek gyógyításával összefüggő kiadásaikat fedezhetik a pénztártagok.

Aki tehát pénztárakkal gazdálkodik, okosan gazdálkodik.

Kulcsszerepben a felelős munkáltatók

A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalékos - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége januári kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha a munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát. A magyar munkavállalók több mint fele pedig a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkentéséből származó bérnövekedést önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre fordítaná.

Bár a gazdaságilag aktív felnőtt népesség - azaz a munkaviszonyban lévő magyarok - 60 százaléka takarékoskodik valamilyen módon, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása csak a megkérdezettek 33 százalékának van, és 22 százalékos az önkéntes nyugdíjpénztári számlával rendelkezők aránya - ismertette a nyugdíjcélú megtakarításokról szóló, legfrissebb, januári kutatásának eredményeit az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. Általánosságban a megtakarítási célok között az idős korra való spórolás nem feltétlenül prioritás, a munkavállalók többsége fontosabbnak tartja a lakhatást, egészségügyi vagy tanulmányi kiadásokra történő megtakarítást.

Az NRC Netpanel által elvégzett reprezentatív felmérés szerint a munkáltatók is főszerepet kapnak a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításaiban, a pénztári megoldások piacán pedig bőven van tér a növekedésre.

Mit tudnak a pénztárak?

„Az, hogy tízből hatan takarékoskodnak, de kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással csak egyharmaduk rendelkezik, egyértelműen jelzi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok köre még számottevően növelhető” - értékelte az eredményt dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. Azt is elmondta, hogy a nyugdíjkasszák lényegében egy egész életen át végigkísérik a tagokat, emellett a tagok számára rugalmas, alacsony költséggel fenntartható, egyben reálhozamot és jövedelemhatártól függetlenül adójóváírással támogatott megtakarítási formát biztosítanak. Felhívta a figyelmet az új lehetőségre, hogy már a nyugdíjszolgáltatás mellett is van lehetőség tagdíjbefizetésre: az egyéni számla megszüntetésére nincs szükség, sőt arra befizetés is érkezhet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő és a nyugdíjas tagoknak 2016. január 1-jétől lehetőségük van hozam-, részösszeg-, valamint részjáradék kifizetésre is. Az elnök kiemelte, hogy a pénztárak által biztosított szolgáltatások - például az adómentes hozam, a kölcsön igénylésének lehetősége, a jövedelemhatártól független adó-visszatérítés - is a pénztári megoldások mellett szólnak.

Kravalik Gábor kiemelte: az önkéntes egészségpénztárak elsősorban azért népszerűek, mert ezt a támogatást, mint cafetériaelemet a magánszemélyek jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni. Az egészségpénztári megtakarítás az elnök szerint a felmerülő egészségügyi kiadások optimalizálására, idéntől pedig már – mivel jelentősen bővültek a szolgáltatási körei, így - akár önsegélyezési feladatok ellátására (például többek között beiskolázási, vagy akár lakáshitel-törlesztés támogatásra) is alkalmas, emellett pedig egészségtudatosságot fokozó megoldás.

Előző posztunkban arra koncentráltunk, hogy milyen Magyarország egészségi állapota. Most lássuk, mennyibe kerül az egészségügy. Mennyit fizetünk érte? Rengeteget... Épp ezért van szükség a pénztárakra.

Fizetős? Vagy nem? 

Bármilyen egészséges egy ország, az tény, hogy szükség van az egészségügyi ellátórendszerre, amely gondok esetén segít, egészséges éveinkben pedig biztonsági védőhálóként feszül alattunk.

A Cafetéria blog szerint érdemes bemutatni az egészségügyi rendszer kereteit, hisz sokan nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy az pontosan hogyan is működik.

A Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készült - a hálapénzzel kapcsolatos attitűdöt feltérképező -  kutatásból, az derült ki, hogy a felnőtt magyar lakosságnak csak 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is elérhető az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van. A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka ellenben úgy vélte, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik,  hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet.

Több mint 2 billió forint

Mennyit költ az ország valójában egészségügyi kiadásokra? Bár az elérhető legfrissebb adatok 2012-esek, az arányokat jól mutatják. A kérdéses évben 2216 milliárd forintra rúgtak ezek költségek. Ez 2,2 billió forintot jelent. Ennek nagy részét, kétharmadát az állam állta. A fennmaradó részt a szakzsargonban magánszférának titulált szektor fizette, tehát többek között a lakossági, az egészségpénztári kiadások adták a fedezetet.

Összességében az adatok szerint egy főre 223 ezer forint egészségügyi kiadás jutott. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy átlag, nyilvánvalóan voltak olyanok, akiknél ez az összeg jóval alacsonyabb, és voltak, akiknél nagyobb volt - derül ki a statisztikából.

A KSH kiemelte az egészségpénztárak szerepét is, mikor arról írt, hogy az egészségügyi kiadásokból a korábbi években egyre nagyobb részt vállaltak az egészségpénztárak, bár az adózási változások miatt 2010 után ez a növekedés lelassult. Még ezzel együtt is, az egészségpénztárakon ma 50-55 milliárd forint összeg áramlik át.

Az egészségpénztári kifizetések nagyobb részét a lakosság gyógyszerekre fordítja: míg 2006-ban a kiadások alig több mint harmadát költötték gyógyszerekre, öt évvel később már a teljes összeg több mint felét a patikákban hagyták. 

Az elmúlt évtizedek távlatában tehát az látszik, hogy az egészségpénztárakra szükség van, és megfelelő feltételek mellett számottevően hozzájárulnak az egészségügyi rendszerhez, ezen belül a kiadásokhoz.

Az egészség érték. A pénztárak? Kellenek! Nagyon!

Az egészségpénztári támogatás nem egy egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is. Az egészségpénztári támogatást, mint cafeteriaelemet a pénztártagok jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni, méghozzá - szemben más, például rekreációs elemekkel - célzottan az egészségük direkt javítása, megtartása érdekében, és közvetlenül a megelőzéssel és a betegségek gyógyításával összefüggő kiadásaikat is ebből fedezhetik.

Nem csoda, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére készült kutatás szerint a munkavállalók szemében kiemelt szerepet kap az egészség, illetve az egészségmegőrzést célzó megtakarítások. Ugyanakkor tény, hogy komoly részük nem tud megtakarítani váratlan egészségügyi kiadásokra. Ezen segíthetnek a munkáltatók, akik béren kívüli juttatásként biztosíthatnak egészségpénztári hozzáárulást, ezzel lehetővé téve olyanok számára is a takarékoskodást, közvetve pedig az egészségmegőrzést, akiknek erre nincs elég pénzük. Arról már írtunk, hogy az igény a munkavállalók részéről adott.

A munkavállalók jelentős része számára már ma is az egészségpénztári munkáltatói támogatás jelenti azt a biztos forrást, melyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos, más forrásból anyagi helyzetük okán akár finanszírozhatatlan, gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást, szűrővizsgálatokat.

Nem meglepő hát, hogy a munkavállalók háromnegyede a leghasznosabb juttatások közé sorolja az egészségpénztári támogatást. 

A felmérés eredményeit és az ahhoz tartozó érdekes táblázatokat itt tekintheti meg.

Bár a várható élettartam nőtt az elmúlt évtizedekben, a magyarok egészségi állapota messze van a kedvezőtől. Épp ezért fontos az egészségről is (ön)gondoskodni.

Kezdjük a jó hírrel. Az elmúlt 25 évben jelentősen nőtt a várható élettartam. 1990-ben egy magyar nő születéskor várható átlagos élettartama 73 év volt, ugyanez 2013-ban már közel 79. A férfiak esetében 65-ről 72 évre nőtt az átlagosan megélt életkor. (Arról, hogy a nők tovább élnek, és így a nyugdíjcélú öngondoskodás mennyire fontos számukra, ebben a posztban írtunk részletesen.)  Beszédes adat az is, hogy ma Magyarországon az 50 éves egészséges nőkre várhatóan 15, a férfiakra 14 egészségben töltött év vár. 

Forrás: Sxc.hu

14-15 év elég jól hangzik, ám számos területen mégis elég rosszul fest a kép. Előző, a nyugdíjbombáról szóló posztunkban is az OECD adatait idéztük, és most is így teszünk.

Sikeres évet zártak a pénztárak és a pénztártagok. Az önkéntes nyugdíjkasszák a befektetési tevékenységükkel átlagosan 9 százalékos hozamot értek el, de nem ritka a két számjegyű hozameredmény sem - írja a Portfólió.hu az MNB friss statisztikáira hivatkozva.

Az online gazdasági portál cikkében kiemeli, hogy bár a tagok száma csökkenést mutat, a pénztári befizetéseken belül jelentősen megnőtt az egyéni hozzájárulások aránya. Míg a harmadik negyedévben ez 63,5 százalékot tett ki, addig év végére ez az arány már 81 százalék fölé emelkedett, mely a vizsgált negyedévekben a legnagyobb egyéni hozzájárulási arány is egyben.

Fotó: Sxc.hu

A befektetési eredmény és az éves hozam 9 százalékot tett ki, ami jó teljesítménynek számít. A Portfólió cikke utal arra is, hogy az előzetesen kalkulált éves hozamokat megnézve kiderül, volt olyan pénztár, amelyik 18,5 százalékos hozamot ért el. (A Portfólió cikkét itt olvashatja el.)

Elöregedő társadalmak, növekvő életkor, ketyegő nyugdíjbomba – világszerte ezek jelentik az egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi problémát. Hatástalanítható-e a nyugdíjbomba? Mit lehet tenni ennek érdekében? Nézzük!

A magyar gazdaság számos területét, többek között a nyugdíjrendszert érintő javaslatokat fogalmazott meg friss, február elején megjelent elemzésében a Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Szervezet (OECD). A szervezet már a múlt év decemberében megjelent elemzésében is foglalkozott a nemzetközi, ezen belül a magyar nyugdíjrendszerrel is.

Az OECD azért kongatja a vészharangot, mert az elöregedés világszerte egyre komolyabb gondot jelent. Különösen a halandóság csökkenése és a születéskor várható élettartam emelkedése az, ami az úgynevezett felosztó-kirovó rendszereknek komoly tehertételt jelent a jövőben. Az egyre súlyosbodó probléma kezelését részben a nyugdíjkorhatár emelésében látják az OECD szakértői, akik egyúttal úgy vélik: a jövőben kiemelt szerep hárul a nyugdíjpénztári megtakarításokra, valamint arra, hogy az érintettek felismerjék az öngondoskodás ezen formájának fontosságát.

Vannak cafetériaelemek, amelyek kvázi készpénzként használhatóak, például az Erzsébet utalvány, SZÉP-kártya, ezekkel nehéz versenyezni, mert a pénztári megoldások - azaz az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári támogatás - hosszabb távra szólnak. Ugyanakkor kedvező, hogy a munkavállalók fontosnak tartják az öngondoskodást, és körükben igeni jelentős igény van a pénztári megoldásokra - mondta a Gazdasági Rádiónak adott interjújában Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki beszélt arról is, hogy a takarékoskodást nem lehet elég korán kezdeni, másként, minél előbb érdemes belevágni. A teljes interjú a képre kattintva hallgatható meg.

A Cafetéria blog ezekről írt korábban:

Megdöbbentő különbségek

Egymillió magyar egybilliót spórolt

Ha korán kezdjük, elég lesz

Béren kívül: melyik a legnépszerűbb? 

A munkavállalók ugyanis az adó-visszatérítést szeretik a legjobban a cafetériaelemként adható önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári juttatásokban. Többek között ez is kiderül a cafetériapiacról készített látványos infografikáról.

A Cafetéria blog ezekről írt korábban:

Megdöbbentő különbségek

Egymillió magyar egybilliót spórolt

Ha korán kezdjük, elég lesz

Béren kívül: melyik a legnépszerűbb?