A legnépszerűbb cafetériaeleme, a cafetériakülönbségek után a Cafetériablog azt vizsgálta, milyen különbségek vannak a nők és a férfiak cafetériahelyzete között. Nemek szerint vizsgálva szembetűnő a különböző cafetériaelemek elérhetőségének különbsége.

A Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére készült kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett munkavállalók 42 százaléka nem kap cafetériát. Ezen belül azonban jelentős a különbség: míg a férfiaknak csak a harmada nem részesül béren kívüli juttatásban, addig minden második nőnél ez a helyzet. (A kutatás részletes eredményeiről szóló grafikonokat, kommentárokat itt érheti el.)

Rosszabbul járhatnak a nők

A nők helyzete valamivel kedvezőtlenebb azoknál a cégeknél, amelyeknél választani lehet a juttatási elemek közül. Ötből három férfi számára adott a választás lehetősége, míg a nőknél csak ötből kettő válogathat, és a nők valamennyi juttatási formánál alulmaradnak, amint az az alábbi ábrán látható. 

Az elérhető cafetériaelemek

Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség, KutatóCentrum

Mennyivel egészíti ki a fizetést a cafetériakeret? Mennyit fizetnek a bőkezű ágazatok és mennyit a szűkmarkúak? Most elmondjuk mi a helyzet.

Arról már előző posztjainkban „megemlékeztünk”, hogy a béren kívüli juttatások a munkáltatók számára azért előnyösek, mert meghatározott keretig kedvezményes adózással biztosíthatóak a munkavállalók számára. Ez pontosan azt jelenti, hogy kedvezményes adózással évente 200 ezer forintos cafetériakeretet lehet adni. (Abban az esetben a keret további 250 ezer forinttal bővíthető, ha a 250 ezer forintos többlet kizárólag a dolgozó SZÉP-kártyájára megy.) Tehát a két határ 200 ezer, és 450 ezer forint. Ezek alatt 35 százalékos a juttatás terhe, ezek felett pedig több mint 51 százalékos.

6 százalék

A saját cafetériakeretének nagyságával nyilván mindenki tisztában van, hiszen hónapról hónapra megkapja. De az, hogy országos átlagban mégis mennyiről van szó, ritkán kerül szóba. Nos, lássuk a számokat.

Magyarországon átlagosan – a KSH 2013-as adatai szerint - a jövedelmek több mint 6 százalékát teszik ki a béren kívüli juttatások. Ez azt jelenti, hogy egy 250 ezer forint körüli havi fizetésnél durván 15 ezer forint a cafetéria.

Komoly különbségek

Bár a magán- és a költségvetési szférában nincs nagy eltérés, az ágazatok között azonban óriásiak a különbségek. Az egészségügyben és a szociális területen dolgozók átlagosan 5500 forintot kaptak, ezzel szemben a csúcs, a villamosenergia-ipar és a gyógyszeripar, amely 7-13-szorosát fizeti ennek az összegnek béren kívüli juttatásként. A gyógyszeriparban a kiemelkedő érték azzal magyarázható, hogy a szektorban dolgozók jelentős részvényjuttatásban is részesülhetnek.

Komoly lehetőség a bővülésre

Az országos kép tehát így fest, de további komoly igény lenne a bővülésre a cafetériapiacon. A Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített felmérés szerint ugyanis a munkavállalók 42 százaléka jelenleg nem kap semmilyen béren kívüli juttatást. Ez pedig a foglalkoztatottak több mint 4 milliós számát nézve több mint másfél millió munkavállalót jelent.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pénztári megoldásokat igen hasznosnak tartják a munkavállalók: a válaszadók háromnegyede a leghasznosabb elemek közé sorolta az egészségpénztári juttatást, míg a megkérdezettek fele ugyanezt mondta a nyugdíjcélú megtakarításokról.

A pénztári megoldások mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára kedvezőek. A béren kívüli juttatások között nyújtott pénztári konstrukciókkal növelhető a munkatársak elkötelezettsége, lojalitása. Ráadásul így a munkaadó hozzájárulhat a munkavállalók egészségének megőrzéséhez, és segíthet nekik a biztonságos jövő megteremtésében.

A Cafetéria blog korábbi posztjai:

Ha korán kezdjük, elég lesz

Egymillió magyar egybillió forintot spórolt

 Béren kívül: melyik a legnépszerűbb?

Vannak olyanok, akik a cafetériaelemek közül válogathatnak, és vannak, akik nem. Őket kérdezték, mit választanának. Látványos infografikákon a cafetériahelyzet.

A legtöbb munkavállaló, aki kap béren kívüli juttatást, Erzsébet utalványt igényelhet cafetériaként, míg a második leggyakoribb lehetőség a SZÉP-kártya. Majd a pénztári megoldások jönnek, előbb az egészségpénztári, majd az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás – derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére – a KutatóCentrum által készített – kutatásból.

 A felmérés arra is kereste a választ, ha a munkavállalók választhatnának, akkor melyik cafetériaelemeket látnák a legszívesebben a csomagjukban. (A munkavállalók maximum három cafetériaelemet jelölhettek meg.) Az alábbi infografikákból kiderül, melyek a legnépszerűbb cafetériaelemek és mit tartanak fontosnak a munkavállalók. (A fontossági sorrendet mutató harmadik infografika összesítve mutatja, hogy a munkavállalók mely juttatásokat tartják "fontosnak" és "közepesen fontosnak".)

 A kutatás részletes eredményeiről szóló grafikonokat, kommentárokat itt érheti el.

A Cafetéria blog korábban ezekről írt:

Méretes lyuk lesz a nyugdíjas pénztárcán

Mennyi teszünk félre az egészségünkre? És a nyugdíjunkra?

Egymillió magyar egybilliót spórolt

Ha korán kezdjük, elég lesz (videó) 

Talán sokan nem is gondolják, de a pénztári megoldásoknak kiemelt szerep juthat egy-egy váratlan családi, egészségügyi kiadásnál. Vagy éppen egy tervezettnél, mint például a gyerekvállalás. A kassza kulcsa sokszor a nők kezében van, bár nekik jellemzően kevesebb jut megtakarításra. Mégis a családi financiális döntések java az ő jóváhagyásukkal történik. Különösen igaz ez a gyermekeket érintő kiadásokra és a mindennapi pénzügyekre, amelyekben a nők jellemzően egyszemélyes döntéseket hoznak. Nem meglepő az sem, hogy az öngondoskodást egyre többen tartják közülük fontosnak, sőt elengedhetetlennek. Több kutatás rámutatott, hogy a nők esetében a pénzügyeik, befektetéseik tervezésekor a gyermekeik jövője iránti felelősség az egyik legerősebb iránytű.

A pénztári megoldások létjogosultsága nem kérdés, hiszen a munkavállalók háromnegyede tartja a leghasznosabb juttatások egyikének az egészségpénztári juttatást. Eddigi posztjainkban a nyugdíj témája volt hangsúlyosabb, ezúttal az egészségkasszákra koncentrálunk.

A nők számára pénzügyeik, jövőjük tervezésénél különösen fontos lehet az öngondoskodás, az egészségügyi és nyugdíjkiadásokra való felkészülés. Nem csak a gyerekek és az idős családtagok ellátásának ma még jellemzően csak rájuk háruló szerepe miatt, de azért is, mert a nők tovább élnek, ugyanakkor általában kevesebb nyugdíjat kapnak.

Mindennapi egészségünk megőrzésének kulcsa lehet a pénztártagság - Plusz forrás a gyermekvállaláshoz

Ha a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére - a KutatóCentrum által - készített felmérés részletes adatait nézzük, kiderül: a nők körében tízből négyen a leghasznosabb juttatásként említették az egészségmegőrzésre fordítható keretet, míg ez az arány a férfiaknál valamivel kevesebbre jött ki. Beszédes az is, hogy minden második nő szemében az egészségkasszák leghasznosabb tulajdonsága, hogy a mindennapos egészségügyi és gyógyszerkiadásokra nyújtanak fedezetet. Ebben az összevetésben a férfiaknál szintén alacsonyabb az arány.

Könnyű belátni, hogy bármikor jöhet váratlan betegség, egészségügyi probléma, de vegyük az egyszerűbb esetet, a gyerekvállalást, amely az örömön túl komoly anyagi áldozatot is követel a családtól. 

Mára már közhelyszámba megy, hogy nyugdíjas éveinkben komoly megtakarítás híján lemondhatunk korábbi életszínvonalunkról. Arról viszont keveset beszélünk, mégis mennyit és mikortól kell félretenni, hogy biztonságban tudhassunk magunkat öreg korunkra.

A legfrissebb statisztikák szerint az országos átlagos nyugdíj összege 116,2 ezer forint. Az országos nettó átlagfizetés a KSH adatai szerint pedig 154,5 ezer forint.

Lehoczky László elnök újságírók előtt ismerteti a kutatás eredményeit a Stabilitás sajtótájékoztatóján

A bérek és a nyugdíjak közötti lyuk eszerint már ma közel 37 ezer forint. Ez persze egy átlag, a különböző nettó jövedelmek és idősellátások között nagy a szórás. Mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy a jövő nyugdíjasai egyéb megtakarítás híján kevesebből gazdálkodhatnak majd havonta, mint aktív korukban. Habár 10-30 évre lehetetlen előre jelezni a gazdaság teljesítményét, ezen belül pedig a bérek és nyugdíjak alakulását, ám minden előrejelzés romló kilátásokat prognosztizál. Nem jó hír, de úgy tűnik, hogy az átlagbér és az átlagnyugdíjak közötti lyuk akár háromszorosára is tágulhat.

Előző posztjainkban utaltunk arra, hogy a pénztári megoldások – akár a cafetérián keresztül - az öngondoskodás egyik legjobb alternatíváját jelentik. Persze, mint a legtöbb megtakarítási, öngondoskodási konstrukciónál a kulcskérdés: mennyit tudunk félretenni, ki mekkora összeget fordít, vagy fordítana szívesen pénztári megoldásokra.

Erre is választ ad a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére készült friss kutatás. (A kutatás részletes eredményeiről szóló grafikonokat, kommentárokat itt érheti el.)

Akik spórolnak, azok kétharmada akár havi 10 ezer forintot is rászán erre

Tekintettel arra, hogy nem mindenkit támogat munkahelye is az öngondoskodásban (a vállalatok mintegy 40 százalékánál nincs cafetériakeret), sokan egyéni befizetésekkel kénytelenek megtakarítani nyugdíjas éveikre. Közülük a legtöbben (65 százalék) az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot választották erre a célra. Tízből hárman havonta legalább 5 ezer forintot tesznek félre az aktív éveket követő időszakra. Ugyanennyien szánnak 5-10 ezer forint közötti összeget erre, ám ennél többet, 10-20 ezer forintot csak a válaszadók hatoda tesz félre idős korára. 20 ezer forintnál is többet még kevesebben, csak minden tizedik ember tud nyugdíjcéllal megtakarítani.

Minél előbb, annál jobb

Mivel sokan egyáltalán nem, vagy csak kis összegekkel tudnak öngondoskodni, ezért elöljáróban két kulcsfontosságú dolgot szeretnénk leszögezni:

• Nyugodt jövőnk, időskori anyagi biztonságunk záloga akár alacsonyabb befizetésekkel is biztosítható, az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer nagy előnye ugyanis, hogy az egyéni befizetések rugalmasan változtathatók, így mindenkori jövedelmünkhöz szabható. Ha akár csak pár ezer forintonként is, de még fiatalon elkezdünk spórolni, nyugdíjas éveinkig bőven lesz lehetőségünk gyarapítani számlánkat. Minél kevesebbet tudunk tehát félretenni, annál inkább kulcsfontosságú a minél korábbi kezdet. Minél idősebb korban kezdünk spórolni, annál kevesebb időnk lesz a kívánt életszínvonalunk fenntartásához elegendő vagyon felhalmozására, magyarul annál nagyobb összegeket kell havonta erre szánnunk. Rövidebben: az öngondoskodást nem lehet elég korán kezdeni.

• A cafetériajuttatások segítségével, tehát a munkáltató által a béren kívüli juttatások közt adott támogatással még gyorsabban, többet és könnyebben lehet megtakarítani, mintha csak egyéni befizetéseinkre kell hagyatkoznunk, tehát ha van erre lehetőség, érdemes élni ezzel a juttatással és a választásnál az öngondoskodásra gondolni. Ideális esetben a cafetéria segítségével minden munkavállalónak beleférhetne az életébe a pénztártagság.

Az öngondoskodásra komoly igény van - többek között erről beszélt Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a Tv2 Mokka című műsorában. Az is elmondta, hogy annak idején, a pénztárak indulásakor a munkáltatók főszerepet játszottak abban, hogy a pénztári szektor fejlődésnek induljon, és most újra főszerep vár rájuk: fontos, hogy a pénztári megoldásokat a cafeteriaelemként biztosítsák a munkavállalóknak, akik hasznosnak tartják azokat.

Kiváló évet zártak tavaly a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak: összesített vagyonuk 2014 végén meghaladta az 1000 milliárd forintot. Ez a mostani alacsony kamatkörnyezetben jelentős, 10,5 százalékos gyarapodást jelent éves szinten. A szövetséggel együttműködő egészségpénztárak is jó évet zártak. Összvagyonuk 2 százalékkal 45 milliárd forint fölé nőtt, az egy főre jutó vagyon pedig 62,5 ezer forintra nőtt, tehát 1,5 százalékkal emelkedett. A Stabilitás Pénztárszövetség arra számít, hogy a következő időszakban a cafetériában nagyobb részesedése lesz az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításoknak. A bővülésre van tér, a Stabilitás megrendelésére készült, a KutatóCentrum közvélemény-kutatása szerint ugyanis ma az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás csak 24, illetve 22 százalékban elérhető cafetériaelemként, és a megkérdezett munkavállalók 42 százaléka semmilyen béren kívüli juttatást nem kap munkáltatójától.

A múlt év utolsó három hónapjában is folytatták sikersorozatukat a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai, a piac több mint 90 százalékát uraló önkéntes nyugdíjpénztárak. Ennek eredményeként az összesített vagyonuk 2014 végén 1009 milliárd forintot tett ki, ami 10,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 912,6 milliárd forinthoz képest. „A kiváló eredménnyel az érintett kasszák teljesítették a Stabilitás Pénztárszövetség év elején kitűzött, egyébként ambiciózus célját, amely szerint 1000 milliárd forint fölé emelkedik az összesített vagyon. A 10 százalék feletti vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kifejezetten jó teljesítmény” – kommentálta a tavalyi eredményeket Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Hozzátette: a tagpénztárak portfólióik kockázatától függően 2,2-18,51 százalékos hozamot értek el a múlt évben.

 Lehoczky László, a Stabilitás elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján

Az érintett önkéntes kasszáknak közel 1,1 millió tagja volt a múlt év végén, ami éves szinten stagnálást jelent. Az egy főre vetített vagyon az összvagyonnál is nagyobb mértékben emelkedett, 12,1 százalékkal 932 ezer forintot tett ki a múlt év végén. Az egyéni befizetések összege a múlt év utolsó negyedében kiugró volt, és meghaladta a 24 milliárd forintot, ami duplája az előző három negyedévre jutó 11,7-12,4 milliárd forintnak. „Az egyéni befizetések a múlt évben a tavalyinál 20 százalékkal nagyobbra, összesen 61,2 milliárd forintra rúgtak, ez az összeg és a kiemelkedő utolsó negyedéves befizetések azt mutatják, hogy a tagok rendkívül elégedettek a kasszák teljesítményével” – emelte ki Lehoczky László. A munkáltatói befizetések összege a múlt évben szintén nőtt, összesen 36,4 milliárd forintot tett ki. Az érintett önkéntes nyugdíjkasszák működési tartaléka több mint 340 millió forinttal növekedett.

Bár az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári juttatások beépíthetőek a vállalkozások cafetériarendszerébe, ezek mégis viszonylag korlátozottan érhetőek el a dolgozók számára. Pedig lenne rá igény – derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából a KutatóCentrum által elkészített kutatásból. A megkérdezett munkavállalók háromnegyede a leghasznosabb juttatások egyikének tartotta az egészségpénztári juttatást, míg 50 százalékuk vélekedett ugyanígy a nyugdíjcélú megtakarításokról.

Mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak kiváló eredményt értek el tavaly. Vagyonuk gyarapodása is jelzi, hogy a pénztártagok körében milyen népszerűek: a tagok egyéni befizetései az önkéntes nyugdíjkasszáknál 20, az egészségpénztáraknál 28 százalékkal nőttek tavaly.

Lehoczky László, a Stabilitás elnöke ismerteti az eredményeket a sajtótájékoztatón

A pénztári megtakarítások ugyan minden további nélkül beépíthetőek a munkáltatóknál működtetett cafetériarendszerekbe, ám mégsem mindenhol érhetőek el ezek a megoldások, pedig a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából a KutatóCentrum által végzett felmérés eredménye egyértelműen arra utal, hogy a pénztári megtakarításokra fokozott igény mutatkozik.  

A béren kívüli juttatásokról - különösen ilyenkor az év elején sokat beszélünk. Kollégákkal hasonlítgatjuk a választható termékeket, ismerőseinkkel, barátainkkal latolgatjuk, mi lenne a legjobb döntés, olvasunk róla a sajtóban. Döntéshozóként ilyenkor alaposan megfontoljuk, mit bír el a céges büdzsé, milyen termékekkel tudjuk dolgozóink bérét vállalatvezetőként is optimálisan kiegészíteni.

Az öngondoskodásról is nap, mint nap hallunk. Tudjuk, értjük, hogy miért fontos tenni jövőért. Kevesen vannak azonban tisztában azzal, hogy az öngondoskodás és a cafeteria-rendszer szorosan összefügghetnek egymással. Az önkéntes nyugdíjpénztár vagy az egészségpénztár ideális eleme lehet a cafetériának.

Ez a blog azért indult, hogy a cafeterián belül a pénztári megoldásokról és az öngondoskodásról adjon teljesebb képet mindenkinek. Jó számolgatást, morfondírozást!

Első posztunk címe: "Mindenki jól jár". Nem véletlenül. Hisszük, hogy a pénztári megoldásokkal egyaránt jól járhatnak a munkavállalók és a munkáltatók. Mindenki.

A dolgozók az adókedvezmény kihasználása mellett  takarékoskodhatnak a nyugdíjas éveikre, vagy fedezhetik mindennapi egészségügyi kiadásaikat. A pénztári megoldások választása emellett a tagoknak befizetéseik után 20 százalékos, akár évi 150 ezer forint adó-visszatérítést jelenthet.

A munkaadók a kasszák révén szintén kedvező adózási feltételekkel bővíthetik a dolgozók juttatásait és a pénztári megoldásokkal bővített juttatási csomagokkal nemcsak a dolgozók lojalitását, és megtakarításait növelhetik, de akár munkavállalóik egészségének megőrzéséhez is hozzájárulhatnak.

Szeretjük a pénztárakat

Nem is csoda, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére készült kutatásból egyértelműen az derült ki: jelentős az igény a pénztári megoldásokra, főként, ha azok a kedvezményes adózású cafetéria elemként is elérhetőek.

Az igény sajnos ma még nem mindenhol találkozik a kínálattal: 10-ből csak minden negyedik munkavállaló kap béren kívüli juttatást, a pénztári szolgáltatások pedig még kevesebb dolgozó számára érhetőek el cafetéria elemként.